Ferenc pápa az egyház nevében kéri a romák bocsánatát a hátrányos megkülönböztetésekért

Publikálás dátuma
2019.06.02. 19:14

Fotó: AFP / VATICAN MEDIA
A romák színt adnak az emlékeinek, mondta a pápa, aki sajnálatát fejezte ki azért is, hogy "sajátosságaikat" sokszor nem értékelte az egyház.
Bocsánatot kért egyháza nevében Ferenc pápa amiatt a hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a történelem során a roma közösségeket érte, és amely a katolikus egyháztól sem volt idegen. A vallási vezető vasárnap egy görögkatolikus roma közösségbe látogatott romániai útja végéhez közeledve, az erdélyi Balázsfalván.
"Az egyház nevében megbocsátást kérek az Úrtól és tőletek azokért a pillanatokért, amikor a történelem során hátrányosan megkülönböztettünk, bántalmaztunk, vagy elhibázott módon, Káin, és nem Ábel szemével tekintettünk rátok, és nem tudtunk elismerni, nem tudtunk értékelni benneteket a sajátosságaitokban"

- mondta a pápa, akinek szavait a Mediafax hírügynökség idézte. A pápa kijelentette: a közönnyel is előítéleteket táplálhatunk, és gyűlöletet kelthetünk.
"Hányszor ítélkezünk meggondolatlanul, sebző szavakat használva, olyan gesztusokkal, amelyek gyűlöletet keltenek, és eltávolítanak egymástól. (...) Nem vagyunk igazi keresztények, de még emberségesek sem, ha nem látjuk meg az embert a tettei előtt, az ítéleteink és előítéleteink előtt"

- jelentette ki Ferenc pápa. Az egyházfő háromnapos romániai látogatása következtetéseit is összefoglalta. Kijelentette: zarándokként és testvérként érkezett a szép és befogadó országba, hogy találkozásokat élhessen meg. Most pedig gazdagabban tér vissza, helyek és pillanatok, de elsősorban arcok emlékét viszi magával.
"Az arcaitok színt adnak majd az emlékeimnek és jelen lesznek az imáimban"

- jelentette ki a pápa, aki áldás előtt arra kérte híveit, hogy imádkozzanak érte. A délutáni órákban Ferenc pápa Nagyszebenből repülővel utazott vissza Rómába.

Netanjahu menesztette az oktatási és az igazságügyi minisztert

Publikálás dátuma
2019.06.02. 18:36
Benjamin Netanjahu
Fotó: POOL / AFP
A miniszterelnöki hivatal nem adott hivatalos magyarázatot Bennet és Saked felmentésére.
Menesztette Naftali Bennet oktatási és Ajelet Saked igazságügyi minisztert Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet vasárnap. Izraelben szeptember 17-én tartanak előrehozott parlamenti választást, mivel az áprilisi választások után Netanjahu nem tudta felállítani új kabinetjét a kitűzött határidőig, szerda éjfélig.
Az új, ősszel esedékes választásig hivatalban marad az a kormány, amely tavaly november, az előző kneszet feloszlatása óta irányítja az országot Benjámin Netenjahu vezetésével. Ebben a kormányban volt miniszter a Zsidó Otthon (Habájt Hajehudi) nevű jobboldali párt színeiben Saked és Bennet, akik tavaly év végén kiléptek pártjukból és Új Jobboldal néven új, keményvonalas, a kormányzó jobboldali Likudtól is jobbra álló pártot alakítottak.
Az új párt áprilisban nem lépte át a választási küszöböt, így kimaradt a szerdán feloszlatott parlamentből. Saked és Bennet egyelőre nem jelentette be, hogy indulnak-e a szeptemberi előrehozott választáson új pártjukkal, vagy esetleg csatlakoznak-e más párthoz egyénileg, vagy közösen. A miniszterelnöki hivatal nem adott hivatalos magyarázatot Bennet és Saked felmentésére.

Ferenc pápa meghódította Romániát

Publikálás dátuma
2019.06.02. 16:22

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
„A pápa elment, Erdély mégis itt maradt”, írta az erdélyi multietnikus társadalmi békét védelmező, a kisebbségek elleni uszítás ellen következetesen fellépő kolozsvári román portál.
Befejezte három napos romániai látogatását vasárnap Ferenc pápa. Vasárnap Balázsfalván hét, a kommunizmus idején vértanú halált halt görög-katolikus püspököt avatott boldoggá, egy 800 pap jelenlétében celebrált szabadtéri szentmise keretében. A Szabadság mezején mintegy 100 ezer görög-katolikus zarándok imádkozva, vallásos énekeket énekelve várakozott Ferenc pápára. A helyszín, bár más vonatkozásban, de ugyanolyan „szent” és szimbolikus erejű az erdélyi románok számára, mint Csíksomlyó a magyaroknak. A Gyulafehérvár közelében található megyei jogú város ma a görög-katolikus egyház központja, amely a 19. századi erdélyi-magyarországi román nemzeti mozgalom központja is volt.  A Szabadság mezeje az 1848-as forradalom nyomán lett román nemzeti emlékhely. Az erdélyi románok akkor, májusban az itt tartott nemzetgyűlésen fogalmazták meg követeléseiket a magyar vezetés felé, majd azok nem teljesülése után ugyanazon év szeptemberében itt fogadtak hűségesküt a császárnak a magyar forradalom ellen. 1861-ben ugyancsak egy itt tartott nemzetgyűléssel léptek fel Erdély uniója ellen. Az emlékhelyen a román történelem 48’-hoz kötődő figurái mellett ott van Petőfi Sándor szobra is. A katolikus egyházfő tisztában volt helyszín szimbolikájával és Erdély történelmével, etnikai, felekezeti összetettségével egyaránt. Kitért arra, hogy a román nemzeti egység bölcsője a hely, de arra is emlékeztetett, hogy Erdély földjén, Tordán született meg elsőként a vallásszabadság törvénye. "Vannak hangok, amelyek félelmet és megosztottságot hirdetnek, és épp azt akarják megsemmisíteni, ami e tájak legértékesebb öröksége, a toleranciát”, mondta Ferenc pápa. Hangsúlyozta, 1568-ban az erdélyi országgyűlés elfogadta a tordai ediktumot, a világtörténelemben először foglalva törvénybe a vallásszabadságot, toleranciát, szankcionálva mindenféle radikalizmust. Úgy emelte ezt ki, hogy nyilván tisztában volt azzal, hogy ez az ediktum az unitárius János Zsigmond fejedelem és a „szentháromság-tagadónak” is mondott unitárius egyház alapító püspökének, Dávid Ferencnek az öröksége. Mégis, ennek az örökségnek a védelmére szólította hallgatóságát az egyházfő, felkérve őket, lépjenek fel mindenféle megosztási kísérlet ellen, a testvériségért, a párbeszédért, a szabadságért. A balázsfalvi zarándokoknak az idő is kedvezett, nem úgy, mint szombaton a Csíksomlyóra érkezőknek. Ferenc pápa útvonalát is módosítani kellett a vihar és a zuhogó eső miatt, így az egyházfő nem Bákóból helikopterrel, hanem autóval érkezett a helyszínre a marosvásárhelyi repülőtérről. Ennek ellenére csúszás nélkül kezdődött el a szentmise, aminek idejére az eső is elállt, a hideg azonban maradt.

Ezúttal is tévedtek a nacionalisták

A csíksomlyói mise után a kisebbségek elleni uszítás és radikális nacionalizmus ellen következetesen fellépő kolozsvári stiriletransilvaniei.ro (erdély hírei) portál  azt emelte ki, hogy az előzetes nacionalista uszítás és hangulatkeltés ellenére az erdélyi magyarok nem kiáltották ki autonómiájukat, nem szakították el Erdélyt Romániától, civilizált, korrekt, felemelő volt a csíksomlyói pápalátogatás. Elhangzott a szokásos magyar és székely himnusz, az emberek magyarul beszéltek, de ez így normális, összegzett a portál „A pápa elment, Erdély mégis itt maradt” című írásában.  

A körülmények annyira viszontagságosak voltak, hogy több zarándokcsoport félútról visszafordult a városba, főleg gyerek-iskolás csoportok vezetői döntöttek így. Mégis több százan szorultak orvosi ellátásra. A Hargita megyei szakszolgálat tájékoztatása szerint a 141 személyt részesítettek ellátásban a hegyen, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt további 262-en a Csíksomlyón, illetve Csíkszeredában felállított mobil kórházakban kaptak ellátást átfázás miatt. A kezelésre szorulók között 46 külföldi állampolgár volt, Ukrajnából, Mexikóból, Lengyelországból és Magyarországról.
Csíksomlyói miséjét Ferenc pápa olaszul celebrálta, ezt fordították románra és magyarra. A várakozások ellenére nem szólalt meg magyarul, igaz románul sem, amit pedig minden más helyszínen – Bukarestben, Iasiban, Balázsfalván és Nagyszenben – egyaránt megtett. A moldovai történelmi fővárosba, Iasi-ba tett vizit kapcsán, ahol a városközpontban fiatalokkal és fiatal gyerekes családokkal találkozott az egyházfő, írta a román sajtó, hogy a pápa örökre belopta magát a moldvaiak szívébe, amikor közvetlenül és anyanyelvükön köszöntötte őket. Bár magyarul nem szólalt meg az egyházfő, egész látogatása során kiemelt figyelmet szentelt a nemzeti kisebbségeknek. Iasiban például, a több tízezer ember előtt elhangzott beszédében külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat és arra buzdította a résztvevőket, hogy járjanak együtt, örvendjenek a közös találkozásoknak még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. A pápa beszéde utáni egyetemes könyörgések is többnyelvűek voltak, az egyházmegyéhez tartozó minden népcsoport anyanyelvén, egyebek mellett magyarul is elhangzottak. Mint ahogy Csíksomlyón is, ahol a magyar mellett románul és németül is sorra kerültek. Ferenc pápa Balázsfalváról Nagyszebenbe ment, ahol szintén tömegek várták.

Bocsánatot kért a romáktól a hátrányos megkülönböztetésért

A katolikus egyház nevében kérte a romák megbocsátását Ferenc pápa Balázsfalván "azokért a pillanatokért, amikor a történelem során hátrányosan megkülönböztettünk, bántalmaztunk, vagy elhibázott módon, Káin, és nem Ábel szemével tekintettünk rátok, és nem tudtunk elismerni, nem tudtunk értékelni benneteket a sajátosságaitokban". A vallási vezető hozzátette, "nem vagyunk igazi keresztények, de még emberségesek sem, ha nem látjuk meg az embert a tettei előtt, az ítéleteink és előítéleteink előtt".

Szerző
Témák
pápa Románia
Frissítve: 2019.06.02. 19:25