Börtönbe került a román kormánypárt elnöke

Publikálás dátuma
2019.05.27. 17:55
Liviu Dragnea
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Liviu Dragneát három és fél évre ítélték hivatali visszaélésre történő felbujtásáért, hétfőn megkezdte büntetése letöltését.
Őrizetbe vette a bukaresti rendőrség és beszállította a rahovai börtönbe hétfő délután Liviu Dragneát, a román kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, akit letöltendő börtönbüntetésre ítélt aznap a legfelsőbb bíróság – írja az MTI.
Az ítélet kihirdetése után újságírók, kíváncsiskodók és PSD-ellenes tüntetők gyűltek össze Dragnea háza előtt és a rahovai börtönnél is, hogy jelen legyenek a bukaresti kormányt háttérből irányító politikus őrizetbe vételénél. A rendőrség segített Dragneának abban, hogy a szabadlábon töltött utolsó percekben elkerülje a nyilvánosságot: a pártelnök nem jelentkezett valamely rendőrőrsön, hanem a rendőrség egy megkülönböztető jelzés nélküli, besötétített ablakú autójában ülve távozott villája garázsából.
A Dragneát szállító autó hangoskodó tüntetők, fotósok és operatőrök gyűrűjében érkezett Rahovára és hajtott be a büntetés-végrehajtási intézet kapuján, ahol Liviu Dragnea most megkezdte három és fél éves börtönbüntetése letöltését. A bebörtönzését percről percre dokumentálni próbáló román hírtelevíziók ezt megelőzően csaknem félórán keresztül követtek egy másik besötétített ablakú, a bukaresti forgalomban céltalanul keringő gépkocsit, amivélhetően egy figyelemelterelő manőver keretében elsőként hajtott ki a Dragnea-villa garázsából.  
Liviu Dragneát többéves pereskedés után hivatali visszaélésre történő felbujtásért halmazati büntetésként ítélte három és fél év letöltendő szabadságvesztésre hétfőn a román legfelsőbb bíróság, mivel már volt egy felfüggesztett - szintén korrupcióért kiszabott - korábbi börtönbüntetése.

Dragnea a képviselőház elnöki tisztségét is betöltötte, amelyet feltehetően automatikusan el is veszített, hiszen az ítélet választójogától is megfosztotta. Az európai parlamenti (EP-) választásokon várakozáson alul szereplő PSD-n belül már vasárnap este egyesek Dragnea fejét követelték, de bebörtönzése után a pártnak mindenképpen új vezetőt kell választania. A PSD irányítását Viorica Dancila kormányfő, a párt ügyvezető elnöke vette át, aki keddre összehívta a PSD végrehajtó bizottságát. Dancila azt is közölte, hogy kormánya nem mond le, csak akkor távozik posztjáról, ha a parlament megvonja tőle a bizalmat. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.27. 18:01

Fél nappal fényes győzelme után megbukott az osztrák kancellár

Publikálás dátuma
2019.05.27. 17:14

Fotó: ALEX HALADA / AFP
Többséget kapott a bécsi parlamentben a Sebastian Kurz elleni bizalmi indítvány. Ám távozása messze nem végleges.
Messiásként ünnepelték vasárnap este az osztrák kancellárt hívei, Sebastian Kurz látványos győzelemhez segítette pártját, az Osztrák Néppártot (ÖVP) az európai parlamenti választásokon. A szavazatok 35,4 százalékát szerezte meg a politikai erő, 8,4 százalékkal többet, mint öt éve, amikor még nem a 32 éves politikus állt a párt élén. Annál nagyobb volt a fordulat hétfőn, amikor a bécsi parlamentben bizalmatlansági indítványt indított ellene a Jetzt nevű, a zöldekből kivált ellenzéki párt. Saját javaslattal álltak elő a szociáldemokraták, akik Kurzon kívül kormányát is le akarták váltani. Így gondolkodtak a volt koalíciós partner, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) képviselői is. A 16 óra körül megejtett szavazás véget vetett Sebastian Kurz 2017. decembere óta tartó kancellárságának, a politikus és miniszterei lehajtott fejjel hagyták el a plénumot. Távoztak a néppárti miniszterek, a szabadságpártból egyedül megmaradt külügyminiszter, Karin Kneissl, s azok a „civilek“, akik csak a múlt hét szerdáján esküdtek fel a koalícióból kivált FPÖ politikusok helyére. A parlamenti voksolás roppant egyszerűen zajlott, a néppárti frakció 61 és a liberális Neos 7 képviselője ülve maradt, amikor az alelnök szavazásra szólította őket, a többi 115 honatya felállással jelezte, hogy új kormányt akar. Formálisan a köztársaság elnöke, Alexander Van der Bellen mondja ki az utolsó szót, azaz leváltja a kormányt, s megnevezi az új miniszterelnökjelöltet, aki majd nekilát az új miniszterek kiválasztásának. Sok időről nincs szó, mert szeptemberben előrehozott választásra kerül sor Ausztriában, várhatóan 15-én. Kurz ott újra győzhet, most azonban elvették tőle a lehetőséget, hogy május 28-án ő képviselhesse országát az unió új vezetőinek megválasztásáról szóló brüsszeli tanácskozáson. Tíz nappal ezelőtt nem akadt ember Ausztriában, aki elképzelte volna, hogy a sikerpolitikus, a populizmust és az államférfit egyaránt megtestesítő „Basti“ bukik, s kormánya szétesik. Arra sem gondolt volna senki, hogy a két „ősellenség“, a szociáldemokraták (SPÖ) és a radikális jobboldaliak együtt buktatják meg a kancellárt. Mindkét párt az utolsó pillanatig ingadozott, elkövesse-e a királygyilkosságot vagy meghagyják posztján. Ha megteszik, szembemennek az osztrák lakosság többségének akaratával. De ha nem lépnek, akkor az ügyesen taktikázó, lelkesen szereplő Kurz behozhatatlan előnyre tesz szert a következő hónapokban.
A nyugodt Ausztriában szokatlan erejű válságot az a május 18-án közzétett videó idézte elő, amelyen az osztrák alkancellár, Heinz Christian Strache, az FPÖ első embere ittasan éppen „hazát árult” Ibizán. Egy milliárdos orosz oligarchanőt agitál, hogy osztrák sajtóbefolyás szerzésével – a felvétel 2017. nyarán készült - segítse választási elsőséghez juttatni a pártját. Cserében állami megrendeléseket ígért emelt áron a hölgynek. A parlamenti bizalmatlanság óráiban – ilyen aktusra 1945 óta nem került sor Ausztriában – Kurz fejére olvasták, hogy két év alatt két kormányt robbantott, s ennek egyetlen oka a saját hatalmi vágya volt. Hibáztatták azért, mert a kétezres évek elején már leszerepelt szélsőségeseket ismét a hatalomhoz engedte. „A videó csak azt mutatta meg a kékek vezéréről, amit addig is tudtunk: szélsőséges, idegengyűlölő, felelőtlen, nem lehet bízni a szavában“ – fogalmazott egy Alfred Noll nevű képviselő. Felrótták Kurznak, fittyet hányt a parlamenti demokráciára, az ellenzéki pártokat levegőnek nézi, a parlamenti többséggel egyáltalán nem törődik. A képviselőkön villámgyorsan áthajtott törvénykezést emlegettek, de még az is szóba került, hogy minden második parlamenti ülést kihagyott. Bírálták magamutogató nyilatkozatait, titkolózásait. Egyedül parlamenti frakciójának vezetője vette őt védelmébe, mondván, vétek egy működőképes kormányt 2-3 hónapra leváltani.
Frissítve: 2019.05.28. 08:39

Politikai földrengést eredményezett Görögországban a választás

Publikálás dátuma
2019.05.27. 16:40

Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP
Politikai földindulást idézett elő Görögországban az európai parlamenti választás. Az előre borítékolható volt, hogy az ellenzéki, jobbközép Új Demokrácia (ND) győz majd. Még az exit pollok is elviselhetőek voltak Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pártja számára, hiszen a felmérések szerint az ND előnye mintegy 5-6 százalék volt. Ám ahogy számolták össze a szavazatokat, úgy derült ki: óriási bajba került a kormánypárt, a Sziriza. A különbség mintegy tíz százalékra nőtt a két párt között. Az EP-voksolással egyidőben megrendezett önkormányzati választáson is drámaian gyengén szerepelt a párt, az Új Demokrácia jelöltjei 13 régióból 12-ben végeztek az élen és a két legfontosabb városban, Athénban és Thesszalonikiben szintén a jobbközép párt jelöltje győzött a polgármesteri székért folytatott küzdelemben. Kiriakosz Micotakisz, az Új Demokrácia elnöke ezért Ciprasz lemondását és előrehozott parlamenti választás kiírását követelte. „Görögországnak új kormányra van szüksége. Nyilvánvaló, hogy a görögök megvonták a bizalmat a kormányzattól” – hangoztatta. Hozzátette, a miniszterelnöknek vállalnia kell a felelősséget a fiaskóért. Ciprasz hamar reagált a felszólításra és bejelentette az előrehozott választás megrendezését. Ennek legvalószínűbb időpontja június 30. Bár Ciprasz az utóbbi időben több népszerű intézkedést is hozott, nyilvánvalóan az eredetileg ősszel esedékes parlamenti választás közeledtével, a választók nem tudták megbocsátani neki a megszorításokat és pálfordulását sem. A kormányfő eredetileg azzal vált népszerűvé, hogy elutasította a hitelmegállapodást és azzal hitegette honfitársait, hogy nem kell visszafizetni a tetemes hitelt. Ennek következtében azonban kis híján csődbe ment az ország. Ciprasz politikája 180 fokos fordulatot hozott, hiszen megszabadult a radikális baloldaliaktól és tartotta magát a hitelmegállapodásban vállaltakhoz. Ennek nyomán Görögország tavaly kikerülhetett a nemzetközi piacokra, bár a nagy hitelállomány miatt Athén gazdasági szempontból még nem tudott teljesen a saját lábára állni. Ciprasz kormányzása során a kisebbik koalíciós partner, a mostani választáson a politikai palettáról teljesen eltűnő Független Görögök (Anel) támogatását is elvesztette, de sikerült megnyernie néhány más pártbéli, illetve független képviselő támogatását, így ha minimális többséggel is, de tovább kormányozhatott. Az EP választáson elszenvedett vereség azonban akkora pofon volt számára, hogy belátta: ilyen körülmények között nincs értelme folytatni.