Előfizetés

Felgyorsultak az események Ukrajnában

G.M.
Publikálás dátuma
2019.05.22. 09:30
Zelenszkij megszabadul a parlamenttől és a kormánytól is
Fotó: AFP/Sputnik
Rábólintottak a parlamenti frakciók a hétfőn beiktatott új államfő, Volodimir Zelenszkij által bejelentett előrehozott választásra.
Az elnöki hivatal jelezte: a vonatkozó rendelet ma megjelenik, az előrehozott voksolást pedig július 21-én vagy 28-án rendezik meg. Ünnepi beszédében ugyan az államfő bejelentette a parlament feloszlatását, ami előrehozott választásokat jelent, ám az máig nem tisztázott, hogy volt-e jogalapja erre az államfőnek vagy sem, tekintettel arra, hogy a koalíció múlt pénteken feloszlott, az új koalíció felállítására pedig 30 napot biztosít a hatályos törvény. Május 27-e után viszont már nem lehet feloszlatni a kijei parlamentet, mivel október 28-ra van kitűzve a parlamenti választás időpontja. A parlamenti frakciók azonban így is beleegyeztek, nincs tehát akadálya a parlament feloszlatásának. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a mai kormányülés után lemond Volodimir Hrojszman kormányfő és vele együtt a teljes kabinet, kivéve talán az ukrán-amerikai állampolgárságú egészségügyi minisztert, Uljana Szuprunt, aki kategorikusan elutasította az önkéntes lemondást. Zelenszkij az IMF-megállapodás felülvizsgálatáról vagy újabb alku megkötéséről is beszélt, de a Valutaalap erre még nem reagált. A keddi ukrán média arról számolt be, hogy megérkezett az országba az IMF küldöttsége, amely felülvizsgálja a hatályban lévő programot, és együttműködik az ukrán hatóságokkal az illegális gazdagodás büntetőjogi következményeinek szigorítása érdekében. Ezt a korrupcióellenes törvényt ugyanis a Valutaalap a hitel feltételeként szabta, a parlament el is fogadta, majd törölte azt. Zelenszkij eskütételekor azért kérte elsősorban e törvény újraelfogadására a parlamentet, mert a nemzetközi hitelezők nélkül az ukrán gazdaság összeomolhat. Ugyancsak az ukrán média számolt be az új elnök tárgyalásairól a ünnepségen megjelent külföldi delegációkkal. Eszerint Zelenszkij az amerikaiaknak megköszönte az eddigi támogatást, és arra kérte Washingtont, hogy a továbbiakban is szigorítsa az Oroszország elleni szankciókat. Az Unian ukrán nemzeti hírügynökség beszámolt az Áder Jánossal folytatott tárgyalásról is. Az MTI és az Unian beszámolói alapján az a benyomása az olvasónak, hogy nem ugyanarról az eseményről van szó. Az MTI csak arról ír, hogy a kétoldalú kapcsolatokról, illetve a kárpátaljai magyarok gondjairól beszélt a magyar köztársasági elnök az új ukrán államfővel. Az Unian viszont arról számolt be, hogy tárgyaltak a két ország együttműködéséről az Oroszországgal szembeni nemzetközi nyomás kapcsán, Zelenszkij pedig elmondta, reméli, hogy Budapest újra támogatni fogja Ukrajna európai és euroatlanti integrációját. A saját országában kényesnek számító témákról mindkét nemzeti hírügynökség hallgatott.  

Orosz bombázókat fogott el az amerikai légierő Alaszka partjainál

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.22. 09:29
Képünk illusztráció
Fotó: JAPANESE DEFENSE MINISTRY / AFP
A gépek berepültek az amerikai légtérvédelem azonosítási zónájába, de megmaradtak a nemzetközi légtérben.
Az amerikai légierő gépei négy Tu-95MSZ típusú orosz hadászati bombázót és a két -ös nehéz vadászbombázót fogtak el – közelítettek meg és kísértek – Alaszka partjainál – jelentette be kedden az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD). A NORAD közleménye szerint a hétfőn történt elfogáshoz az amerikai légierő F-22-es harci repülőgépeit riasztották, de az információt csak kedden hozták nyilvánosságra. Az orosz harci gépek ugyan berepültek az amerikai légtérvédelem légvédelmi azonosítási zónájába – amely Alaszka nyugati partjaitól mintegy 200 mérföldnyire terjed ki – de megmaradtak a nemzetközi légtérben. Az orosz védelmi tárca a Twitteren reagált a történtekre. A minisztérium szerint az amerikai vadászgépek útjuk egy szakaszán elkísérték az orosz repülőrajt. A NORAD vezetői úgy értékelték, hogy a berepülések Moszkva azon erőfeszítéseinek sorába illeszkednek, amelyekkel részben potenciális válsághelyzetre készíti fel légierejét, részben pedig erejét kívánja fitogtatni ellenfeleinek. Amerikai kommentátorok arra hívják fel a figyelmet: az Alaszkához közeli berepülésekre pár nappal azt követően került sor, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt, és arra figyelmeztette Oroszországot, hogy ne avatkozzék be a 2020-as amerikai választási folyamatba.

Törvénnyel védenék a demokraták az abortuszhoz való jogot

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.05.22. 07:32
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Támogatná a terhességmegszakításhoz való jog törvénybe iktatását az az amerikai demokrata politikus, aki a legesélyesebbnek látszik pártja elnökjelölti tisztségének az elnyerésére a jövő évi elnökválasztáson.
Joe Biden, aki Barack Obama alelnöke volt, a floridai Orlandóban tartott kampányrendezvényen bemutatott videón fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit. Az elmúlt hetekben több amerikai tagállamban – így például Alabamában, Mississippiben, Georgiában, Ohióban, Missouriban és Kentuckyban – az abortuszt erőteljesen szigorító törvényeket fogadtak el. A legdrákóibb jogszabály Alabamában született, ahol a terhesség semmilyen szakaszában nem engedélyezett a művi abortusz, kivéve, ha az anya egészsége veszélyben van. A többi államban az az általános kritérium, hogy a magzat első szívdobbanásától fogva – ez általában a terhesség hatodik hetében következik be – nem szabad elvetetni a gyereket. Több konzervatív politikus és aktivista azt fejtegeti, hogy örömmel venné, ha a törvények ellen fellebbeznének, mert így a szövetségi legfelső bíróság elé kerülne az ügy. „Mi ez a nagy igyekezet?” – tette fel a kérdést Joe Biden, és a maga részéről úgy fogalmazta meg a választ: azért akarják a legfőbb bírói fórum elé vinni az ügyet, mert azt remélik, hogy Donald Trump elnök által kinevezett bírákkal konzervatív többségűvé vált testület meg fogja semmisíteni az 1973-ban a Roe v. Wade ügyben született legfelső bírósági döntést, amely kimondta az abortuszhoz való jogot.
A számos tagállamban elfogadott, szigorú abortuszellenes törvények elleni tiltakozásul Washingtonban és több amerikai nagyvárosban is tiltakozó akciókat tartottak. A szövetségi fővárosban, a legfelső bíróság épülete előtt rendezett tüntetésen több demokrata párti elnökjelölt-aspiráns is megjelent. Pete Buttigieg, egy indianai kisváros polgármestere és Cory Booker New Jersey-i szenátor egyetértését fejezte ki a tüntetőkkel. Kirsten Gillibrand, New York-i szenátor, aki szintén a Demokrata Párt elnökjelöltségéért küzd, rövid beszédében azt ígérte: a demokrata politikusok harcolni fognak az abortusz jogáért, mert ez – ahogyan fogalmazott - „az alapvető emberi jogok közé tartozik”. A legfelső bíróság precedensértékű döntései ugyan kötelező igazodási pontot jelentenek az ítélkező bírák számára, de a testület bármikor felülbírálhatja önmaga korábbi véleményét, különösen, ha az évtizedekkel ezelőtt fogalmazódott meg. Ha azonban szövetségi törvényben mondanák ki a művi abortuszhoz való jogot, akkor ahhoz elvben a legfelső bíróságnak is alkalmazkodnia kellene – bár egyetlen kiskapu még akkor is maradna: a legfőbb bírói fórum megvizsgálhatná, hogy az elfogadott törvény összhangban áll-e az amerikai alkotmánnyal.

Nőt választott Trump a légierő miniszterének

Az amerikai elnök bejelentette, hogy Barbara Barrett volt diplomatát, egy légügyi és űrtechnológiai kérdésekkel foglalkozó kaliforniai kutató intézet igazgatónőjét jelöli a megüresedő légierő-miniszteri tisztségre. A tárca eddigi irányítója is nő: Heather Wilson két hónappal ezelőtt jelezte távozási szándékát. Barbara Barrett kiképzett pilóta, ő volt az első nő, aki leszállt egy F-18-as Hornet géppel egy repülőgép-hordozó hajón. Asztronauta kiképzésben is részesült 2009-ben, mégpedig Kazahsztánban, a Gagarinról elnevezett kiképző központban.