18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

Visszatoloncoltak egy hattagú menekültcsaládot az éj leple alatt Szerbiába a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2019.05.08. 10:17
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Szemeteszsákba csomagolt cókmókjukat egyszerűen áttették szerb területre a kerítés egyik kapujánál, ám ott senki sem várt rájuk.
A magyar hatóságok az éj leple alatt visszatoloncoltak egy hattagú afgán családot Szerbiába a röszkei tranzitközpontból. A menedékkérőket, a két szülőt és a négy gyereket, valamint szemeteszsákba csomagolt cókmókjukat egyszerűen áttették szerb területre a kerítés egyik kapujánál, ám ott senki sem várt rájuk -  Az ENSZ menekültügyi szakértői végigkísérték az eljárást, de roppant szokatlannak tartják, hogy bárkit az éjszaka kellős közepén küldjenek vissza a szomszédos országba. Közben a magyar Helsinki Bizottság azt közölte, hogy eredménnyel járt Strasbourgban, így az Emberi Jogi Bíróság egy másik család esetében felfüggesztette a deportálást. Egy 3. família sorsa egyelőre bizonytalan. A Bevándorlási Hivatal szerint az év első 4 hónapjában 279 kérelmező kapott valamilyen fokú védelmet, illetve menedéket. A múlt hónap végén összesen 3616 olyan ember élt az országban, aki megkapta a menekült státuszt.

Kevesen szavazhatnak levélben az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.05.08. 10:00
Egy nő leadja levélszavazatát a kolozsvári magyar főkonzulátuson
Fotó: Biró István / MTI
Sok határon túli magyar kiesik a levélszavazásból a május 26-i Európai Parlamenti (EP) választáson.
A parlamenti voksolástól eltérően ezúttal csak azok a külhoniak élhetnek a lehetőséggel, akik unión kívüli országban laknak. Ez azt jelenti, hogy hiába van majdnem 400 ezer választópolgár a levélben szavazók névjegyzékében, most alig több mint 115 ezren élhetnek majd ezzel a lehetőséggel. A ténylegesen szavazók száma pedig – a korábbi választások tapasztalatai alapján – még ennél is jóval kevesebb lesz, nagyjából 60-70 ezer körül alakul. Azok a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok, akik például Erdélyben vagy a Felvidéken laknak, nem a magyar, hanem az adott ország (például Románia vagy Szlovákia) EP-listájára voksolnak. Ebben nincs választási lehetőségük, legfeljebb akkor vehetnek részt mégis nálunk az európai parlamenti választáson, ha a következő nem egészen három hétben magyarországi lakcímet szereznek, igaz, akkor kiesnek a másik ország névjegyzékéből. A lehetőség így leginkább a Szerbiában, Ukrajnában élő magyarokra vonatkozik, de például a Kanadában, az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában élő magyarok is levélben voksolnak majd. A Nemzeti Választási Iroda hétfőn kezdte el postázni a külföldön élőknek a szavazási csomagot. Az NVI adatai szerint a 115 ezer külhoni közül 85 ezren kérték, hogy postán küldjék ki a csomagot, a többiek – például a kettős állampolgárságot tiltó országok esetében – az ottani külképviseleten vehetik át a papírokat. Ám ahogy a parlamenti választásnál, ezúttal is megmarad a kettősség: a külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok nem voksolhatnak levélben, csak személyesen a külképviseleteken, ami sokszor jelentősen nehezíti azt, hogy részt vegyenek a választáson. Arról pedig, hogy a levélben szavazók névjegyzékében akár halottak is szerepelhetnek (hiszen aki egyszer regisztrált, az tíz évig a listán marad), Gáva Krisztián, az NVI elnökhelyettese a Népszavának nemrég azt mondta: a már regisztrált külhoniaknak leveleket küldtünk, amiben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben és ha valamilyen adat változott, azt ők vagy a hozzátartozók jelentsék be. „Ennyit tudunk tenni, de információnk egyébként nincs arról, hogy akár halott emberek is vannak a névjegyzékben”.
Szerző
Témák
választás