A Jobbik továbbra is részt vesz a budapesti előválasztásban

Publikálás dátuma
2019.06.07. 13:09
Egyelőre teljes az összhang az ellenzéki politikusok között. A pártok úgy látják, külön-külön esélytelenek a Fidesszel szemben
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Puzsér Róbert már nem élvezi a támogatásukat.
A Jobbik Budapesti Választmánya tudomásul vette, hogy Puzsér Róbert a jövőben önállóan, pártok támogatása nélkül, az előválasztásból kilépve folytatja kampányát - írja közleményében a párt. Döntéséből következően Puzsér Róbert már nem a Jobbik által támogatott főpolgármester-jelölt - szögezik le. A Jobbik továbbra is részt vesz az előválasztási folyamat szervezésében, mert fontosnak tartja, hogy a budapesti ellenzéki szavazók átlátható és demokratikus folyamat során választhassák ki a Fidesz főpolgármesterének legesélyesebb kihívóját - áll a párt közleményében.  
Miután a korábban támogatott Puzsér Róberttel megszűnt az együttműködés, a Jobbiknak nincs főpolgármester-jelöltje, és arról sincs döntés, hogy a későbbiekben állítana saját jelöltet – nyilatkozta lapunknak Bencsik János parlamenti képviselő, a párt budapesti elnöke. Elmondása szerint elfogadják majd az ellenzéki előválasztás eredményét, ami azonban nem automatikusan jelenti azt, hogy támogatni fogják a győztes indulót. „Ezt csakis közös program alapján tartjuk elképzelhetőnek” – tette hozzá Bencsik János.
Szerző
Frissítve: 2019.06.07. 16:15

Milliárdokba kerül az adófizetőknek, hogy az Orbán-kormány a világ keresztényeinek megmentőjét játszhassa

Publikálás dátuma
2019.06.07. 13:04

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Csak a keresztényüldözés híresztelésére és a Hungary Helps promotálására több mint 420 millió forint ment eddig el.
Milliárdokba kerül a magyar adófizetőknek, hogy az Orbán-kormány eljátszhassa előttük a világ keresztényeinek megmentőjét. Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek, írja friss összegzésében az index.hu. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre.
A Hungary Helps program keretében a kormány hivatalos közlése szerint vagy 8,67 milliárd forinttal támogatott üldözött keresztény közösségeket szerte a világban, elsősorban a Közel-Keleten. A 24.hu által készített részletes bontásból kiderül, ebből a pénzből 13 egyházi szervezet kapott, hat országban. A legnagyobb összegben, több mint 3,1 milliárd forintban a nyolc éve polgárháború sújtotta Szíria részesült, de több mint kétmilliárd jutott Irakba és több mint egymilliárd forint Libanonba.
A Miniszterelnökség által ismertetett adatok között egyébként nem szerepel az a kétmilliárd forint, amit Szijjártó Péter idén áprilisi megállapodása szerint két mexikói katolikus templom újjáépítésére ígért oda a kormány – a Hungary Helps ugyanis kimondottan a migránsokat „kibocsátó” országok támogatására szolgál.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára (b) és Márki Gábor, a Hungary Helps ügynökség vezérigazgatója az ügynökség megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A program keretében viszont nemcsak a keresztény közösségek megsegítésére megy a pénzt: a kabinet konferenciák, könyvek, kiállítások, filmek, kutatások, honlapok elkészítését is támogatja

- írja az index, hozzátéve: ezekben részben ugyanazok az emberek adják át ugyanazt az üzenetet. A portál kikérte az ezekhez tartozó szerződéseket. A Miniszterelnökségtől összesen 25 szerződést kaptak, amelyet 2016-tól kötött az Emmi üldözött keresztények megsegítéséért felelős szervezeti egysége és a Miniszterelnökség. Ezekben összesen kicsit több mint 420 millió forint elköltéséről döntött a kormány. A szerződések között van két elég nagy összegű, amely a 420 millió több mint felét lefedi, és sok kisebb szerződés, amelyek összege a 390 ezer forinttól a 27 millió forintig terjed.
A legnagyobb tétel a kormány által is sokat hangoztatott ösztöndíjprogram. Ez egyre több pénzből működik, 2019-ben 300 millió forintot költött erre a Hungary Helps, a 2020-as költségvetésben pedig már 900 milliós összes szerepel erre a célra.
A szerződések nagyja egyébként olyan projektekről szól, amelyek különböző eszközökkel segítenek a kormánynak azt kommunikálni, hogy a keresztényüldözés mennyire komoly probléma, ezért milyen jó, hogy a keresztény magyar kormány ilyen komolyan veszi. Ebben pedig a kormány kedvenc egyetemétől a Magyar Nemzeti Múzeumon keresztül ismeretlen civil szervezetekig sok mindenki részt vett.
A Hungary Helps program 2017 óta foglalja magába Magyarország humanitárius segítségnyújtását olyan országokban, melyekből sok menekült indul útnak. A programról Orbán Viktor 2017 áprilisában azt mondta, hogy „a menekültek befogadása és elosztása helyett az Európai Uniónak inkább ott kellene segítenie, ahol a baj van”. Emellett érvelt egyébként Soros György is tavaly májusi nyílt levelében, így tehát elmondható, hogy Orbán Viktor a "valódi" Soros-terven dolgozik.
Szerző

Bekérették a külügybe a román nagykövetet, de hiába, nem ment

Publikálás dátuma
2019.06.07. 12:46

Fotó: Veres Nándor / MTI
A magyar diplomácia szerint ez példátlan eset.
Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet - jelentette Magyar Levente, a minisztérium parlamenti államtitkára. A nagykövetet azután rendelték be, hogy román szélsőségesek csütörtök este feldúlták a magyar katonai temetőt. Az államtitkár szerint egyértelműen magyarellenes provokáció történt, ezért tiltakozó jegyzéket is küldtek. A Román nagykövet azonban "minden udvariasságon és barátságon túlmenően", központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt. 
Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől

 - jelentette ki.

Az úzvölgyi temető

Az első világháború után katonai temetőt létesítettek az Úz-folyó völgyében az 1916-ban elhunyt honvédoknak. Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák földi maradványai is lennének a temetőben, a legközelebbi román többségű település, Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata úgy döntött, kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére. Ki is alakítottak egy román parcellát, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet. Csütörtökön ortodox szertartás keretében fel is szentelték az emlékművet és parcellát, előtte pedig többek között  futballhuligánnak kinéző (amúgy többségükben az Új Jobboldal nevű szélsőséges szervezethez tartozó) megemlékezők kövekkel dobálták és zászlórudakkal verték a temetőt békés tiltakozásként élőlánccal körbevevő székelyföldi magyarokat. Dulakodtak a kivezényelt csendőrséggel is, végül bejutottak a temetőbe, ahol sok magyar sírt megrongáltak.

Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttünk, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön - mutatott rá. Az államtitkár kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a "gyalázatos esetet" és adjon hiteles magyarázatot arra, hogyan kerülhetett sor a történtekre. Csütörtök este már beszélt egymással telefonon Szijjártó Péter és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter, aki arra kérte magyar kollégáját, hogy "küldjenek egy nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében".
A Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) is magyarokat, pontosabban az RMDSZ-t hibáztatja a történtekért. Szerintük az RMDSZ "Budapest utasítására" mozgósított mintegy ezer magyar állampolgárt, köztük olyanokat, akiket buszokkal hoztak Magyarországról, azzal a céllal, hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe. A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült politikus szerint az RMDSZ elvesztette hitelét a magyar választók jelentős része előtt, és azért "mérgezi a románok és magyarok közti viszonyt", hogy áldozati szerepben tetszelegve igazolhassa létjogosultságát. 
Témák
Románia magyarok