Lesújt Iránra Trump

Publikálás dátuma
2019.05.10. 09:30
Iránban nem új keletű az Amerika-ellenesség, szinte folyamatosan tüntetnek Washington lépései miatt
Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency
Az amerikai elnök újabb szankciókat rendelt el a szerinte atomfegyver előállításán mesterkedő perzsa állam ellen. Ezúttal az iszlám köztársaság fémexport-bevételeit vette célba.
Az amerikai elnök megtiltotta vas, acél, alumínium és réz vásárlását Irántól, ami eddig Teherán exportbevételének a 10 százalékát adta. A washingtoni közlemény szerint további büntető lépésekre is lehet számítani, ha Irán nem változtat alapvetően a magatartásán. Az amerikai-iráni viszály annak nyomán éleződött ki ismét, hogy Teherán bejelentette, ezentúl nem tekint magára nézve kötelezőnek egyes előírásokat abból a 2015-ös, atomalkuként emlegetett nemzetközi megállapodásból, amelyet az iráni nukleáris törekvések miatt aggódó nemzetközi közösség kötött az ajatollahok rezsimjével. Az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok részéről Barack Obama akkori elnök -, valamint Németország kötötte meg Iránnal. Donald Trump azonban egy évvel ezelőtt kivezette országát az alkuból, azt állítva, hogy Irán orránál fogva vezeti a világot. Csakhogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán tartja magát vállalt kötelezettségeihez, amelyek közül a legfontosabb az urándúsítás visszafogása. Amiben Washingtonnak igaza van, az, hogy az atomalku nem korlátozza Irán rakétafejlesztési programját. A perzsa állam viszont váltig állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés, gazdasági - energetikai - célokat szolgál, és nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére. Teherán a megállapodás előírásai közül egyelőre csak azt kívánja figyelmen kívül hagyni, amelyik az általa dúsított urán és nehézvíz exportálásáról rendelkezik annak érdekében, hogy készletei egy bizonyos meghatározott szint alatt maradjanak. Mivel ezt a szintet még nem érték el, a teheráni jelzés pusztán figyelmeztetésként fogható fel, és a gyakorlatban nem jelenti a megállapodás felrúgását. Az iszlám köztársaság azonban a urándúsítás fokozását, a megállapodásban meghatározott szint túllépését is kilátásba helyezte arra az esetre, ha az egyezségben részes, abból ki nem hátrált hatalmak – ami az Egyesült Államok kivételével még mindegyikükről elmondható - nem lesznek képesek két hónapon belül rávenni Washingtont, hagyjon fel az iráni olaj- és bankszektor elleni keménykedéssel. Az Egyesült Államok ugyanis jelenleg nem csupán saját vállalatait, hanem a külföldieket is szankcionálja, ha általa tiltott módon üzletelnek Iránnal. Washington most az iráni fém importjának tilalmával reagált ugyan, de rögtön kijelentették azt is, hogy nem akarják háborúig élezni a feszültséget. Ugyan amerikai flottaerősítést és repülőgépeket vezényeltek át a Közel-Kelet más térségeiből Irán közelébe, a nemzetközi médiának egy - neve mellőzését kérő - amerikai kormányzati forrás úgy nyilatkozott, hogy Washington nem tervez katonai eszkalációt, és Iránnak az lenne az érdeke, ha tartaná magát vállalt kötelezettségeihez.    Az Európai Unió köztes álláspontra igyekszik helyezkedni az amerikai-iráni viszály kérdésében: egyfelől azt várja el Teherántól, hogy tartsa magát az atomalku előírásaihoz, másfelől az amerikai szankciók ellenére is az a szándéka, hogy tovább folytassa a kereskedést Iránnal. Az Európai Unió három országa - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - az atomalku aláírói közé tartozik. Az unió és e három ország külügyminisztere közös közleményében súlyos aggodalmának adott hangot a kötelezettségvállalások részleges mellőzéséről szóló iráni bejelentés matt. Leszögezték, továbbra is elkötelezettek a 2015-ben aláírt megállapodás életben tartása és maradéktalan teljesítése mellett. Az európai álláspont értelmében elfogadhatatlan bárminemű ultimátum - tették hozzá, és sajnálatosnak nevezték, hogy Washington az atomalkuból történt kivonulással együtt újra szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Szerintük Iránt a tényleges magatartása alapján kell megítélni, annak fényében, hogy mennyire teljesíti az atomalku, valamint a jóval korábbi, globális érvényű atomsorompó-egyezmény előírásait.
Témák
USA Irán

Trump 14 ezer milliárd forintot akar beszedni egyetlen országtól

Publikálás dátuma
2019.05.10. 09:22

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A cél az, hogy fokozza a nyomást a kínai tárgyalópartnereken.
Mától 200 milliárd dollár értékű kínai importtermékre 25 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok. A lépésre a tegnapi sikertelen kereskedelmi tárgyalások után került sor, és az a célja, hogy fokozza a nyomást a kínai tárgyalópartnereken – írja a portfolio.hu.
Ez a lépés még nem azonos Donald Trump e heti nagy fenyegetésével, ami szerint 325 milliárd dollárnyi árualap megvámolásával kíván bevételekre szert tenni,

amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Robert Lightizer kereskedelmi főképviselő és Steven Mnuchin pénzügyminiszter az amerikai elnökkel folytatott tegnap esti egyeztetés után ma reggel újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Trump tegnap este úgy fogalmazott, hogy szerinte a vám nagyon erős eszköz az Egyesült Államok számára.
Kína még a friss intézkedés életbe lépése előtt bejelentette, hogy megvédi érdekeit, és megteszi a szükséges ellenintézkedéseket.

A vámháború újabb körének kiváltó oka, hogy a kínai fél újra kívánta tárgyalni a megállapodás alapjául szolgáló tervezet alapjait, amit Trump a vállalt kötelezettségektől való visszakozásként értékelt.
Szerző
Témák
Donald Trump

Amerika nehézbombázókkal nyomasztja Iránt

Publikálás dátuma
2019.05.10. 08:48

Fotó: ELLIOTT VERDIER / AFP
B–52-es nehézbombázókat vezényeltek egy katari amerikai légi támaszpontra válaszul az Irán részéről érkezett fenyegetésekre.
Az Egyesült Államok B–52-es nehézbombázókat vezényelt egy katari amerikai légi támaszpontra válaszul az Irán részéről, közelebbről meg nem nevezett, fenyegetésekre – derült ki az amerikai légierő által csütörtökön közölt fényképekről.
A fotókon az látható, hogy B–52H Stratofortress típusú hadászati bombázók landolnak az al-Udeid légi bázison.

Ezek a repülők alkalmasak hagyományos és nukleáris bombák szállítására. Hasonló gépek szálltak le a térségben szerdán, meg nem nevezett támaszpontokon. A légierő tájékoztatása szerint a repülőgépek a louisinai Barksdale légitámaszponton állomásozó 20. bombázó századból érkeztek. Vasárnap a washingtoni Fehér Ház bejelentette, hogy az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót a közel-keleti térségbe vezényelte. John Bolton, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, a lépés válasz Irán "egy sor zavarba ejtő és eszkalációs jelzésére". A közleményben Bolton hangsúlyozta: az Egyesült Államok vagy szövetségesei elleni esetleges támadás esetén Irán „kérlelhetetlen erővel” találja magát szemben.
„Ez világos és félreérthetetlen üzenet Iránnak”

– fogalmazott a politikus. Irán szerdán kilátásba helyezte, hogy országa mérsékelni fogja az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjainak végrehajtását. 
A bejelentés egy évvel azután történt, hogy az Egyesült Államok bejelentette, kilép az atomalkuból.

Szerző
Témák
Irán USA