Orbánék nélkül is megvan a többség

Publikálás dátuma
2019.05.28. 21:39

Fotó: JOHN THYS / AFP
Matematikailag nincs szüksége a néppártnak a 13 fős fideszes delegációra, így nem véletlen hogy sokan úgy látják a pártcsaládon belül: ha Orbán Viktor maradni akar, akkor teljesítenie kell a feltételeket.
Megkezdődött a huzavona az Európai Unió két intézménye között Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök utódjának kiválasztásáról. Kedden az Európai Parlament vezérkara és a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács is rendkívüli ülést tartott Brüsszelben, hogy értékelje az EP-választások eredményét, és számba vegye a lehetséges jelölteket. Egyelőre mindkét testület köti az ebet a karóhoz: a parlament ragaszkodik hozzá, hogy az Európai Bizottság (EB) következő elnöke a pártcsaládok vezetői jelöltjei — úgynevezett Spitzenkandidatjai — közül kerüljön ki, másként nem hagyja jóvá a kinevezését. A kormányok viszont nem akarják kiengedni a kezükből a jelölés jogát, amit az uniós szerződés nekik biztosít. Az elnökből és a politikai csoportok vezetőiből álló Elnökök Konferenciája kedd délelőtt egy közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a néppárti, szocialista, zöldpárti és szélsőbaloldali politikusok leszögezik: kitartanak a szándékuk mellett, miszerint az EB elnöke csak az lehet, aki már a választások előtt bejelentkezett a tisztségre. Ennek a feltételnek kizárólag a Spitzenkandidatok felelnek meg. A közleményhez nem csatlakoztak a szélsőjobboldaliak és a liberálisok, utóbbiak kezdettől fogva ellenezték a vezető jelöltek rendszerét, és nem is nevezték meg saját emberüket. A papírforma Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) vezető jelöltjének kedvezne, mert mögötte áll a legnagyobb pártcsalád és frakció, valamint Angela Merkel német kancellár. De a második legtöbb taggal rendelkező szocialista csoport ugyancsak kitart a saját embere, Frans Timmerans mellett, míg a liberálisok és a Zöldek igyekeznek értésre adni, hogy a támogatásuk sokba fog kerülni.

A parlamenti nyilatkozat egyértelmű jelzés kívánt lenni az EU28-aknak: ne dédelgessenek olyan álmokat, hogy előjöhetnek a saját választottjukkal. Az állam- és kormányfők most nem is készültek erre, inkább megbízták Donald Tusk elnököt, hogy a júniusi csúcsra készítsen elő egy javaslatcsomagot a lehetséges jelöltek nevével az EU intézményeinek ősszel megüresedő tisztségeire. Az Európai Bizottság elnöki pozíciója mellett, betöltésre vár majd az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az EU külügyi főképviselőjének a posztja. Ezek elosztásakor képviseletet kell kapniuk a kis és a nagy, az északi és déli, a keleti és nyugati tagállamoknak, valamint a különféle politikai irányzatoknak. Fontos szempont lesz az is, hogy nők is megfelelő arányban jussanak vezető tisztségekhez. A Spitzenkandidat rendszer legelszántabb ellenzője Emmanuel Macron a brüsszeli tanácskozásra érkezvén azt mondta: az uniós tisztségek elosztásakor figyelembe kell venni a választások eredményét, de csak azok aspirálhatnak valamely posztra, akik “elkötelezettek a reformok mellett és tapasztalatuk is van a végrehajtáshoz”. Macron ezzel értésre adta, hogy a kormányzati múlt is nagy súllyal esik a latba. A feltételt Manfred Weberre szabta, akinek sokan a szemére vetik, hogy nincs ilyen gyakorlata. A néppárti politikus jelöltsége körüli német-francia viszály azt sejteti, hogy nem lesz gyors megállapodás a bizottsági elnök személyéről.   Közben az is egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem központi kérdés az Európai Néppárt számára, a Fidesz és az EPP kapcsolata nem került elő a pártcsaládhoz tartozó vezetők csúcs előtt tartott találkozóján. Silvio Berlusconi az eszmecseréről távozóban közölte: hétfő este hosszú telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktorral, és hamarosan találkozni is fognak. - Szeretném meggyőzni őt, hogy maradjon az EPP tagja, és a pártcsaládot is szeretném meggyőzni, hogy fogadja vissza Orbánt — mondta a volt olasz kormányfő, aki a Forza Italia nevű párt elnökeként vett részt a néppárti találkozón. A kereszténydemokrata pártcsalád döntéshozatalát ismerő forrásaink szerint Orbán Viktor nem vette fel a kapcsolatot a pártvezetéssel az EP-választások óta. A Fidesz politikáját értékelni hivatott háromtagú “bölcsek tanácsa” folytatja a munkát, de egyelőre nem tervez magyarországi utazást. Szeptemberre elkészülnek a jelentésükkel, ha Orbánék addig nem távoznak maguktól a pártcsaládból. A végső döntést a magyar párt tagságáról az EPP novemberi kongresszusa fogja meghozni, amint arról Joseph Daul elnök korábban beszámolt. Forrásaink szerint a néppártban jelenleg nem központi kérdés, hogy mi lesz a Fidesz sorsa. Ennél sokkal fontosabbnak tartják, hogy sikerül-e egy olyan EU-párti koalíciót létrehozni az Európai Parlamentben, amelynek segítségével megvalósíthatják a politikai programjukat és pozícióba juttathatják a jelöltjeiket az EU intézményeiben. Az EPP vezérkara nem tart attól, hogy az EP demokratikus pártjai amiatt fogják elutasítani az együttműködést a pártcsaláddal, hogy a Fideszt a soraikban tudják. - Ha Orbán Viktor maradni akar, akkor teljesítenie kell a feltételeket — hallottuk. A 13 fős magyar delegációra matematikailag sincs szüksége a néppártnak, mert nélküle is biztosított az első helye a parlamenti frakciók között. Hírek szerint csak egyetlen párt fontolgatná a távozást a Fidesszel, a volt szlovén miniszterelnök, Janez Jansa SDS nevű pártja.
Emmanuel Macron pártjához tartozó Pascal Canfin mindenesetre kijelentette: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy az EPP rakja ki a Fideszt, az En Marche és az általa dominált liberális képviselői csoport csak ez esetben hajlandó tárgyalni bármiféle szövetségről.

Mégis lesznek új börtönök súlyos milliárdokért

Publikálás dátuma
2019.05.28. 18:18
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Három évvel meghosszabbította a magyar börtönök férőhelybővítésének programját a kormány.
A Magyar Közlönyben most megjelent új határozat szerint jövőre több mint 21 és félmilliárd, 2021-ben további 7 és félmilliárd, majd 2022-ben 4 és félmilliárd forintot fordít az állam börtönépítésekre, de az idei évre tervezett ilyen célú kiadások egy részét bérekre és járulékokra fordítják. Az új határozat azt is tartalmazza, hogy a korábban kijelölt településeken tervezett új intézmények mellett a Kalocsai Fegyház és Börtön beruházását is ebbe a fejlesztési csomagba sorolták. Három éve, 2016-ban született határozat arról, hogy a hazai börtönök zsúfoltságát új börtönépületek felhúzásával kell enyhíteni, de a férőhelybővítési program már 2010 óta tart. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának honlapja szerint azóta több mint 1600 új férőhelyet hoztak létre meglévő börtönök felújításával, bővítésével. A negyven jelentkező település közül 2017-ben nyolcat választottak ki, ahol „2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül.” A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. A most megjelent kormányhatározat azonban azt is igazolja, hogy a három évvel ezelőtti tervek nem voltak megalapozottak, hiszen az akkor megálmodott nyolc új intézmény kivitelezését csak az erre szánt központi pénznél sokkal magasabb összegért vállalták volna a kivitelezők – a közbeszerzéseket sorra nyilvánították érvénytelennek. Ezek után tavaly októberben közölték Ózd, Kunmadaras és Kemecse polgármestereivel, hogy törölték őket a programból - összességében három év elveszett az új börtönök építése szempontjából. A fejlesztések idén év elején gyorsultak fel, amikor februárban átadták a menekülteket átmenetileg befogadó korábbi kiskunhalasi laktanyaépület átalakításával 1,7 milliárd forintból megteremtett majdnem ötszáz férőhelyet. Az pedig csak néhány napos hír, hogy lerakták az új Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ alapkövét Berettyóújfaluban, a Gróf Tisza István Kórház szomszédságában. A fejlesztéseket mindenképpen folytatni kell, hiszen a fogvatartás körülményei miatt magyar rabok rengeteg keresetet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amely többször is felszólította Magyarországot, hogy találjon megoldást a zsúfoltság enyhítésére. Ahogyan azt Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Harangozó Tamás MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére válaszolva korábban közölte - „2017. évben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt összesen 650 ügyben történt kifizetés, a megítélt kártalanítás összege összesen 639.055.569 forint volt”. A börtönadatokat közreadó szervezet honlapja alapján még most is egy szinten vagyunk a török fogvatartási körülményekkel.
Frissítve: 2019.05.28. 20:24

„Ide nem engedünk romákat, itt padlószőnyeg van”

Publikálás dátuma
2019.05.28. 18:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A vér szaváról és Isten szaváról értekezett Balog Zoltán exminiszter, református lelkipásztor. A negatív identitást kárhoztatta.
Jézus Krisztus, szép fényes hajnal… – énekelték Balog Zoltán volt miniszter vezetésével az Országos Református Cigánymisszió konferenciájának résztvevői. A református egyház zsinati hivatalában tartott keddi rendezvényen Balog nem korábbi politikusként, még csak nem is a Fidesz pártalapítványa kuratóriumi elnökeként, hanem református lelkipásztorként, fővédnöki minőségben szólalt fel. Életünk lényegét érinti a kérdés, hogy melyik az erősebb: a vér szava, vagy Isten szava? – kezdte az áhítat után Balog Zoltán. A „vér szava” nem egyszerűen csak genetika, családi összetartozás, hanem történelem és kultúra is. Erőt adhat, de rombolóvá és destruktívvá is válhat, ha „negatív identitást” teremt. Példaként felidézte azt beszélgetést, amit a kilencvenes évek elején folytatott egy akkori SZDSZ-es parlamenti képviselővel. Rövid töprengés után arra jutott, hogy félreteszi a diszkréciót: elárulta, hogy Derdák Tiborról van szó. Balog beszámolója szerint Derdák elmondta, hogy ő tulajdonképpen református lenne. A Bibliát nem olvassa ugyan, templomba se jár, de minden vasárnap az ebédnél „szidjuk a katolikusokat”. Nem derült ki, hogy Balog Zoltán miért éppen ezzel a nyilván önironikus, viccesnek szánt történettel hozakodott elő. Hangsúlyozta viszont, hogy számára az a fontos, mi az, ami felülírja a negatív identitást. Úgy vélte, hogy a sok rossz példa ellenére esetenként a multikulturalizmus is alkalmas lehet erre. Igazából azonban Isten akarata képes rá, amely „nem egymásra, hanem egymásnak ítél bennünket”. A vér szavát felülírja Isten szava. A romák integrációjáról szólva Balog Zoltán állította, hogy nekik, keresztényeknek (protestáns szóhasználattal: keresztyéneknek) olyan lehetőségük van, ami másoknak nincs. Okos programokat mások is tudnak írni, végrehajtani már kevésbé – jelentette ki. Elmesélte, hogy egy településen több száz millióból építtettek közösségi házat, majd a polgármester közölte, „ide nem engedjük be a roma gyerekeket, itt padlószőnyeg van”. Közben nem messze onnan önkéntesek kevés pénzből, szeretettel vittek sikeres programot. A református lelkipásztor szemérmesebbnek bizonyult, mint Derdák esetében: nem nevezte néven a polgármestert. (Azt csak remélni lehet, hogy Balog intézkedett, amikor észlelte a romák elleni diszkriminációt.) Nem tagadjuk el a valóságot, de nem válhatunk rezignálttá, kiábrándulttá – folytatta a volt miniszter. Balog Zoltán szerint „nem engedhetjük, hogy ellenfeleink ártó szándékai határozzák meg az életünket”, ám arra nem utalt, hogy kik a szóban forgó ellenfelek, és minek az ellenfelei. „A leszakadt vagy leszakadófélben lévő településeken, mélyszegénységben élő emberek életében az egyház a keresztyén közösségbe hívással, a hit és a megbékélés új lehetőségének felkínálásával tudja a leghatékonyabb és a legmarandóbb változást munkálni” – állt a Reformátusok a cigányok között című konferencia meghívójában. A református zsinat 2013-ban fogadta el az egyház cigánymissziós stratégiáját. Ezt követően a református egyház és gyülekezetei „szerteágazó spirituális és felzárkózást célzó szolgálattal kapcsolódtak be a cigány közösségek életébe”. Balog Zoltán áhítata és felszólalása előtt Dani Eszter, a cigánymissziós iroda vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon – attól függően, hova születnek – nagyok a különbségek a gyerekek esélyei között. A szegregátumokban élők hihetetlen, szinte behozhatatlan hátrányokkal küzdenek. A cél az – mondta Dani Eszter –, hogy az egyre nagyobbra nyíló társadalmi olló dinamikája megforduljon, uralkodóvá váljon a szeretet és igazság lehetőségeket teremtő ereje.
Szerző
Témák
Balog Zoltán