Még meg sem száradt a rohingyák kiontott vére, de Szijjártó már a mianmari kormányfőnek hízeleg

Publikálás dátuma
2019.06.05. 14:51
SZIJJÁRTÓ Péter; AUNG SZAN SZÚ KJI
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ne keverje a politikát a kereskedelemmel, intette a magyar miniszter az EU-t. Aztán jól összekeverte a kettőt.
A magyar keleti nyitás Mianmarig is elért: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsossal egyeztetett, majd közös sajtónyilatkozatot tettek. A tárcavezető az MTI közlése szerint úgy fogalmazott ez alkalomból: Magyarország különös tisztelettel van azok iránt, akik nemzetük érdekét helyezik az első helyre, és áldozatokat is készek hozni érte.
A nemzetért hozott áldozatok kicsit persze visszásan csengenek, némi rosszhiszeműséggel az ember egyből a nacionalizmus oltárán feláldozott rohingya emberek életére gondolhatna itt. Még nincs egy éve, hogy az ENSZ megállapította, hogy tudatos és szándékos volt a mianmari népirtás, mely során legalább 9 ezer embert öltek meg, falvak tucatjait rombolta le az ország hadserege, nők és lányok tömegein tettek erőszakot, és mindezek miatt 700 ezren menekültek el. Az Aun Szan Szu Kji vezette mianmari kormány hagyta a gyűlöletbeszéd terjedését, fontos dokumentumokat semmisített meg, és nem védte meg az ország kisebbségeit attól, hogy emberiességellenes- és háborús bűnök áldozataivá váljanak
Aung Szan Szú Kji mindig nagy tiszteletben és megbecsülésben részesül, amikor Magyarországra látogat, hiszen sokat tett országa és nemzete szabadságáért - hízelgett mégis Szijjártó. Magyarországon pontosan értjük, milyen az, amikor az embernek az országa, nemzete szabadságáért kell harcolnia - tette hozzá.
Még Brüsszelnek is odaszól a miniszter: ne keverjék a politikát a kereskedelmi kérdésekkel.

Na persze a magyar vezetés éppen hogy így tesz. A hízelgés oka, hogy Magyarország a keleti nyitás keretében a délkelet-ázsiai régióval is szoros együttműködésre törekszik, ugyanis gazdasági szempontból ez az egyik leggyorsabban fejlődő térség. Mint a tárcavezető részletezte, Mianmar pedig az egyébként is gyorsan fejlődő ASEAN-térség (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) legnagyobb növekedési ütemét tudja felmutatni. Ez - mint azt a politikát a kereskedelmi kérdésekkel bátran összekeverő Szijjártó megállapította - azt bizonyítja, hogy a nemzeti érdekérvényesítésre alapuló politika gazdasági hasznokat is hoz az országnak. A tárcavezető kitért rá:
  • a magyar és mianmari vállalatok együttműködésének ösztönzésére az Eximbanknál 46 millió dolláros hitelkeret nyitottak;
  • tárgyalnak egy kötöttsegély-hitelprogram megindításáról és gazdasági vegyes bizottságot hoznak létre;
  • valamint 30 mianmari egyetemi hallgatónak ösztöndíjat biztosítanak magyarországi tanulmányokhoz.
Aung Szan Szú Kji a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: bár Magyarországot és Mianmart régóta diplomáciai kapcsolatok kötik össze, együttműködésük nem olyan szoros, mint szeretnék, ezért mindkét ország elkötelezett a kapcsolatok hatékonyabbá tétele mellett. Úgy látja, a kereskedelmi kapcsolatok erősítése mindkét ország érdekét szolgálja, és
nagyra értékelik az olyan baráti országokat, amelyek hisznek a Mianmar nyújtotta lehetőségekben.

A Magyarországgal folytatott együttműködést különösen a mezőgazdaság, valamint a kutatás-fejlesztés területén szeretnék megerősíteni, mivel a mezőgazdaság nagyon jelentős Mianmarban, és e területen is szükség van a kutatás-fejlesztésre, hogy képesek legyenek megfelelni a klímaváltozás okozta kihívásoknak - magyarázta. Aung Szan Szú Kji kiemelte: a nemzetközi fórumokon Mianmar - ahogy minden fejlődő ország - valóban nagy küzdelmeket vív, de szerinte képesek megfelelni a kihívásoknak. Megjegyezte: remélhetőleg hamarosan nagykövetséget nyithatnak Budapesten.
Szerző

Tévhitek a babaváró hitel körül: előbb igényelni kell és csak utána szülni

Publikálás dátuma
2019.06.05. 14:01

Fotó: VOISIN / AFP
Rengeteg a félreértés a babaváró hitel kapcsán: ha nem figyelnek oda az igénylők, sokat bukhatnak.
Nem lesz kamatmentes a babaváró hitel, ha azt a baba megszületése után igényli a házaspár. Nem elég ugyanis, ha a gyermek 2019. július 1. után születik, a születés előtt a hiteligénylést is be kell adni ahhoz, hogy érvényes legyen 5 év után is a kamatmentesség – hívta fel a figyelmet a Bank360. A banki hiteleket összehasonlító szakportálhoz naponta több tucat kérdés érkezik a hamarosan igényelhető, maximum 10 millió forintos kamattámogatott kölcsönnel kapcsolatban, a kevésbé egyértelmű helyzetek tisztázásához az Emberi Erőforrások Minisztériumától kértek állásfoglalást. A tárca válaszai alapján egyértelművé vált: a kezességvállalási díjat sem kell majd a törlesztés szüneteltetése alatt fizetni. (A hitel törlesztésekor a fennálló tőketartozás 0,5 százalékára rúgó kezességvállalási díjat is fizetni kell. Ez 10 millió forintos hitel esetén az első évben havonta 4 167 forint: ezzel együtt lehet maximum 50 ezer forint a havi törlesztő. ) A hiteligénylést nem befolyásolja, hogy az adott házaspárnak hány gyermeke van, és a családok otthonteremtési kedvezményétől eltérően arról sem kell nyilatkozni, hány gyermeket vállalnának. Ahhoz viszont, hogy kamatmentes maradjon a kölcsön, az igénylést követő 5 éven belül meg kell születnie egy gyermeknek. Ekkor három évre fel is függesztik a törlesztési kötelezettséget. A tartozás 30 százalékát pedig egy második, a teljes adósságot egy harmadik gyermek megszületése után engedik el. Tévhit, hogy, ha a házaspár már felvette a csok-hitelt, akkor nem igényelhet babaváró kölcsönt, mert a kettő nem zárja ki egymást automatikusan. A jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) szabály azonban közbeszólhat. A JTM-szabály éppen a babváró hitel indulásakor, július 1-jétől szigorodik. Jelenleg 400 ezer forint alatt a nettó jövedelem 50, afelett a 60 százalékára rúghat a havi törlesztőrészlet egy hitelnél. A határ július 1-től 500 ezer forintra ugrik. Ennek vizsgálatakor a már meglévő hiteleket is figyelembe veszik a bankok, így ha valaki esetleg a csok-hitellel vagy egyéb kölcsönnel már elérte vagy megközelítette a korlátot, akkor valóban nem, vagy kevesebb babaváró hitelt kaphat.   Kizáró ok az esküvő hiánya is, a babaváró hitelt ugyanis csak házaspárok vehetik fel. Sőt, az igénylést is csak házaspárok adhatják le, nem elég, ha már ki van tűzve az esküvő időpontja. Külföldi esküvő esetén honosításra van szükség a hiteligénylés előtt. 
Szerző

"Visszaélés" az átláthatóság: fizetőssé teheti a kormány a cégadatokat

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:09
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, az pedig nagyon homályos, hogy helyette mi jön.
Az adókedvezmények és mértéktelen közpénz-injekciók - melyeket szintén eltitkolna a kormány - után újabb hatalmas gesztust tehetnek a törvényhozók a vállalatoknak, illetve ezúttal elsősorban a Fidesz-közeli oligarcháknak: mint azt a kedd este benyújtott költségvetési salátatörvényben kiszúrta a G7.hu,
"újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt".

A hivatalos nevén “Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott és Varga Mihály pénzügyminiszter által előadott törvényjavaslat rengeteg kérdés szabályozását foglalja magába, ezek egyike pedig az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyikét látszik felszámolni. Az indoklás:
"a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe", egy későbbi utalás szerint "visszaélésszerűen" használják ezt valakik.

A szófordulat ismerős lehet 2013-ból, mikor a trafik-botrány kitörését követő "visszaélésszerű adatigénylések" elkerüléséért két nap alatt meghoztak egy, az információszabadságot korlátozó törvényt. És ismerős lehet 2015-ből is, mikor ugyanígy érvelve Trócsányi László igazságügyi miniszter állt elő egy törvénytervezettel; azóta egy hónapig ülhetnek az adatigényléseken az illetékesek, majd pedig a papír ára mellett kifizettethetik a közérdekű adatok kiadásán dolgozó emberek "élőmunkaköltségét" is.
A mostani javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, helyette "online valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor". Az ingyenes cégadatok körét később fogják tételesen meghatározni, a megfogalmazásból úgy tűnik, hogy a jelenleginél szűkebb körben. De ezeket is csak úgy lehet majd megismerni, ha a felhasználó azonosítja magát, és így is csak havonta meghatározott alkalommal.
Hogy hányszor, és mennyit kell majd fizetni a cégadatok megismeréséért, az egy, a törvény elfogadása után közzétett későbbi végrehajtási rendeletből derül majd ki. A törvényjavaslatból nem derül ki az sem, hogy csak az e-cégjegyzéket fogják-e szigorítani, vagy ez kiterjed-e a többi online állami céges adatbázisra, vagy az adatokat megvásárló, azokból fizetős cégadatbázis szolgáltatásokat nyújtó cégekre is.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 13:11