Középmezőnyben az áramármutatónk

Publikálás dátuma
2019.05.22. 10:00

Fotó: Shutterstock
A legjobb teljesítményt a lettek, a lengyelek és a németek mutatták, a legnagyobb drágulást pedig Hollandiában, Spanyolországban és Cipruson mérték.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap megjelent felmérése szerint tavaly nemzeti fizetőeszközben 3,2 százalékkal nőttek volna a magyar lakossági áramárak. Ez érdemben nem fedi a valóságot: Magyarországon a 2014-ben lezárult rezsicsökkentés óta ugyanis nem módosult a lakosság által fizetendő hatósági áramtarifa. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – úgyszintén forintban – elérhető adatbázisa is alátámasztja. Igaz, a díj belső szerkezete változott, illetve – a most vizsgált időszakot megelőzően – több százezer szabadpiaci lakossági áram- és gázfogyasztó került át a drágább állami körbe. Szakértők az eltérést az Eurostat mérési sajátosságaival magyarázzák, így főképp azzal, hogy a hatóság alapvetően euróban számol. (A különbség lehetséges okait firtató megkeresésünkre a KSH-tól tegnap estig nem kaptunk választ.) Ugyanez módszertan alapján az uniós szervezet a gázár tekintetében 0,4 százalékos csökkenést mutatott ki. Ez sem köszön vissza sem a mozdulatlanságot mutató KSH-adatsoron, sem a lakossági számlán. Ehelyett az Eurostat-kimutatás – épp egyforma, elfogulatlan módszertana miatt – inkább a tagállami teljesítmények összevetésére használható. Eszerint áramár-helyzetünk módosulása tavaly a 28-as listán a középmezőnybe került. Ebből a szempontból a legjobb teljesítményt a lettek, a lengyelek és a németek mutatták, a legnagyobb drágulást pedig Hollandiában, Spanyolországban és Cipruson mérték. A gázármutató-csökkenés pedig a 24-es listán Horvátország és Portugália után a harmadik legkedvezőbb. Ebből az következik, hogy az unió államaiban inkább a gáz- mint áramárakat emelték. Ezt támasztja alá saját közlésük is, miszerint tavaly az unió átlagában a gáz 3,5, az áram pedig 5,7 százalékkal drágult. A tényleges áramár szerinti 28-as listán Magyarország a harmadik legolcsóbbnak számít, a gázársorrend szerint pedig a felmért 25 tagállam körében a termék nálunk a legolcsóbb.
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 11:16

Mindenki kivár a búzapiacon

Publikálás dátuma
2019.05.22. 09:00

Fotó: MÉSZÁROS DÉNES
Gyenge, közepes gabonatermésre számítanak a hazai gazdák. Emiatt az liszt ára nem nőhet, mert a környező országokban bőségesnek ígérkezik a betakarítás.
A szeszélyes időjárás miatt egyelőre senki nem bocsátkozik jóslásba a malmi búza, illetve a liszt jövőbeni áráról. Magyarországot kivéve a környező országok, illetve a legnagyobb termelők, Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, de még Románia is jóval kevesebbet szenvedett a szárazságtól és területükön jó termésre van kilátás, így semmi sem utal  arra, hogy a dráguló alapanyag miatt elszaladnának a hazai kenyérárak. A májusi eső most valóban aranyat ért, bár nem volt egyenletes a csapadék eloszlása. Ahol enyhébb volt az aszály, és az eső is időben érkezett, mint a dunántúli régióban, ott közepes, de több térségben akár még jó termést is betakaríthatnak a gazdák. Főleg a keleti országrészben, különösen a Dél-Alföldön viszont közepes, vagy nagyon gyenge táblák is akadnak. Az esős napok ellenére még mindig egyharmaddal kevesebb csapadék hullott az átlagosnál. A hazai malomipar évente mintegy 1 millió tonna búzát használ fel, s megközelítőleg ugyanennyi a takarmányigény is – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Még a gyenge termés mellett is marad vagy 2 millió tonna exportra. Az európai terméskilátások a magyar exportárakat is korlátok közé szorítják. A hagyományos olasz piacon megerősödtek a román és bolgár versenytársak, akik ráadásul tengeri kikötőkkel is rendelkeznek, míg a magyar gabonát főleg a költségesebb közúti szállítással viszik Olaszországba. Persze az eső sem hozott mindenhol felhőtlen örömöt, mert egyes települések határában, mert az áztató csöndes eső helyett egyszerre 50 milliméter is elárasztotta a határt és előfordult jégeső is. A termelőknek egyre inkább fel kell készülniük a szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokra. A hazai malomipar az idei szezonban alaposan kiköltekezett a tonnánként 58-60 ezer forintos malmi búza árak miatt, jó néhány cég örülhet, ha nullszaldósan fejezi be a gazdasági évet. Ezért a termelőkhöz hasonlóan a feldolgozóipar is kivár a vásárlással. Abban reménykednek, hogy a nemzetközi búza árak önmérsékletre intik a gazdákat, hiszen ha nem engednek az 58-ból, akkor az olcsóbb importbúzából őrlik majd a lisztet. Egy bizonyos árszint fölé nem mehetnek a gazdák, mert akkor a feldolgozók az olcsóbb szlovák, román, vagy a kvóta erejéig ukrán gabonát vásárolnak. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára inkább 4,5 millió tonnás búzatermésre számít. A lisztárak alakulásáról szerinte még korai beszélni, de nem várható érdemi emelkedés.  A tavalyi készletekből átlagosan tonnánként 59 ezer forintért kínálják a búzát. Étkezési minőségre egyelőre csekély a kereslet, mert a feldolgozók kivárnak, milyen árak alakulnak ki az idei betakarítást követően. Az ó-búza árát is majd ahhoz igazítják. Az európai versenytársak a magyarnál kedvezőbb terméskilátásai miatt a hazai árak is csak szűk korlátok között mozoghatnak. Valószínűleg nem lesz tartható a jelenlegi árszint és akár tonnánként 50 ezer forint környékén stabilizálódhat. Természetesen az időjárás még beleszólhat. A kukorica és a napraforgó sokkal jobb állapotban vészelte át az aszályt, mint a búza, és többnyire jól fejlődik. Bár a klímaváltozás miatt a szántóföldi növények öntözése is egyre sürgetőbb lenne, ám az évi 3-4 öntözés hektáronként nagyjából 100 ezer forintos költséggel jár és a rendszer kiépítése is milliókkal mérhető. Ezért egyelőre elenyésző a hazai gabona öntözéses művelése, mert olyan növény kultúrákra áldoznak a termelők, amelyek behozzák a ráfordítást. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.22. 14:44

Csányinál és Mészárosnál köt ki a legtöbb uniós mezőgazdasági pénz Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.05.22. 07:12

Fotó: Népszava
A listát évek óta az OTP-vezér vezeti, és idén már felcsúti milliárdos lesz mögötte a második.
Hétezer milliárd forinttal támogatta az Európai Unió a magyar mezőgazdaságot az ország csatlakozása óta – hangzott el az RTL Klub híradójában. Raskó György agrárközgazdász a csatornának elmondta, hogy ezek a támogatások négyszázezer család megélhetését segítik, de a legjobban a legnagyobb földbirtokosok járnak. A legtöbb agrártámogatást begyűjtők listáját  
évek óta a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor vezeti, és idén már Mészáros Lőrinc lesz mögötte a második.

Csányi agrárvállalkozásai tavaly több mint négymilliárd forint támogatást kaptak, míg egy átlagos gazdának egymillió forintnál valamivel kevesebb jut.
Szerző