Előfizetés

Baj van Orbán keleti mintaországában, lekapcsolták a közösségi oldalakat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2019.05.09. 15:47
Rendőrök visznek el egy kormányellenes tüntetőt a kazah Almati városában, 2019. május 1-jén
Fotó: RUSLAN PRYANIKOV / AFP or licensors
A kazah hatóságok mindenkit „óva intenek”, hogy engedély nélküli tüntetéseken vegyen részt, sorra lövik le a Facebookot, és a többi megosztófelületet is.
Kazahsztánban az internetszolgáltatók elérhetetlenné tették csütörtökön a Facebook, a Telegram, az Instagram üzenetküldő szolgáltatásokat, a YouTube videómegosztó portált, illetve egy sor helyi lap internetes felületét- írja az MTI. Az Interfax orosz hírügynökség az internetfigyelő NetBlocks nemzetközi civilszervezetre hivatkozva továbbá úgy tudja, "a Twitter és a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatások továbbra is elérhetőek, míg a Telegram a cenzúra elkerülését szolgáló intézkedéseket léptetett életbe, amelyek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás asztali számítógépekre és okostelefonokra telepített változatai is működjenek". Kazahsztánban – melynek fővárosát háttérbe vonuló korábbi elnök után Nur-szultánnak neveztek át – az utóbbi hónapokban több alkalommal is blokkolták a közösségi hálózatokat, mivel a helyi hatóságok így akarták elhallgattatni Muhtar Abliazov száműzött másként gondolkodót, aki tömegtüntetésekre szólított fel ezeken a hírcsatornákon keresztül. Az egyes közösségi hálózatokon kívül elérhetetlenné váltak csütörtökön a rus.azattyq.org, az exclusive.kz, a vlast.kz, a holanews.kz hírportálok is. A hatósági cenzúra nem kerülte a regionális lapok honlapjait sem, blokkolták egyebek mellett az Ak zsajik és az Uralszkaja nyedelja internetes felületei is. 
Szerdán a kazah főügyészség felhívást tett közzé, amelyben felszólították az ország lakóit, hogy ne vegyenek részt a hatósági engedéllyel nem rendelkező megmozdulásokon. A vádhatóság óva intett mindenkit, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni.

A felszólítást azután adták ki, hogy a Kazahsztánban betiltott, Kazahsztán Demokratikus Választása nevű mozgalom tömegtüntetéseket jelentett be május 9-re a nagyobb városokban, köztük Almatiban és a nemrég átnevezett fővárosban, Nurszultanban. Az Interfax szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a tilalom ellenére aktivisták vonultak ki Almati és Nurszultan utcáira, és közülük többeket őrizetbe vettek a hatóságok. A 18 milliós lakosú Kazahsztánban tilos a hatóságok engedélye nélkül megmozdulást szervezni. Tavaly májusban Almatiban szervezett kormányellenes tüntetést Muhtar Abliazov egykori bankár, Nurszultan Nazarbajev volt államfő heves bírálója. Akkor többtucatnyi embert vettek őrizetbe. A távollétében hamis vádak alapján elítélt ellenzéki jelenleg Franciaországban él, ahonnan a közösségi oldalakon toboroz kazahsztáni híveket.

Stabil diktatúráról áradozott Orbán

Orbán Viktor április végén járt a diktatórikus vezetésű Kazahsztánban, ahol elismerően beszélt a stabil helyi kormányzásról, és a 18 milliós országot 30 éven át vezető korábbi elnök által bevezetett reformokról. A Népszava részletesen írt az ország helyzetéről, arról ogy Nazarbajev puha diktatúrát épített ki és tartott fenn, amelyben
a pártok színpadi kellékek, a „98 százalékos választások“ nem döntenek el semmit, a veszélyesnek ítélt ellenzéket üldözik és megfélemlítik, a médiát és a civil társadalmat pedig láthatatlan karámban tartják.

 Nem meglepő, hogy a Freedom House idei jelentése is „nem szabad” országnak címkézte Kazahsztánt.  Ugyanez a szervezet idén már csak a részben szabad ország kategóriába sorolta Magyarországot.

Az évszázad pere Montenegróban: elítélték az oroszbarát puccskísérlet résztvevőit

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.05.09. 11:17

Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
Tény, hogy oroszok szervezték azt, és célja Moszkva-barát és NATO-ellenes pártok hatalomra segítése volt, de az orosz kormány máig tagadja, hogy köze lett volna a tervezett puccshoz.
Együttvéve több mint 69 év börtönre ítélték csütörtökön a 2016. októberi montenegrói puccskísérlet 14 vádlottját. A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) beszámolója szerint a podgoricai bíróság elsőfokú ítéletében kimondta: a bűnszövetkezet minden tagjának előre kijelölt feladata és szerepe volt, a csoport készen állt arra, hogy erőszakot és megfélemlítést alkalmazzon, s mindannyian beszámíthatóak voltak, valamint tisztában voltak terveik súlyával, és készen álltak végrehajtani azokat, tudván, hogy tettük jogellenes.
A vádlottak között két orosz állampolgár, két montenegrói ellenzéki képviselő, a szerbiai csendőrség egykori vezetője, valamint további kilenc szerb állampolgár volt.

Milo Djukanovic a választás napján
Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
A vádirat szerint a bűnszövetkezet állami intézményekre akart támadni az 2016. októberi parlamenti választás napján, és merényletet akart elkövetni Milo Djukanovic akkori miniszterelnök ellen, hogy oroszbarát pártokat juttasson hatalomra, megakadályozva ezzel az Adria-parti állam NATO-csatlakozását.
A 14 embert terrorcselekmények kísérletével és Montenegró alkotmányos rendjének megsértésével, az ellenzéki Demokratikus Front (DF) két képviselőjét ezen felül összeesküvéssel, valamint a nemzetbiztonság elleni támadás előkészítésével is vádolták, és megfosztották mentelmi joguktól. A vádlottak ártatlannak vallották magukat.
A két orosz állampolgárt a csoport megszervezésével, valamint azzal vádolták, hogy pénzt adtak a csoport tagjainak, amelyből azok fegyvert és lőszert vásároltak.

Ellenük távollétükben zajlott az eljárás, Eduard Sismakovot végül 15 év, Vlagyimir Popovot pedig 12 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A felröppent információk ellenére az orosz kormány máig tagadja, hogy köze lett volna a tervezett puccshoz. Bratislav Dikicet, a szerbiai csendőrség egykori első emberét 8 év szabadságvesztésre ítélték. A DF két képviselője, Andrija Mandic és Milan Knezevic 5-5 év letöltendő börtönbüntetést kapott.
Andrija Mandic és Milan Knezevic
Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
A helyi sajtó szerint ez volt az évszázad pere a kis balkáni országban, és az ügy fontosságát az is jól jelzi, hogy a közszolgálati televízióban, valamint az interneten is élőben követhető volt a tárgyalás, illetve a csütörtöki ítélethirdetés.
Moszkva azóta sem visszafogott, ha a Balkánról van szó, nemrég például az Észak-Macedónia nevéről szóló népszavazásba piszkált bele, hogy távolítsa az országot az Európai Uniótól. A montenegrói NATO-tagság azért is volt nagy pofon Moszkvának, mert Vlagyimir Putyin állítólag abban reménykedett, hogy Montenegró segítségével hozhat létre haditengerészeti központot a Földközi-tengeren.

"Elutasítunk bármifajta ultimátumot" - reagált az EU az iráni atomalku végének hírére

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.05.09. 11:06

Fotó: HANS PUNZ / AFP
Az aláírók határozottan felszólították Teheránt, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben kötelezettségvállalásait, és akkor ők is tartani fogják magukat az atomalkuhoz.
Súlyos aggodalmát fejezte ki az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország külügyminisztere, illetve az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön az iráni nukleáris megállapodás részleges felfüggesztéséről szóló, előző napi teheráni nyilatkozat miatt. A közös közlemény szerint Európa továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben megkötött atomalku fenntartása mellett, ami minden félnek fontos biztonsági érdeke.
Az aláírók határozottan felszólították Teheránt, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben kötelezettségvállalásait, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely a helyzet további romlásával járhat.
"Elutasítunk bármifajta ultimátumot"

- szögezték le, hozzátéve ugyanakkor, hogy az európai aláírók be fogják tartani vállalásaikat, amíg Irán is így tesz. Végezetül ismételten sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Államok felmondta az egyezményt, és ismét életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Irán ellen.
Haszan Róháni iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa fel fogja függeszteni a többhatalmi megállapodás bizonyos pontjainak végrehajtását. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. A megállapodás révén jelentősen enyhítették az Irán elleni nemzetközi szankciókat, míg cserébe az ország beleegyezett nukleáris tevékenységének korlátozásába. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018. május 8-án bejelentette az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek számító egyezményből, s újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket.