A választási kudarc miatt lemond a Jobbik elnöksége

Publikálás dátuma
2019.06.01. 08:04

Fotó: Vajda József
De majd csak az önkormányzati választás után
Ősszel országos tisztújítást tart a Jobbik - derül ki a párt rövid közleményéből. Azt írják: a Jobbik országos elnöksége úgy döntött, hogy vállalva a politikai és személyi felelősséget az EP-választás eredményéért, nem tölti ki a teljes mandátumát, hanem előrehozott tisztújítást ír ki, melynek időpontjának az önkormányzati választások utáni hónapot jelölte ki a párt küldöttjeiből álló Országos Választmánya. Az őszi tisztújításig a Jobbik országos elnöksége teljes jogkörrel fogja ellátni a feladatait. Gyöngyösi Márton elnökhelyettes-frakcióvezető és Jakab Péter szóvivő már a választás éjszakáján megújulást ígért. Ugyanakkor a jobbikos politikusok kizárólag a külső körülményeket – a fideszes hatalom támadásait, a kormánysajtó hazugságait, a számvevőszéki büntetéseket – okolták a választási szereplésért. Sneider Tamás pártelnök az Indexnek a választás másnapján azt mondta, a Jobbik vezetősége nem tervez lemondást. "Nem akarjuk elkövetni azt a hibát, amit egy évvel ezelőtt. Ezt nekünk kell végigdolgozni az elkövetkező hónapokban" - mondta Vona Gábor lemondására utalva.
Szerző
Témák
Jobbik

Orbánék vargabetűkkel menekülnek vissza a néppártba

Publikálás dátuma
2019.06.01. 07:00
A magyar kormányfő gyorsan ejti barátait, ha érdekei úgy kívánják
Fotó: Draskovics Ádám
Látványos fordulatokat mutat be a Fidesz, hogy mentse a menthetőt, és maradhasson az Európai Néppártban – de lehet, hogy túl későn.
A három bölcset el lehet felejteni, nem szórakozunk ilyenekkel – mondta nagyon magabiztosan még vasárnap éjjel a Fidesz eredményváróján egy magas rangú kormányzati forrásunk, amikor kiderült, hogy a Fidesz javítva az öt évvel ezelőtti eredményén 13 képviselőt küldhet majd az európai parlamentbe (EP). A kijelentést a diadalittas hangulat magyarázhatja, mert megalapozottsága kétséges. Egyrészt azért, mert a „bölcsek” – a magyar jogállamiság vizsgálatára, az Európai Néppárt (EPP) által felkért Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Gert Pöttering – információink szerint dolgoznak a jelentésükön Magyarországról. Másrészt legkésőbb a választások másnapján valószínűleg még forrásunk számára is világossá vált: bármekkorát nyert is a Fidesz Magyarországon, Európában nem Orbán Viktor szája íze szerint alakultak az eredmények. Az EPP meggyengült ugyan – s ezt szinte örömmel emlegették a Fideszben, mondván, így „megnő a párt befolyása a frakción belül” –, de azért még így is a legerősebb frakció maradt. És a jelek szerint viszonylag könnyen köthet koalíciós megállapodásokat más frakciókkal, így egyáltalán nem lesznek rászorulva a magyar EP-képviselőkre. Ráadásul egyelőre arról sem hallani, hogy az EPP „bal szárnya” elhagyni készülne a frakciót. Ebben a helyzetben egyáltalán nem volt váratlan, hogy Orbán Viktor komoly korrekciót hajtott végre a politikájában. A választások előtt még modellként ajánlgatta az EPP figyelmébe az Osztrák Néppárt és a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt koalícióját, és az olasz, populista Matteo Salvinit kezelte egyik legfőbb reménybeli politikai szövetségeseként. Ehhez képest a Szabadságpárt elnökéről kikerült botrányos ibizai videó után maga Orbán Viktor mondta azt, hogy az „osztrák modellt” ejtették, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig jelezte, már Matteo Salvinivel sem akarnak szövetségre lépni. Ennél is jelentősebb, hogy a kormány váratlanul visszavonta a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, holott ezt Trócsányi László igazságügyi miniszter az „édes gyermekének” tekintette. A Fidesz uniós biztos-jelöltje egyébként lapunk információi szerint többször is találkozott az elmúlt hetekben Michel Barnier-vel, akit Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök is el tudna fogadni az Európai Bizottság (EB) elnökének Manfred Weber helyett. A reklámadó 0 százalékra redukálása is gesztus volt az EB felé, amely többször is kritizálta annak bevezetését. Mindezek alapján Orbán Viktor komoly engedményekre is képes azért, hogy megőrizze pártja tagságát az EPP-ben, a kérdés már csak az, hogy nem késett-e el ezekkel. Macron pártja például már világossá tette: csak akkor hajlandóak együttműködni a Néppárttal, ha kiteszik onnan Orbánékat.

Még hátrább szorítanák Orbánt

„Az Európai Bizottság továbbra is figyeli az eseményeket, fejleményeket, és arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban." – ezt válaszolta a testület a hvg.hu kérdésére. Mint ismert, a kormány beterjesztett egy törvényjavaslatot, aminek értelmében augusztus 1-től elveszik az Akadémiától a kutatóintézeteket.

Tarlós elfeledett ígérete: a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő kijelölése

Publikálás dátuma
2019.06.01. 06:30

Fotó: Jászai Csaba / MTI
Míg a fővárosi látványosan kerülte a dunai hajózás ügyét, addig a kormány közeli kapcsolatba a balesetben érintett szállodahajó üzemeltetőjével.
Meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban – mondta a szerdai baleset után Tarlós István főpolgármester, aki rögtön közölte azt is, egyeztet az ügyben Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Mostani buzgalma megkésettnek tűnik, mert már 2009-es programjában írt arról: „Kijelöljük és megterveztetjük a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő helyét." A főváros arra nem válaszolt tegnap, hogy miért maradt el eddig a terv megvalósítása. Míg a főváros nem lépett a szállodahajók ügyében, addig a kormány nagyon is bekapcsolódott a dunai üzletbe. Olyannyira, hogy a kormányzat közeli kapcsolatot ápol a Hableánnyal ütköző Viking Sigyn nevű szállodahajót is üzemeltető svájci Viking River Cruises-szal. A hetven óriáshajót működtető társaság egy magyar leányvállalatán keresztül társtulajdonos a magyar állammal a fővárosi kikötőhelyek java részét magáénak tudó Mahart Passnave Kft.-ben – vette észre az Index. Ez az üzleti kapcsolat egy sor kérdést vet fel. Korábban ugyanis megírtuk, hogy a hajós szakma egy része régóta figyelmeztette a kormányt: a balesetveszély miatt nem kellene beengedni a nagy szállodahajókat a belvárosi Duna-szakaszra. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség korábbi elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója azt mondta: „A nagy cégek lobbiereje erősebb volt”, így végül csak arról döntöttek, hogy a szállodahajók továbbra is használhatják a városközponti folyószakaszt, de ott nem fordulhatnak meg.
A korábban teljesen állami tulajdonú Mahart Passnave Kft. 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg. 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez utóbbi előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd néhány hónapja a Rogán Antal tárcája alá tartozó – a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel befolyási körébe sorolt – Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett. Jól fizető szolgáltatás került a svájci multi résztulajdonába: a Mahart Passnave Kft-nek 2017-ben 3,9 milliárd forintos árbevétele volt és 1,2 milliárdos adózott eredményt produkált. Szalma Botond érdeklődésünkre úgy fogalmazott: semmilyen szakmai és gazdasági indokot nem tud arra, hogy a magyar állam miért adta el a fővárosi kikötőhelyek zömét birtokló cég résztulajdonát a svájci hajósmultinak. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a svájci céget, de nem válaszolt. Az MTÜ-től arra is választ vártunk: Az állam és a Viking közös tulajdona szerepet játszhatott-e abban, hogy végül nem tiltották ki a szállodahajókat a belvárosi folyószakaszról? A társaság nem adott érdemi választ. Érdekes az is, hogy a svájci cégnek rálátása lehet a dunai vízi közlekedés élénkítéséről szóló kormányzati stratégia kialakítására. Idén januárban jelentették be, hogy év végére elkészül a kormányzati stratégia, aminek központi eleme a kikötőfejlesztés. A Mahart Zrt. az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. alkotta konzorciumot bízta meg az 1 millió eurót érő tervezéssel.