Előfizetés

Ismét aktív egy kamcsatkai vulkán –kitörése katasztrofális lehet

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.14. 14:22
a Kljucsevszkaja vulkáni csoporthoz tartozó Bolsaja Udina vulkán
Fotó: Shutterstock
Az elmúlt évben május és július között 559 földrengést regisztráltak a vulkán alatt.
 Ismét aktív egy kihunytnak hitt kamcsatkai vulkán, kitörése katasztrofális lehet - állapították meg szakértők.    „Bármikor kitörhet” – mondta Ivan Kulakov vulkanológus. A tudósok már két éve megállapították, hogy a Kljucsevszkaja vulkáni csoporthoz tartozó Bolsaja Udina vulkán szeizmikus aktivitása növekszik. 
Az elmúlt évben május és július között 559 földrengést regisztráltak a vulkán alatt. A tudósok ezt követően hivatalosan módosították a vulkán besorolását inaktívról aktívra.

Idén februárban egy, a Richter-skála szerinti 4,3-as erősségű rengést észleltek - írják a szakértők a vulkanológiai és geotermikai nemzetközi szaklapban (Journal of Volcanology and Geothermal Research). Azok a vulkánok, amelyekben régóta nem történt mozgás, különösen veszélyesek. „Az első kitörés nagyon erős lehet” – mondta Kulakov. Hozzátette: az aktív vulkánoknál az energia nem tud a belsejükben felhalmozódni.
Az inaktívaknál ez másként van, ott katasztrofális lehet egy kitörés.

Ha hamufelhőket bocsát ki, azok több ezer kilométer távolságba is eljuthatnak. Bekerülve a sztratoszférába, a részecskék nagyon könnyen eljuthatnak a világ egy másik részére és megváltoztathatják a klímát. A légiközlekedésre is hatással vannak a hamufelhők, már kis koncentrációban is veszélyt jelentenek, a hamu ugyanis eltömítheti a gépek turbináját. 2010-ben az Eyjafjallajökull izlandi gleccservulkán kitörésekor hatalmas mennyiségű hamut juttatott a levegőbe, egy időre megbénítva Észak- és Közép-Európa légiközlekedését. Az északkelet-ázsiai Bolsaja Udina nem az egyetlen vulkán, amelyben mozgás kezdődött. 
Körülötte mintegy 20 kilométeres távolságban több mint 10 további vulkán van, melyek közül három nagyon aktív

– mondta a vulkanológus. Az 1200 kilométer hosszú és mintegy 450 kilométer széles Kamcsatka-félszigeten 160 vulkán található. A régió a világörökség részét képezi.

Leszakadt egy híd Dél-Kínában, két ember tűnt el a folyóban

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.14. 13:24
A kép illusztráció, nem a pénteki balesetkor készült
Fotó: Guo Xulei / Xinhua News Agency
A múlt héten árvíz sújtotta a térséget, ahol a 120 méteres híddarab a folyóba zuhant.
Leszakadt egy híd a dél-kínai Kuangtung tartományban péntek kora hajnalban, a helyi hatóságok két embert keresnek - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A Hojüan városban található, a Tungcsiang folyót átszelő híd egy 120 méteres szakasza egyelőre ismeretlen okból omlott a vízbe. A baleset következtében két jármű a folyóba zuhant. Az egyiknek a vezetőjét, egy 44 éves taxisofőrt sikerült kimentenie a közelben tartózkodó biztonsági őröknek, a mentést végző hatóságok további két eltűntet keresnek.
A helyszínre 11 mentőhajót küldtek, melyek az eltűntek keresése mellett a baleset okait is vizsgálják. Hojüan város Kuangtung olyan részén fekszik, melyet a múlt héten súlyos árvizek sújtottak a monszun miatt nagy mennyiségű esőzések következtében.

Orosz rakétarendszer miatt rántja magára Amerikát Erdogan elnök

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.06.14. 10:30

Fotó: KAYHAN OZER / AFP
Fagypontra kerülhet az Egyesült Államok és Törökország viszonya, miután az utóbbi Putyin államától vásárolt nem NATO-kompatibilis rakétarendszert.
Törökország nemhogy kitart az Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszer megvásárlása mellett, hanem amint azt török elnök jelezte, már lezárt tranzakcióról van szó. Recep Tayyip Erdogan mindezt pártja, az AKP ankarai ülésén fejtette ki. „Nem is azt mondom, hogy Törökország meg akarja vásárolni az Sz-400-as légvédelmi rendszert, hanem azt, hogy már meg is vettük” – fogalmazott. Ez pedig azt jelenti, biztosra vehető a konfliktus az Egyesült Államokkal. Washington már korábban jelezte, amennyiben Ankara megveszi az orosz védelmi rendszert, akkor felmondja az F-35-ös vadászbombázók eladásáról kötött megállapodást. Az Egyesült Államok július végéig szabott határidőt Törökországnak, hogy lemondja az orosz rendszer megvásárlását. Ezt erősítette meg múlt pénteken Patrick Shanahan ügyvezető amerikai védelmi miniszter török kollégájának írt levelében. Hétfőn aztán bejelentették, biztonsági okokból szüneteltetik a török pilóták kiképzését az Egyesült Államokban   F-35-ös harci gépre. Ez mindeddig az Arizona államban lévő Luke támaszponton zajlott. Erdogan ankarai beszédében kitért erre is, s kifejtette, mindenkit „felelősségre vonnak”, aki ki akarja zárni Törökországot az F-35-ös programból. Beszéde előtt Hulusi Akar török védelmi miniszter tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy Washington azt tervezi, felmondja a vadászbombázók szállítására vonatkozó megállapodást. Szerinte „a szövetség szellemének” mond ellent  Ankara kizárása a programból. Közölte, a NATO védelmi minisztereinek következő ülésén tárgyal a témáról Shanahannal. Törökország 1952 óta tagja az észak-atlanti szövetségnek, de sosem rendelkezett saját rakétavédelmi rendszerrel. 2012-2016 között Németország a Patriot rendszerrel védelmezte az országot a Szíria felől érkező esetleges rakétatámadásokkal szemben. Ankara azonban nem akart külső segítségre szorulni, ezért Recep Tayyip Erdogan 2017-ben előszerződést kötött Vlagyimir Putyin elnökkel az Sz-400-asok beszerzéséről, amivel kiváltotta a nyugati szövetségesek felháborodását. Ezek az államok már többször panaszt emeltek Ankara terve ellen. Részben azzal érvelnek, hogy az orosz fegyverzet nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, részben pedig azzal, hogy biztonsági fenyegetést jelent amerikai fegyverzet eladása olyan országnak, amely közben oroszokkal folytat katonai együttműködést. Az Egyesült Államok és a NATO más tagjai attól tartanak, hogy Oroszország fontos információkra tesz szert a rakétavédelmi rendszer révén a NATO vadászgépeiről. Bár Washington több alkalommal fenyegette meg Törökországot: amennyiben nem mondja fel a Moszkvával kötött megállapodást, kizárja a vadászgépek beszerzéséből, Erdogan elnök hajthatatlan maradt. Eddig sem volt felhőtlen az Egyesült Államok és Törökország viszonya több konfliktusforrás miatt. Ankarát az bőszítette fel, hogy Washington nem akarja kiadni a 2016-os puccskísérlet állítólagos felbujtóját, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent. Szintén feszültségek forrása volt közöttük, hogy az amerikaiak támogatták a szíriai válságban az ottani kurd fegyveres csoportot, a Népvédelmi Egységeket (YPG). Erdogannak ugyan gazdasági szempontból nem áll érdekében összerúgni a port Donald Trumppal, ám Oroszországgal is fontos gazdasági együttműködést alakított ki. Oroszország építette Törökországban az első atomreaktort, cserébe török építési vállalatok kaptak megbízásokat Oroszországban. Ankara Németország után az orosz gáz legfontosabb importőre. Az Oroszországgal szemben elrendelt uniós szankciók után rendkívül kelendővé vált az orosz piacon a török zöldség és gyümölcs. Mindemellett több millió orosz turista tölti el szabadságát valamelyik török üdülővárosban. Erdogan azért sem akarta felmondani a rakétavédelmi rendszerről született megállapodást, mert húsba vágó orosz ellenintézkedésektől tartott. Egyszer már megtapasztalhatta ennek súlyos következményeit 2015-ben, miután török légtérben lőttek le egy orosz gépet.