Előfizetés

Lopott szíriai és iraki műkincsek a Facebookon

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.06.08. 13:30

Fotó: LOUAI BESHARA / AFP
Annak ellenére, hogy több nemzetközi egyezményt is kötöttek azért, hogy védjék a világörökséget, időről-időre Szíriából vagy Irakból lopott ókori műtárgyak kerülnek világszerte a piacra.
A Facebookon, privát csoportokban kereskednek lopott műkincsekkel, tárta fel a BBC akadémikusokkal közösen folytatott oknyomozása. Amr al-Azm régészprofesszor, aki kénytelen volt elmenekülni Szíriából és most egy amerikai egyetemen dolgozik, azt állította a BBC riporterének, hogy olyan római mozaikok, amik még mindig a föld alatt vannak, a Facebookon megvásárolhatók. Al-Azm összesen több ezer tagot számláló Facebook-csoportok százait tanulmányozta két évig. „Azt látjuk, hogy robbanás történt a Facebook-felhasználók, csoportok számában, ezek nemzetek felettiek, és a hagyják, hogy működjenek. Az internetes médiumot arra használják a társalgók, hogy felvilágosítsák egymást, hol és hogyan találhatók meg az értékes műkincsek” – magyarázta. Egyik esetben arra figyelmeztették egymást, hogy vigyázzanak, mert egy bizonyos sírt el kezdtek kiásni, amely beomolhat, de megrendelések is mentek a szociális médián keresztül. A kiajánlások a Facebookon történnek, de a valóságos üzletek már off-line, a közösségtől elzárva zajlanak. Az ország régészeti igazgatója szerint a Szíriában felkínált régiségek 70 százaléka hamisítvány, de akad néhány nagyon értékes darab is közöttük. A BBC vizsgálatát követően 49 csoportot megszüntetett, de Amr al-Azm szerint sok még mindig működik. A kereskedelem azonban nem csak az interneten zajlik. Törökországon keresztül évszázadok óta vezetnek a csempészutak, a török rendőrség szerint több millió dollár értékű műkincs hagyta el Irakot és Szíriát rajtuk keresztül. A szigorúbb határintézkedések és az Iszlám Állam legyőzésének ellenére azonban még mindig folyik az illegális kereskedelem. A BBC-nek erre egy olyan régész segítségével volt rálátása, aki négy évvel ezelőtt menekült el egy Isis által ellenőrzött területről. Az álnéven szereplő férfi olyan találkozókon vesz részt, ahol a közvetítők tárgyaltak az eladókkal. „Tudom, hogy ez nagyon veszélyes, ezek úgy működnek, mint egy maffia hálózat”- mondta Abu Musa. „Szörnyű, ami Szíriában történik, amit most tönkretesznek, az örökre elveszik. Minden harcoló fél bűnös abban, ami ezen a téren ott történik” - jegyzi meg John Simpson a British Múzeum Közel-Keleti Osztályának kurátora. Az UNESCO megállapítása szerint az Iszlám Állam (IÁ) ipari méretekben űzi a fosztogatást, amelyet finanszírozási forrásként használnak, de azt csak becsülni lehet, milliós vagy milliárdos méretekben dolgoznak. Azt sem lehet pontosan tudni, hova kerülnek a műkincsek, mert eltűnnek a nagyközönség szeme elől. Spanyol rendőrök tavaly egy barcelonai rajtaütésben olyan szarkofágokat és mozaikokat foglaltak le, amelyek Egyiptomból és líbiai görög-római lelőhelyekről származtak. Akkor két műkereskedőt tartóztattak le azzal a váddal, kapcsolatban álltak egy IÁ közeli csempészkörrel. A többiek, akik folytatják a törvénytelen működést, jól megélnek a konfliktusokból és a rend hiányából.   

Házasság, ami ellopja gyermekkort

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.06.08. 13:00

Fotó: UNICEF
Becslések szerint 115 millió fiú és férfi házasodott világszerte, ebből minden ötödik - vagyis 23 millió - 15 éves kora előtt.
Az UNICEF két napja adta közre azt a jelentést, amely az első a fiúk és férfiak gyermekként kötött házasságának tárgyában. Nyolcvankét ország adatait vették alapul, e szerint a gyerekházasságok szokása az egész világon elterjedt, leginkább a szub-szaharai országokban, Latin-Amerikában és a karibi-térségben, Kelet-Ázsiában és a Csendes-Óceáni területeken. - A házasság ellopja a gyerekkort. Az ifjú vőlegények olyan feladatok megoldására kényszerülnek, amikre nincsenek felkészülve. Korán lesznek apák, rákényszerülnek családjuk eltartására, közben tanulmányaikat is be kell fejezniük, ami munkához jutásuk lehetőségeit is szűkíti - mondta Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója. Az élen a Közép-Afrikai Köztársaság áll 28 százalékkal, a következő Nicaragua 19 százalékkal, őket követi Madagaszkár 13 százalékkal. Az új becslések szerint ezzel a férfiak és a nők száma, akik gyermekként kötött házasságban élnek 765 millióra emelkedett világszerte. A férfiak és nők közötti arányok azonban jelentősen eltérnek. Azoknak a 20-24 év közötti nőknek az aránya, akiket 18 éves koruk előtt adtak férjhez öt az egyhez, a gyerekként megházasodott férfiak között viszont harmincból csak egyet találni. Ezért is lehet, hogy eddig csak a gyereklányok korai házasságkötéseit vizsgálták. A kutatásokból az is kiderül, a gyermekházasságok szokása a szegény, elmaradott vidéki területeken a leginkább elterjedt. A gyermekek jogairól szóló egyezmény elfogadásának 30. évfordulóján tudatosítani kell, hogy a 18 éven aluliak házasságra való kényszerítése súlyosan sérti az emberi jogokat, olvasható az UNICEF honlapján. Emellett létezik az együttélés szokása is, amelynek során kvázi házastársként élnek olyan párok, amelynek mindkét tagja fiatalkorú. Mivel ilyenkor a gyermekek formálisan nem házasok, bizonyos jogok, örökség, állampolgárság, bizonyos szociális státusz nem illetik meg őket, ami még kiszolgáltatottabbá teszi őket, mint a valódi házasokat. Az UNICEF az év elején már kiadta a lányok gyermekkori házasságkötéseiről szóló jelentését, mely szerint ha nem gyorsulnak fel az azt megakadályozni akaró erőfeszítések, 2030-ra újabb 150 millió lányt kényszeríthetnek házasságra. Az UNICEF 2016-ban indította útjára a gyermekházasságok megakadályozását célzó programját, aminek eredményeképp 2017-ben ez 1,1 millió fiatalkorú lányt ért el életviteli tanácsok adásával, iskolai tanulmányaik segítésével, négymillió embert – köztük helyi vezetőket, véleményformálókat - vontak be olyan beszélgetésekbe, amelyekkel fiatal lányokat és más, a korai házasságokat ellenző erőket támogattak.

Próbálják betömni az orosz bérszakadékot

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2019.06.08. 11:00

Fotó: Aleksandr Kondratuk / AFP/Sputnik
A statisztikai hivatal legutóbbi felmérése szerint egy orosz családnak mintegy 60 ezer rubelre van szüksége a megélhetéshez, ez azonban a családok 79,5 százalékának gondot okoz.
Az orosz statisztikai hivatal órára lebontva kiszámította, milyen szakmák művelői vezetik a legjobban keresők listáját. A leginkább megfizetett emberek az olaj-és gázkitermeléssel foglalkozó vállalatoknál vannak. 793 rubelt kapnak óránként (tegnap 4,4 forinton állt a rubel, azaz ez kb. 3500 forint), ami figyelembe véve a munkaidőt és a beosztást havi összesítésben 130 ezer rubelnek felel meg. A második helyet 739 óránkénti rubellel, 121 ezer havonkénti jövedelemmel a dohányipari termékeket gyártók foglalják el. A harmadikat pedig a kokszot és az olajipari termékeket előállító dolgozók, akiknek óránként 735 rubel, összesen havonta 121 ezer rubel jár. Mindez annak ellenére van így, hogy országos átlagban tavaly a közepesnél is alacsonyabb béremelést kaptak. Érezhetően megnőtt azoknak a jövedelme, akiket a halászatban, a haltenyésztésben, a haliparban foglalkoztatnak. A legnagyobb fizetésemelés 2018-ban az egészségügyben és a szociális szolgáltatások területén volt. Az óránkénti fizetés 23 százalékkal növekedett, de így is csak 43 ezer rubelt ért el a havi bér. Összehasonlítva az olaj-és gáziparban dolgozók bevételével, az egészségügyiek lemaradása még mindig ijesztően nagy. Ha csak az orvosok fizetését nézzük, az a visasam.ru portál szerint is messze elmarad a kívántól. Nyolcvan százalékuk fizetése az átlag körül mozog, tehát meg sem közelíti az olaj-és gáziparban dolgozókét. A fővárosban még jó jövedelemhez jutnak, sok vidéki településen azonban nem. Még egy sebész sem kap átlagban többet 32 ezernél. Ennek tudható be, hogy az orvosok körében nagy a külföldre vándorlás. Egy aneszteziológus például Oroszországban a jövedelmezőbb kategóriához sorolható, de még így is csak 69 ezer rubel a bére, míg Nyugat-Európában ennek többszöröse. Ez a helyzet olyan drámai fordulatot vett, hogy Vlagyimir Putyin rendelete értelmében idén 90 ezer rubelre kell felemelni az orvosok bevételét. Nem a fizetést emelik, hanem azt prémiumokkal, juttatásokkal egészítik ki. A különböző internetes hozzászólásokban azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az átlagkereset-emelkedés nagyon is megtévesztő, ugyanis lesz kórházi főorvos, akinek 200 ezerrel emelnek,és lesz, akinek csak minimális jut. Országos méretekben 11 százalékos óránkénti bérnövekedést regisztráltak. 2018-2019-ben az átlagbér havi 36 ezer rubel volt. A városok közötti eltérések óriásiak. Míg Moszkvában 66 880 rubel, Szentpéterváron 45 430, addig az egyik legnépesebb városban, Szibéria ipari és tudományos központjában, Novoszibirszkben mindössze 17 600. A régiók közötti eltérések is számottevők. A Jamali Nyenyecföld és a Hanti-Manszi autonóm körzet vagy a vulkánok és gejzírek földje, Kamcsatka, a barnamedve, a jávorszarvas, a sarki farkas vadászatát kínáló Csukotka, a Csendes-óceán északi részén fekvő Szahalin kimagaslóan magas bérrel csábítja az elnéptelenedő területekre a munkaerőt. A statisztikai hivatal legutóbbi felmérése szerint egy orosz családnak mintegy 60 ezer rubelre van szüksége a megélhetéshez, ez azonban a családok 79,5 százalékának gondot okoz. Annak ellenére is, hogy a hivatalos statisztikák nem veszik számításba a fekete munkát.Az pedig bőven akad. Még az állami munkahelyeken belüli elszámolásoknál sem követhető nyomon a törvények kijátszása, a magánvállalatoknál pedig csak akkor, ha a csalás olyan méreteket ölt, amely már nem leplezhető tovább.