"Visszaélés" az átláthatóság: fizetőssé teheti a kormány a cégadatokat

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:09
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, az pedig nagyon homályos, hogy helyette mi jön.
Az adókedvezmények és mértéktelen közpénz-injekciók - melyeket szintén eltitkolna a kormány - után újabb hatalmas gesztust tehetnek a törvényhozók a vállalatoknak, illetve ezúttal elsősorban a Fidesz-közeli oligarcháknak: mint azt a kedd este benyújtott költségvetési salátatörvényben kiszúrta a G7.hu,
"újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt".

A hivatalos nevén “Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott és Varga Mihály pénzügyminiszter által előadott törvényjavaslat rengeteg kérdés szabályozását foglalja magába, ezek egyike pedig az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyikét látszik felszámolni. Az indoklás:
"a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe", egy későbbi utalás szerint "visszaélésszerűen" használják ezt valakik.

A szófordulat ismerős lehet 2013-ból, mikor a trafik-botrány kitörését követő "visszaélésszerű adatigénylések" elkerüléséért két nap alatt meghoztak egy, az információszabadságot korlátozó törvényt. És ismerős lehet 2015-ből is, mikor ugyanígy érvelve Trócsányi László igazságügyi miniszter állt elő egy törvénytervezettel; azóta egy hónapig ülhetnek az adatigényléseken az illetékesek, majd pedig a papír ára mellett kifizettethetik a közérdekű adatok kiadásán dolgozó emberek "élőmunkaköltségét" is.
A mostani javaslat szerint a jövőben nem lesz elérhető a tárolt elektronikus cégkivonat, helyette "online valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor". Az ingyenes cégadatok körét később fogják tételesen meghatározni, a megfogalmazásból úgy tűnik, hogy a jelenleginél szűkebb körben. De ezeket is csak úgy lehet majd megismerni, ha a felhasználó azonosítja magát, és így is csak havonta meghatározott alkalommal.
Hogy hányszor, és mennyit kell majd fizetni a cégadatok megismeréséért, az egy, a törvény elfogadása után közzétett későbbi végrehajtási rendeletből derül majd ki. A törvényjavaslatból nem derül ki az sem, hogy csak az e-cégjegyzéket fogják-e szigorítani, vagy ez kiterjed-e a többi online állami céges adatbázisra, vagy az adatokat megvásárló, azokból fizetős cégadatbázis szolgáltatásokat nyújtó cégekre is.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 13:11

A devizahitel-szerződésekről döntött az Európai Bíróság

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:05

Fotó: Népszava
A magyar bíróságnak kell megvizsgálnia a konkrét ügyet.
Az Európai Bíróság pontosította, hogy a devizahitel-szerződés alapján forintban folyósított összegre alkalmazandó átváltási árfolyam a hiteladóssal csupán a szerződés megkötését követően történő közlésének mikor kell elvezetnie a szerződés semmisségének megállapításához – derül ki a bíróság szerdai közleményéből. A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban arról kérte ki az Európai Bíróság véleményét, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel ellentétes-e egy olyan szerződési feltétel, amely alapján a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem magában a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá. A Kúria a devizahitelezés tárgyában született 1/2016-os jogegységi határozatának az irányelvvel való összhangját is meg kívánja vizsgáltatni a bírósággal, mivel úgy véli, hogy e jogegységi határozat az uniós jogszabály szellemével ellentétes módon zöld utat adott a vitatott szerződési feltétel alkalmazásának. „A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó szerződési feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát határozza meg, ami annyit jelent, hogy az irányelv értelmében e feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha azt világosan és érthetően fogalmazták meg” – közölték, hozzátéve: azt, hogy ez így történt-e, a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell megvizsgálnia. A közlemény szerint amennyiben a magyar bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a kérdéses feltétel nem került világosan és érthetően megfogalmazásra, úgy sor kerülhet annak megvizsgálására, hogy e feltétel tisztességtelen-e, azaz hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a hiteladós fogyasztó kárára. Ennek megvizsgálása szintén a Budai Központi Kerületi Bíróság feladata.  Abban az esetben, ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, e feltétel az irányelv értelmében nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell elvégeznie. Következésképpen az 1/2016-os jogegységi határozatban megjelenő azon magyar szabályozás, amely nem minősíti semmisnek a jelen ügy tárgyát képező szerződési feltételt tartalmazó devizahitel-szerződéseket, csak akkor lenne összeegyeztethetetlen az irányelvvel, ha
  • e feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően,
  • e feltétel tisztességtelensége megállapításra kerül,
  • és a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető.
Szerző

Egyelőre nem pörög Lázárék kastélybiznisze

Publikálás dátuma
2019.06.05. 12:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Grosswiese Zrt. 16 millió forint bevétel mellett mindössze 2,4 millió forint nyereséget termelt 2018-ban.
Bár nem volt veszteséges, meglehetősen gyenge évet zárt tavaly az a Lázár János résztulajdonában álló részvénytársaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített fényűző vadászkastélyt birtokolja, s amit az egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – írja a 24.hu. A portál a főtevékenységként ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. beszámolója alapján kiemeli, hogy a társaság 16 millió forint bevétel mellett mindössze 2,4 millió forint nyereséget termelt 2018-ban, miközben több mint 20 millió forintnyi tartozás terheli. 2017-ben egyetlen alkalmazottja sem volt a cégnek, tavaly viszont már három embert foglalkoztatott. A gyenge eredmény azért is érdekes, mert még 2017-ben a Délmagyar érdeklődött a Nagyréti Vendégháznak elnevezett létesítményről, az ingatlant üzemeltető társaság akkori főtulajdonosa – Kulik Jenő – pedig azt közölte a portállal, hogy a kastélyt ezer euróért (jelenlegi árfolyamon 320 ezer forintért) lehet majd bérelni. Hozzátette: a létesítményt prémium vendégeknek szánják, akiket a tulajdonosok saját kapcsolataikon keresztül érnek el, így a vendégházat nem is fogják nyilvánosan meghirdetni.   
Szerző