"Elutasítunk bármifajta ultimátumot" - reagált az EU az iráni atomalku végének hírére

Publikálás dátuma
2019.05.09. 11:06

Fotó: HANS PUNZ / AFP
Az aláírók határozottan felszólították Teheránt, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben kötelezettségvállalásait, és akkor ők is tartani fogják magukat az atomalkuhoz.
Súlyos aggodalmát fejezte ki az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország külügyminisztere, illetve az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön az iráni nukleáris megállapodás részleges felfüggesztéséről szóló, előző napi teheráni nyilatkozat miatt. A közös közlemény szerint Európa továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben megkötött atomalku fenntartása mellett, ami minden félnek fontos biztonsági érdeke.
Az aláírók határozottan felszólították Teheránt, hogy tartsa teljes mértékben tiszteletben kötelezettségvállalásait, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely a helyzet további romlásával járhat.
"Elutasítunk bármifajta ultimátumot"

- szögezték le, hozzátéve ugyanakkor, hogy az európai aláírók be fogják tartani vállalásaikat, amíg Irán is így tesz. Végezetül ismételten sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Államok felmondta az egyezményt, és ismét életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Irán ellen.
Haszan Róháni iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa fel fogja függeszteni a többhatalmi megállapodás bizonyos pontjainak végrehajtását. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. A megállapodás révén jelentősen enyhítették az Irán elleni nemzetközi szankciókat, míg cserébe az ország beleegyezett nukleáris tevékenységének korlátozásába. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018. május 8-án bejelentette az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek számító egyezményből, s újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket.
Témák
iráni atomalku

Autójával együtt hurcolta el a titkosszolgálat a venezuelai Guaidó helyettesét

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:22
Juan Guaido és dgar Zambrano (jobbról)
Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Edgar Zambrano a járműben ült, amikor egy vontatóval érte jöttek a titkosszolgák. Megfosztották mentelmi jogától, összeesküvéssel, lázadással és árulással vádolják.
Autójával együtt hurcolta el a titkosszolgálat Juan Guaidó kongresszusi helyettesét, írja a Reuters. Edgar Zambrano, a venezuelai ellenzék által dominált nemzetgyűlés alelnöke a járműben ült, amikor egy vontatóval érte jöttek a titkosszolgák.
Mindez alig pár nappal azután történt, hogy Guaidó - aki a nemzetgyűlés elnökeként önmagát nyilvánította Venezuela ideiglenes vezetőjének, miután az ellenzék szerint Nicolás Maduro elnök csalással került székébe - lázadásra próbálta rávenni a hadsereget. A kísérletből az amerikai külügy támogatása ellenére - mely szerint Vlagyimir Putyin tartja hatalmon a rezsimet - nem lett puccs. A SEBIN, a venezuelai titkosszolgálat vezetője, Manuel Ricardo Cristopher Figuera mindenesetre elpártolt Madurótól.
A Maduro melletti alkotmányozó nemzetgyűlés válaszul Zambranot és hat másik törvényhozót megfosztott mentelmi jogától. A döntést az ellenzék nem ismeri el, ám úgy tűnik, tiltakozásuknak pillanatnyilag nincs hatása az események alakulására.
Az érintettekkel szemben korábban összeesküvés, lázadás és árulás miatt emeltek vádat. Szerdán további három ellenzéki politikust vádoltak meg ugyanezek miatt.
Szerző
Témák
Venezuela

Radikalizálódik Amerika - egyre nagyobb probléma a szélsőjobboldali terrorizmus

Publikálás dátuma
2019.05.09. 09:04
Az FBI címere
Fotó: YURI GRIPAS / AFP
2018-ban több emberrel végeztek jobboldali terroristák, mint a rettegett dzsihadisták. Az FBI jelenleg 850 amerikai terrorista ügyben nyomoz.
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyidejűleg 850 nyomozást folytat belföldi terrorizmus ügyében - jelentette ki Michael McGarrity, az FBI terrorelhárító részlegének helyettes igazgatója szerdán egy képviselőházi bizottság előtt. A képviselőház belbiztonsággal foglalkozó bizottsága előtt McGarrity kifejtette, hogy
az amerikai szövetségi rendőrség figyelmének középpontjában elsősorban szélsőjobboldali és a kormányzattal szemben álló egyének és szervezetek állnak.

A nyomozások mintegy fele olyan személyekre irányul, akik kétségbe vonják vagy a szövetségi kormány egészének, vagy a kormányzati hivataloknak és ügynökségeknek a hatalmát. Az igazgatóhelyettes arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy
a vizsgálatok 40 százalékában azt állapítják meg, a tervezett terrorcselekményeket a rasszizmus motiválja.

Ezen belül is jelentős számú a - McGarrity megfogalmazásában - "fehérek felsőbbrendűségét hirdető, szélsőséges csoport".
A belföldi terrorfenyegetések utóbbi időkben tapasztalható szaporodását a szakember az egyes társadalmi csoportok gyors radikalizálódásával és az internet révén megteremthető hálózatok kiépítésével magyarázta. A radikális ideológiák és tartalmak megszerzéséért ugyanis ma nem kell utazni vagy valakivel találkozni, elegendő az internetes forrásokat böngészni - magyarázta. McGarrity - aki szerint a radikalizálódás gyorsan vezet az erőszakhoz is - a szélsőjobboldali radikalizmust az iszlamista radikalizmushoz hasonlította.
Az Egyesült Államokban több kutatóintézet is figyelemmel kíséri a különböző szélsőséges társadalmi csoportokat. A New America intézet szerint 2017-ben és 2018-ban az Egyesült Államokban több áldozatot követeltek a szélsőjobboldali erőszakos cselekmények, mint a dzsihadista támadások. Az alabamai Southern Poverty Law Center felmérése pedig arról tanúskodik, hogy 2014 óta 81 embert öltek meg "a radikális jobboldal által befolyásolt" személyek.