Szijjártó titkosítaná, hogy hány milliárddal édesgeti Magyarországra a multikat a kormány

Publikálás dátuma
2019.06.05. 10:08

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Eközben megint annyi pénzt ajándékozott a kormány egy nagyvállalatnak, amiből 79 évig fizethetne havi 200 ezret az ott dolgozó munkásoknak.
Nemzetgazdasági hátrányt okozhat, ha nyilvánosságra kerülnek a Magyarországra csábított külföldi beruházások adatai Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, aki - mint a hvg.hu írja - ezért új fejezetet javasol a külképviseletekről szóló törvénybe. A javaslat címe szerint "a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéről", valójában azonban ennek az ellenkezőjéről szól:
akár öt évre is titkosítaná a multiknak nyújtott támogatásról szóló adatokat a törvényjavaslat szerint a kormány.

Ez alatt az idő alatt nem lennének kiadhatóak a támogatási kérelemben, az annak befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratokban és a támogatási döntésben foglalt adatok. A szöveg szerint ez akkor van így, ha ezek "megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági vagy nemzetgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti". A miniszter hivatkozik az információszabadság-törvényre, amely az ilyen korlátozást „külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel” megengedi.
Kivételt a titkosítás alól ugyan elvben lehetne tenni, de nem valószínű, hogy erre sor kerülne: az indoklásban az olvasható, hogy a befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése kiemelt nemzetpolitikai cél, és az adatok nyilvánossága ebben rontja az ország tárgyalási pozícióját. Ez nyilván igaz: ha az egyik gyártó megtudja, hogy a másik 130 milliárdos infrastrukturális beruházást kap ajándékba, miért elégedne meg néhány milliárd forint közpénzzel?

Megint elosztogattak 1,27 milliárd forint közpénzt

A hónap első milliárdos nagyvállalat-támogatását hétfőn jelentette be Szijjártó Péter: gyártócsarnokot épít a Veszprém megyei Litéren a Termelés-Logistic-Centrum Kft. (TLC Kft.), és ehhez a vállalat 1,27 milliárd forint befektetési támogatást kap a magyar adófizetők pénzéből. A kormányzati segítséget azzal indokolta, hogy a beruházó a legkorszerűbb gyártóeszközöket és robottechnológiát telepíti az acélszerkezeteket gyártó csarnokba, és 80 új munkahelyet létesít.
Ebből a pénzből egyébként azt is vállalhatta volna a kormány, hogy 79 évig fizet havi 200 ezret annak a 80 embernek.

Legutóbb május végén jelentett be hasonló pénzosztást a miniszter: akkor francia gyógyszer- és autógyáraknak adott 2,25 milliárdot forintot a kormány. Majd Szijjártó arról is beszélt, a kormány feladata kordában tartani a béremelkedést, hogy versenyképes maradjon az ország. Kitért arra is, hogy folyamatosan könnyíteni kell a cégek adóterhét, mert akkor a nagyvállalatok pénzt takaríthatnak meg - ebben, úgy látszik, az egykulcsos, 9 százalékos társasági adóval még nem ment elég messzire a kormány. Végül is tényleg: a nagyvállalatok még fizetnek adót Magyarországon. Egyelőre.
Szerző

Tiltott méreggel felütött növénytápot talált a Nébih

Publikálás dátuma
2019.06.05. 09:03
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A termékben csak platán kivonat, barna alga kivonat és víz lehetett volna, és még az öko-gazdálkodásban is használható növénykondicionáló között volt - mostanáig.
Felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az olasz gyártású, Boundary elnevezésű növénykondicionáló készítmény engedélyét, továbbá zárolta a raktáron lévő tételeket, írják honlapjukon. A hatósági intézkedésekre azért került sor, mert a hazai laborvizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy
a készítmény ivermektint, vagyis az EU-ban nem engedélyezett rovarölő szer hatóanyagot tartalmaz.

A növénykondicionáló készítményekben sem az ivermektin, sem más növényvédő szer hatóanyag nem fordulhat elő. A Boundary-ban ráadásul csak platán kivonat, barna alga kivonat és víz lehetett volna, és még az öko-listán is szerepelt eddig, vagyis öko-gazdálkodásban is használhatták.
A Nébih döntése alapján a Boundary készítmény forgalmazása és felhasználása mindaddig tilos, amíg a további laborvizsgálatok igazolják a termék ivermektin mentességét, és a gyártó elfogadható magyarázatot ad a rovarölő hatóanyag megjelenésére, illetve a további hasonló esetek kiküszöbölésére.
Szerző

Klímavállalásaink emelését kéri az EU

Publikálás dátuma
2019.06.05. 09:00

Fotó: Shutterstock
Az EU kevesli a magyar kormánynak a 2030-as uniós átlagoktól jelentősen elmaradó klímacéljait. Az illetékes államtitkár összehangolná az éghajlatvédelmi és gazdaságfejlesztési célokat.
„Kicsit kevesli” Magyarország 2030-as uniós klímaügyi vállalásait az EU – közölte a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című tegnapi konferenciáján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ennek kapcsán megfelelőbbnek nevezte egy szerényebb cél túlteljesítését, semmint hogy „a papír mindent elbír és akkor vállaljunk nagyot”. Mindazonáltal bízik benne, jól összeállított politikával sikerül megújulós célunkat növelni. Magyarország önkéntes vállalása az unióval zajló alkufolyamat során az EU egészére vonatkozó 32 százalékos átlagcélon belül 20 százalékos megújulóarány, a 32,5 százalékos közös megtakarításhoz képest 8-10 százalék, a szén-dioxid-kibocsátásban pedig hoznánk a 40 százalékos együttes átlagot. Kaderják Péter előadásában úgy fogalmazott: „hallunk ma sokszor olyan nézeteket”, hogy az éghajlatvédelemre a gazdasági, illetve fogyasztásnövekedés ellenében is szükséges fordítani, míg mások azt is tagadják, hogy a klímaváltozással foglalkozni kellene. A magyar kormány viszont a „klímabarát fejlesztés” pártján áll. Ez a gazdaságot is bővítő éghajlatvédelmi beruházásokban öltene testet. Lapunk ama kérdésére, hogy mit szól például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vélekedéséhez, miszerint a német autóiparnak kedvezőtlen klímaintézkedéseket nem támogatjuk, avagy számos más kormánytag és Fidesz-ideológus álláspontjához, miszerint a klímatéma csak a migráció elfedésére szolgáló brüsszeli terv, hangsúlyozta: a klímavédelem és a gazdasági növekedés összehangolható. Példaként a napelemes, vagy épp az ilyen egységek hálózatba kapcsolását lehetővé tévő beruházásokat hozta fel, ami segíti úgy a magyar vállalkozásokat, mint az ezáltal rezsit megtakarító háztartásokat, de csökkenti az ország energiabehozatali függőségét is. (Terveik szerint a napelemek jelenleg 500 megawattot – MW - kitevő összteljesítménye 2030-ra akár 6645 MW-ra is ugorhat.) Kaderják Péter kiállt az Orbán-kormány klímaerőfeszítései mellett, elvetve annak bírálatát. Előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év során csökkent az egységnyi GDP előállításához szükséges üvegházgáz-kibocsátás. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az EU tényleges kibocsátás-csökkentés céloz.) A kormány az ősz elejére kidolgozza új energiastratégiáját, ami tiszta, okos és megfizethető energia megteremtését célozza - fejtette ki. Ennek központjában a magyar fogyasztó áll, de erősítenék az ellátás biztonságát és a szektort klímabaráttá változtatnák. Mint fogalmazott, tovább növelnék a szén-dioxid-kibocsátással nem járó termelés jelenlegi 60 százalékos arányát. A lehetséges támogatások közül kérdésünkre az MFB kamatmentes hitelét emelte ki, de előadásában felvetett egy vissza nem térítendő távhőfelújítási lehetőséget is. Más szakértőktől származó értesüléseink szerint, ha a tagállamok önkéntes klímavállalásainak átlaga nem éri el a közös célokat, az Európai Bizottság június végén országonkénti emelési ajánlatokat fogalmaz meg. A Portfolio konferenciáján – amellyel párhuzamosan városfejlesztési tanácskozás is zajlott - az energetikai szakértők áttekintették a piac legégetőbb kérdéseit és lehetséges fejlődési irányait.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 10:18