Csökkenti az elhízás esélyét, ha a gyerek „mozogva” jár iskolába

Publikálás dátuma
2019.05.21. 10:55
Illusztráció
Fotó: Eugenio Marongiu/Cultura Creative / AFP
Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral vagy rollerrel jár iskolába – állapította meg egy új kutatás.
A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában. A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével. A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.
 A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt. A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.
A hagyományos BMI-t alapul véve furcsa módon azok a gyerekek, akik minden nap sportoltak, nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak vagy elhízottak, mint azok, akik kevesebb mint heti egyszer sportoltak. Ha azonban külön vizsgálták a testzsír és az izom mennyiségét, az derült ki, hogy a naponta sportoló gyerekeknek sokkal fejlettebb volt az izomzata, a testzsírjuk tömege viszont nem különbözött szignifikánsan.
Szerző

Mától más a kilogramm

Publikálás dátuma
2019.05.20. 15:15

Fotó: SVEN HOPPE / AFP
Hétfőtől megújult a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.
A szakértők még tavaly novemberben fogadták el többek között a kilogramm új definícióját a Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM). Az SI alapegységeinek újradefiniálását követően az új szabályzat május 20-tól érvényes. Ez biztosítja, hogy a mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens legyen.
A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője képviselte. A szakértő akkor az MTI-nek elmondta: a konferencián egyhangúlag szavazták meg az SI (Systeme International d'Unites) mértékegységrendszer teljes revízióját. 
Az SI-rendszer hét alapmértékegységet foglal magába és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a kelvin, a másodperc, az amper, a kandela és a mól. Az eddigi SI-mértékegységrendszerrel az volt a fő probléma, hogy a kilogramm etalonja még mindig az a platina-iridium ötvözetből készült 1 kilogrammos prototípus volt, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban elzárva őriznek 1875 óta Sevres városában - mondta korábban a szakértő. Ennek a prototípusnak a hosszútávú stabilitását a gondos őrzés mellett sem lehetett biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, Magyarországon annak leszármaztatott példányát őrzik. 
"Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni"

- tette hozzá novemberben a szakértő.

 A megoldás hosszú ideje érlelődött a tudósok fejében, Max Planck már 1900-ban leírta azt, hogy az alapmértékegységeket természeti állandókhoz kellene kötni. A szakértő korábban elmondta, hogy ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra. Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. Ez hatással volt más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott.
A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk.

Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti (például kvantumtechnológia, nanotechnológia), a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent.
Szerző
Témák
mértékegység

Meglepő dolgot találtak a Bermuda-szigeteken

Publikálás dátuma
2019.05.20. 12:50

Fotó: Robert Harding Productions / AFP
A földköpeny eddig ismeretlen régióját fedezték fel a Bermuda-szigetek vulkánkőzeteinek vizsgálata során.
A régió a külső földkéreg alatt kezdődik és a bolygó belsejébe akár 2900 méterre is lenyúlhat - közölte a Vesztfáliai Wilhelms Egyetem (WWU).  A tudósok felfedezésükről a Nature című tudományos lapban számoltak be. 
A münsteri intézmény közlése szerint a Bermuda-szigetek nemcsak gyönyörű fehérhomokos strandjai miatt számítanak különleges területnek az Atlanti-óceán nyugati részén. A szigetcsoport ugyanis egy 4570 méter magas, 30 millió éve kihunyt vulkán csúcsán helyezkedik el. Erre a geológiai különlegességre összpontosítva egy nemzetközi kutatócsoport részletes geokémiai vizsgálatnak vetette alá a magmából keletkezett kőzeteket. A tudósok célja az volt, hogy a Föld belső tulajdonságaira vonatkozó következtetéseket vonjanak le. 
"Kutatásunk rávilágított arra, hogy még mindig nem teljesek a földköpeny összetételéről alkotott ismereteink, holott már csaknem egy évszázada kutatjuk"

- mondta Sarah Mazza, a WWU Planetológiai Intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.

 A szakértők feltételezése szerint a most felfedezett köpenyanyag olyan kőzetlemezekből származik, amelyek még a Pangea, a föltörténet utolsó szuperkontinensének idejéből maradtak hátra és az úgynevezett átmeneti zónában megőrződtek. Ez a 410 és 660 kilométeres mélység közötti terület átmenet az alsó és a felső köpenyréteg között.
Az átmeneti zónáról szerzett új információkat közvetlenül kőzetminták révén szerezték, ami az egyetem szerint különlegesnek számít. A legtöbb eddigi ismeretet a szakértők ugyanis más eljárások révén szerezték, például geofizikai számításokkal vagy a földköpeny mélyén lévő gyémántok vizsgálatával.
"A bermudai felfedezés megmutatta, hogy tovább kell vizsgálnunk az Atlanti-óceán szigeteit, víz alatti hegyeit és más vulkáni régióit, hogy jobban megérthessük a Föld geokémiai fejlődését"

- mondta Esteban Gazel, a kutatás másik vezetője, az amerikai Cornell Egyetem munkatársa.

Szerző
Témák
vulkán holló