Előfizetés

Meglepő dolgot találtak a Bermuda-szigeteken

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.20. 12:50

Fotó: Robert Harding Productions / AFP
A földköpeny eddig ismeretlen régióját fedezték fel a Bermuda-szigetek vulkánkőzeteinek vizsgálata során.
A régió a külső földkéreg alatt kezdődik és a bolygó belsejébe akár 2900 méterre is lenyúlhat - közölte a Vesztfáliai Wilhelms Egyetem (WWU).  A tudósok felfedezésükről a Nature című tudományos lapban számoltak be. 
A münsteri intézmény közlése szerint a Bermuda-szigetek nemcsak gyönyörű fehérhomokos strandjai miatt számítanak különleges területnek az Atlanti-óceán nyugati részén. A szigetcsoport ugyanis egy 4570 méter magas, 30 millió éve kihunyt vulkán csúcsán helyezkedik el. Erre a geológiai különlegességre összpontosítva egy nemzetközi kutatócsoport részletes geokémiai vizsgálatnak vetette alá a magmából keletkezett kőzeteket. A tudósok célja az volt, hogy a Föld belső tulajdonságaira vonatkozó következtetéseket vonjanak le. 
"Kutatásunk rávilágított arra, hogy még mindig nem teljesek a földköpeny összetételéről alkotott ismereteink, holott már csaknem egy évszázada kutatjuk"

- mondta Sarah Mazza, a WWU Planetológiai Intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.

 A szakértők feltételezése szerint a most felfedezett köpenyanyag olyan kőzetlemezekből származik, amelyek még a Pangea, a föltörténet utolsó szuperkontinensének idejéből maradtak hátra és az úgynevezett átmeneti zónában megőrződtek. Ez a 410 és 660 kilométeres mélység közötti terület átmenet az alsó és a felső köpenyréteg között.
Az átmeneti zónáról szerzett új információkat közvetlenül kőzetminták révén szerezték, ami az egyetem szerint különlegesnek számít. A legtöbb eddigi ismeretet a szakértők ugyanis más eljárások révén szerezték, például geofizikai számításokkal vagy a földköpeny mélyén lévő gyémántok vizsgálatával.
"A bermudai felfedezés megmutatta, hogy tovább kell vizsgálnunk az Atlanti-óceán szigeteit, víz alatti hegyeit és más vulkáni régióit, hogy jobban megérthessük a Föld geokémiai fejlődését"

- mondta Esteban Gazel, a kutatás másik vezetője, az amerikai Cornell Egyetem munkatársa.

Titkok a kozmikus hóemberről

Népszava
Publikálás dátuma
2019.05.20. 12:50

Fotó: AFP/HO
Az Ultima Thule először formájával lepte meg a tudósokat. Kiderült, a MU69 két része nem összeütközött, hanem nagyon lassan tapadt egymáshoz.
A New Horizons legutóbbi célpontjáról, az Ultima Thuléről még januárban érkeztek vissza az első fotók, azóta a NASA kutatói már sok adatot elemeztek vele kapcsolatban. A kisbolygóról szóló első kutatást most hozták nyilvánosságra. A Naprendszer e Naptól távoli térségének kutatása azért olyan fontos a tudósok számára, mert itt megmaradtak a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotok. Az űrszonda ez év január 1-jén közelítette meg 3 538 kilométerre, és nagy felbontású képeket sikerült készítenie róla. A tudósok a Science magazinban számoltak be a kezdeti eredményekről, mivel az adatok lassan érnek a Földre, teljes mértékű feldolgozottságuk csak jövő nyár után várható. Az Ultima Thule vörös színe a komplex szerves molekulának, a tolinnak köszönhető. Az, hogy ilyen formájú, annak eredménye, hogy a két fél nagyon lassan keringve közelítette meg egymást, egyik sem okozott kárt a másikban a találkozáskor. Ez ma már aligha volna lehetséges, valószínűleg akkor történhetett meg, amikor a Naprendszer még csak egy törmelékekből álló felhő volt. Nagyon kevés a kisebb aszteroidák okozta kráter a felszínén, a Naphoz közelebbi sűrűbben lakott pályákon az ekkora objektumokat sokkal gyakrabban találják meg kisebbek. Érdekes, hogy a „nyak” tájékán, a két rész találkozásánál világosabb, fényesebb anyag figyelhető meg, a legelfogadottabb magyarázat szerint ezt finomabb részecskék alkotják. A további eredményekhez azonban várni kell az újabb adatcsomagokra. Az objektumon vannak ismeretlen eredetű fehér foltok és csíkok, és sötét részeket is felfedeztek a sötét és világos oldal találkozásánál, egyikről sem tudják, hogyan kerülhetett oda, vagy mi lehet pontosan. A csillagászok 2014-ben fedezték fel a Hubble távcsővel azt a kettős, egy kisebb és egy nagyobb gömbszerű darabból összeállt 30 kilométeres hosszúságú objektumot, amelynek nagyobbik része a Végső nevet kapta, a kisebb a Thulét. A Kupier-övhöz tartozik. Ez a törmeléktömeg a Naprendszeren túl kering, olyan darabokból áll, amelyek a keletkezésekor 4,5 milliárd évvel ezelőttről maradtak vissza. A Thule viszonylag stabil pályán kering, és érintetlen maradt mind a Naptól – ha legközelebb van hozzá sem melegszik -213 Celsius fok fölé –, mind más objektumoktól. Így eléggé eredeti állapotában figyelhető meg ahhoz, hogy információkkal szolgálhasson a Naprendszer keletkezésének idejéből.  

Egyre több fiatalnál diagnosztizálnak bélrákot

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.20. 10:10
Illusztráció
Fotó: KEENE/BSIP / AFP
Egyre több 50 év alatti felnőttnél diagnosztizálnak bélrákot a fejlett országokban két nagyszabású tanulmány szerint.
Bár a fiatal felnőttek esetében a bélrákos esetek száma alacsony, a kutatók kimutatták, hogy arányuk meredeken emelkedik a 20-29 évesek körében. A szakemberek számára nem világos ennek az oka, de úgy vélik, hogy az elhízás és a helytelen étrend kiváltója lehet - írja a BBC News.
Európa legtöbb államában a bélrákszűrési programok 50 éves korban kezdődnek, mivel a betegség gyakrabban fordul elő az idősebb korosztályban. A Gut című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban holland kutatók 20 európai országban, köztük Nagy-Britanniában, Németországban, Svédországban és Franciaországban végbemenő folyamatokat elemeztek több mint 143 millió ember adatait felhasználva. Kimutatták, hogy 1990 és 2016 között nőtt a bélrákos megbetegedések száma, a legjelentősebb növekedési arányt a húszas éveikben járó felnőttek körében találták. Miközben a legtöbb országban ebben a korosztályban 1990 és 2016 között százezer emberenként 0,8-ről 2,3 esetre nőtt a bélrákos megbetegedések száma, a legmeredekebb évenkénti 7,9 százalékos - növekedést 2004 és 2016 között mutatták ki. Ebben a korcsoportban azonban nem nőtt a betegség miatti elhalálozás - emelték ki a kutatók.
A harmincas korosztályban is növekedett a bélrákos esetek előfordulása, de kevésbé meredeken, a 40-esek körében ingadozott az arány. A rotterdami Erasmus MC Egyetem Orvosközpontjának kutatói hangsúlyozták, hogy ha a trend folytatódik, felül kell vizsgálni a szűrésre vonatkozó irányelveket.
The Lancet Gastroenterology & Hepatology című orvostudományi folyóiratban megjelent másik tanulmány megerősíti a holland kutatók által kimutatott folyamatokat olyan fejlett országok, mint Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland adatait tanulmányozva. 1995 és 2014 között Nagy-Britanniában például 1,8 százalékkal nőtt a vastagbélrákos és 1,4 százalékkal a végbélrákos esetek száma az 50 év alattiak körében, miközben az 50 év felettiek esetében csökkent 1,2 százalékkal. Hasonló folyamatokat találtak a tanulmányozott többi országban.