Mégis tart meghallgatást Handó

Publikálás dátuma
2019.05.27. 14:15

Fotó: Népszava
Május 28-án, kedden hallgatja meg a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki posztjára pályázó mindkét bírót az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Handó Tünde várhatóan még aznap döntést is hoz: szinte borítékolható, hogy egyik jelöltet sem fogja támogatni. Az egyik pályázó Polgárné Vida Judit, akit tavaly nevezett ki Handó egyéves határozott időtartamra az FT élére, a másik pedig Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és egyben szóvivője. A fővárosi összbírói értekezlet Vida pályázatát 17,04 százalékosra értékelte, Vadász pedig 65,04 százalékos támogatást kapott. Az OBH-elnök ettől az értékeléstől csak az OBT jóváhagyásával térhetne el, ám erre semmi esély. Mivel Vadászt csaknem biztosan nem támogatja, és a saját emberének számító Vidát sem nevezheti ki, Handó várhatóan ismét eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. De Vida egyéves megbízatása is május 28-án jár le, így Handónak ismét meg kell bíznia valakit az elnöki feladatok ellátásával.
Szerző

Orbán kedden nagy bejelentést tehet

Publikálás dátuma
2019.05.27. 12:45

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Kovács Zoltán szerint Európa-szerte meglepetéssel zárulnak a választások, és „átalakulás lesz”.
Nagy bejelentéssel készül Orbán Viktor kedden az EP-választások eredményeire reagálva – közölte Kovács Zoltán nemzetközi ügyekért felelős kormányszóvivő az InfoRádióban. Kovács arról beszélt, hogy csak a demokrácia ünnepeként lehet értékelni a magas részvételt. Hozzátette, hogy megvan a tétje az EP-választásoknak, a múltban ők erről is beszéltek; a kormány felhívta a figyelmet, hogy sorfordítóak ezek a választások. Szerinte meglepetéssel zárulnak a választások Európa-szerte. Abba nem kívánt belemenni, hogy a nemzeti radikálisokkal kíván-e a Fidesz összefogni az új EP-ben, annyit mondott, hogy „átalakulás lesz”. Kedden EU-csúcs lesz, akkor reagál Orbán Viktor az eredményekre nemzetközi szinten – erősítette meg a korábbi híreket Kovács Zoltán, elismerve, hogy az Európai Bizottság elnökének személyére való jelölés joga az Európai Tanácsé, de a csúcsjelölti rendszer nem kötelez senkit semmire. Orbán Viktor nagy bejelentéssel készülhet.
Szerző
Frissítve: 2019.05.27. 12:49

A Néppárt szakadásában bíznak a Fideszben

Publikálás dátuma
2019.05.27. 12:03

Fotó: JOHN THYS / AFP or licensors
Nagyobb esélyt lát arra, hogy az Európai Néppárt balszárnyáról néhányan otthagyják a frakciót, mint hogy a Fideszt kizárják – mondta egy magas rangú kormányzati forrás a Népszavának.
Természetesen az EP-választás Fidesz szempontjából pozitív vonásait igyekeztek kidomborítani kormányzati forrásaink első értékeléseikben. (Hogy milyen könnyű tipikus „egyrészt-másrészt” módon gyökeresen eltérő értékeléseket adni az eredményről, arra a BBC elemzője adott tökéletes példát, Katya Adler szerint például a francia eredményeket látva egyszerre mondhatjuk azt, hogy Macron komoly kudarcot szenvedett, mert legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pen, ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ahhoz képest, hogy a francia elnök fájdalmas reformintézkedései miatt micsoda elégedetlenségi hullám tört felszínre már hónapok óta, Macron mozgalma csak hajszállal kapott ki, míg Le Pen nem tudta kellőképpen kiaknázni a kormányellenes hangulatot: mindenki kedve szerint választhat, melyik értelmezést fogadja el.) Mint ismert, a Fidesz a mandátumok számát tekintve javított az öt évvel ezelőtti eredményén, de európai szinten elmaradt az Orbán Viktor által bevándorlásellenesnek nevezett erők áttörése. Sőt, a legvalószínűbb, hogy bár a Néppárt és a szociáldemokrata frakció is veszített helyeket (mindketten 37-37 mandátumot), de a 108 képviselői helyet (39-el több, mint öt éve) szerző liberálisokkal és a 16 helyet javító zöldekkel még így is kényelmes többségük lehet, míg Matteo Salvini bevándorlásellenes blokkja hiába küldhet 35 képviselővel többet az EP-be, mint öt éve, így is csak 71 tagú lesz a frakciójuk, ami nem sok mindenre látszik elégnek.
Orbán Viktor jóslata tehát külpolitikai téren immár sokadszor nem bizonyult helyesnek, persze az is igaz, hogy a következő európai parlament erőviszonyai egyelőre eléggé átláthatatlanok és nem is várható, hogy túl hamar tisztulni fog a kép. Az új Európai Parlament júliusban tart alakuló ülést, majd ebben a hónapban még lesz egy ülése, amin elvileg már meg is választhatják az Európai Bizottság új elnökét, bár erre jelenleg kevés esély látszik. Egy kormányzati forrásunk szerint így júliusig még biztosan őrült alkudozások folynak majd a frakciók között a háttérben és az sem biztos, hogy az alakuló ülésre letisztázódnak majd az erőviszonyok – addig pedig Orbán Viktornak is van lehetősége a manőverezésre, mondhatni ez egy olyan helyzet lesz, amiben minden mozgásban van és amit a magyar kormányfő kifejezetten kedvel, mint a politikacsinálás egyik lényegét.
A miniszerelnök beszédéből sok következtetést nem lehetett levonni a további hetek politikai stratégiáját illetően, Orbán Viktor nagyon sokszor elmondta, hogy „Európa, Európa, Európa”, a „magyarok európaiak”, de azt is, hogy „Európának változásra van szüksége” – ebbe is mindenki azt lát bele, amit akar. Érdekes ellentmondást jelent az eredményben az is, hogy a Fidesz komolyabb támogatói közül az EPP-ben a spanyol Néppárt jelentősen gyengült és rosszul szerepelt a CDU is, amely bár egyre lohadó lelkesedéssel, de eddig többé-kevésbé szintén kiállt a Fidesz mellett. Az EP-n túllépve az EU legfőbb döntéshozó szervét jelentő Európai Tanácsban sem úgy alakulnak a dolgok, ahogy a magyar kormányfő szeretné, tavasszal nyert a „bevándorláspárti” baloldal Finnországban és Spanyolországban is és a holland Mark Rutte is megőrizte hivatalát. Azt ugyan éppen lapunk írta meg, hogy a holland kormány az utóbbi időben csendben felülvizsgálta korábbi bevándorláspolitikáját és az már jelentős hasonlóságokat mutat például a Fideszével, de a jogállamiság tekintetében Rutte Orbán egyik legnagyobb kritikusa. Ezen kívül előrehozott választások jöhetnek Görögországban, Olaszországban és esetleg Németországban is, ami szintén bizonytalansági tényező.
Kormányzati forrásaink abban bíztak, hogy az EPP és a CDU levonja az általuk helyesnek vélt következtetést akár az összeurópai, akár a német eredményeket tekintve: ha a konzervatív jobboldal „elkezd hasonlítani a baloldalra és úgy beszélni, mint ők, akkor azt a választók büntetik”. Ugyanakkor megszólalásaik alapján határozottan az a benyomásunk volt, hogy valójában örülnek ennek a fejleménynek, egyrészt azért, mert azt várják, akár a Néppárt, akár a CDU megpróbál konzervatívabb irányba fordulni, másrészt egy csökkenő Néppártban nőhet a Fidesz súlya, ha meg tudja őrizni a tagságát – ami immár egyértelműen a fő prioritássá lépett elő. Főleg, hogy mint egy magas rangú kormányzati forrásunk jósolta, a megerősödő liberális frakció akár át is csábíthat néhány tagpártot az EPP balszárnyáról, így viszont éppen a Fidesz kritikusai közül távoznának, ami nyilván jól jönne Orbán Viktornak. Weber kilátásai is bizonytalanok, így tegnap ismét többször szóba került Michel Barnier neve, akit múlt héten maga Macron is beajánlott az EU valamelyik csúcsvezetői posztjára. A hangulat optimista, azzal a kitétellel persze, hogy a következő hetekben bármi előfordulhat, ezért mondta azt egy informátorunk, hogy „nagyobb esélyt látok most arra, hogy az Európai Néppárt balszárnyáról néhányan otthagyják a frakciót, mint, hogy a Fideszt kizárják”. Persze azzal még senki nem kalkulál, hogy egy esetleges frakciókötés esetén a baloldalnak és a liberálisoknak milyen feltételei lesznek a Néppárt felé – szerepelni fog-e köztük például a Fidesz kizárása.
Frissítve: 2019.05.27. 12:19