Toryvezér kerestetik - beindult az utódlási kampány

Publikálás dátuma
2019.05.27. 09:00
JOHNSON A NAGY ESÉLYES - Nőne a no deal esélye, ha a volt külügyér lenne May utóda
Fotó: IAN KINGTON / AFP
A Theresa May brit kormányfő lemondását követő első hétvégén teljes gőzzel beindult az utódlási kampány.
A péntek délelőtti drámai, könnyáztatta búcsúbeszéd után két alapvető kérdés foglalkoztatta a brit közvéleményt. Az első az immár ügyvezető kormányfő politikai hagyatékának értékelése, a másik a tory vezetői pozícióra jelentkező újabb és újabb személyek esélyeinek latolgatása. Nem mintha a brit média különösebben törekedne az udvariasságra, de még ha igyekezne is, nem lehet eltagadni, hogy Theresa May az egyik legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfőként vonul be a szigetország történelmébe. Nevéhez egyetlen választási győzelem sem fűződik. Ahogy a The Times napilap fogalmazott: „Akármilyen revizionista is lehet majd egy történész, nem vonhatja kétségbe: May miniszterelnöksége kudarccal végződött”. Nem tudta teljesíteni legfontosabb feladatát, az Európai Unióból való kilépés levezénylését, de akárhogy is próbált ezekre koncentrálni lemondását bejelentő beszédében, a 2016. júliusi beiktatásakor vállalt társadalmi és gazdasági reform-ígéreteiből is keveset tudott megvalósítani. May látványos kudarcának legfőbb oka valószínűleg az ország vezetésére való alapvető alkalmatlansága volt. Ha ezt hatéves belügyminiszteri tevékenysége leplezte is, talán nem rendelkezett a megfelelő intellektuális képességgel. Bámulatos kitartása, önfegyelme mögött sok volt a csökönyösség, csekély önbizalommal és még kevesebb karizmával rendelkezett. Férjén, oxfordi egyetemi társán, Philip May-en kívül kevés tanácsadóra hallgatott, de fájdalmasan kipusztultak mellőle a politikai szövetségesek is. Míg természetes partnerei a Konzervatív Párt centrumában és attól balra helyezkedtek el, George Osborne volt pénzügyminiszter menesztésével, - akinek a sok közül fő állása az Evening Standard főszerkesztői pozíciója lett és May szüntelen bírálójává vált, - elidegenítette táborát, a jobb, euroszkeptikus szárny pedig soha nem fogadta be. Sorsa valójában abban a percben megpecsételődött, amikor a toryk kisebbségbe kerültek a rossz döntésnek bizonyult 2017-es idő előtti parlamenti választáson. A nagy késéssel előkészített, mégis átgondolatlan Brexit-koncepció végzetes fogyatékosságai, egyben a kormányfő tárgyaló stílusának gyengeségei és a Brüsszelben kötött, Westminsterben és Belfastban elfogadhatatlan alku teljes zsákutcának bizonyultak. Minden látszat ellenére az idő szorít: ha egy új kormányfőnek nem sikerül négyszögesítenie a kört és átvinni egy megállapodást, október 31-én rendezetlenül zuhan ki a szigetország az Európai Unióból. Theresa May utódlásának folyamata június 10-én veszi kezdetét és a jelölési folyamat annak a hétnek a végére be is fejeződik. Máris több mint fél tucat volt és jelenlegi kabinet miniszter jelezte részvételét, köztük Boris Johnson volt, és Jeremy Hunt, aktuális külügyér, Dominic Raab volt Brexit-felelős és Andrea Leadsom, aki a kormányfő visszavonulási bejelentésének előestéjén dobta be a törülközőt. A kormányzati ügyek parlamenti kezeléséért felelős hangadó politikus volt a May-érában a harminchatodik miniszter, aki nem tudta tovább vállalni a Downing Street-tel való összefonódást. Tony Blair húszévi kormányzás alatt sem vesztette el ennyi kormányzati kinevezettjét. A jelöltséghez nem kell több, mint a konzervatív frakció két tagjának támogató aláírása. A tory képviselők addig-addig szavazgatnak alkalmanként néhány napos szünettel, amíg a listán nem marad immár csak két kandidátus neve. A végső győztesről a teljes párttagság dönt. A jelenleg 124 ezer regisztrált konzervatívtól visszaérkezett szavazócédulák megszámlálása után várhatóan július végére lesz új vezetője a pártnak és kormányfője az országnak. Sok politikai megfigyelő borzad el a gondolattól, hogy ilyen aránytalan kisebbség határozza meg, ki kerül a 67 milliós Egyesült Királyság élére. A helyzet enyhítése érdekében a Konzervatív Párt elnöke, Brandon Lewis bejelentette, hogy a kampány során mindenkinek, azaz tagdíjat nem fizető tory rokonszenvezőknek, sőt a párttal semmiféle közösséget nem vállalóknak is alkalmuk lesz találkozni a jelöltekkel és kérdéseket feltenni nekik. A II. Erzsébet 1952-es trónra lépése óta tizennegyedik, minden bizonnyal eredendően kilépéspárti kormányfőnek bizonyítania kell működőképességét, így az új miniszterelnök várhatóan vagy maga kér majd bizalmi szavazást, vagy az ellenzék nyújtja be indítványát a voksra. Ha az új tory frontember-kormányfő nem állja meg ezt a próbát, regnálása tiszavirág életűnek bizonyulhat és elkerülhetetlenné válik egy újabb idő előtti parlamenti választás kiírása.

A Brexit-párt nyert a briteknél, történelmi bukás jutott a kormányzó konzervatívoknak

Publikálás dátuma
2019.05.27. 08:07
Nigel Farage
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A 2010 óta kormányon lévő konzervatívoknak soha nem volt ilyen alacsony szavazatarányuk brit népképviseleti választáson.
A Brexit-folyamat indításában is kulcsszerepet játszó Nigel Farage alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Pártjának győzelmét, a Liberális Demokraták jelentős előretörését és a kormányzó Konzervatív Párt példátlanul súlyos vereségét mutatják a brit európai parlamenti választások hétfő hajnalban ismertetett első részeredményei.
Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni. A részleges adatok azt valószínűsítik, hogy a Brexit Párt a voksok 33 százalékát szerezhette meg. A brit hazai parlamenti választásokon hagyományosan harmadik helyen befutó, erőteljesen EU-párti Liberális Demokraták a számítások szerint 20 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerülhettek, megelőzve a második legnagyobb brit országos ellenzéki erőt, a Munkáspártot, amelynek az első adatok 13 százalékot jeleznek. Jól teljesített a Zöld Párt is, amely 12 százalékkal a negyedik helyben reménykedhet.
A kormányzó Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza.

A 2010 óta kormányon lévő konzervatívoknak soha nem volt ilyen alacsony szavazatarányuk brit népképviseleti választáson. A toryk az előző, 2014-es brit EP-választáson 23,1 százalékkal a harmadik helyen végeztek, és már akkori eredményük is mélységi rekord volt. Az öt évvel ezelőtt brit európai parlamenti választást is Nigel Farage nyerte, de akkor még egy másik párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) élén, a szavazatok 26,6 százalékával.
A 2014-es brit EP-választáson fordult elő első ízben 1910 óta, hogy nem a két hagyományos nagy parlamenti erő, a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt nyert meg egy országos brit népképviseleti választást. Farage azóta otthagyta a UKIP-ot (kritikusai szerint hibái után a felelősségre vonás elől menekült el), és az idén tavasszal elindította a Brexit Pártot.
A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház azonban eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson. Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-jén megállapodás nélkül megszűnt volna. Theresa May miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód július végére várható megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat. Lemondását bejelentő nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta: a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

Lázadás tört ki egy túlzsúfolt brazil börtönben, 15-en meghaltak

Publikálás dátuma
2019.05.27. 07:44
A kép illusztráció - a 2017-es börtönlázadás után készült.
Fotó: RAPHAEL ALVES / AFP
A brazil börtönökben jelenleg 730 ezer rabot őriznek - másfélszer annyit, mint ahány hely lenne.
Tizenöt rab meghalt, amikor vasárnap zavargás tört ki a közép-brazíliai Manaus város egyik börtönében - közölte a Globo helyi hírtelevízió. Az Amazonas állam székhelyén lévő fegyintézetben délben, a rablátogatások idején történt az incidens. A börtön tisztviselőinek sikerült helyreállítani a rendet, senki sem kísérelt meg szökést. Egyelőre felfüggesztették a rablátogatásokat.
Két évvel ezelőtt, 2017 januárjában ugyanitt lázadás tört ki, amelyben 56 rab meghalt, mintegy 130 pedig megszökött. Akkor csupán 17 óra alatt sikerült helyreállítani a rendet - emlékeztetett a hírtelevízió.
A brazil börtönökben jelenleg 730 ezer rabot őriznek. Ez a szám ötven százalékkal haladja meg az intézmények befogadó képességét. A túlzsúfoltság miatt gyakoriak a lázadások. Nemzetközi jogvédő szervezetek ezért gyakran bírálják az országot, külön is kifogásolva az elégtelen élelmezést, és hogy a cellák gyakran annyira zsúfoltak, hogy nincs hely bennük lefeküdni.