Előfizetés

Újabb szöget vertek be Nikola Gruevszkiék koporsójába

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:56

Fotó: Abdula Berisha / Anadolu Agency
A szociáldemokraták által támogatott Sztevo Pendarovszki lesz Észak-Macedónia új elnöke, miután megnyerte a voksolás második fordulóját. A nagy kérdés elsősorban nem is az volt, ki végez az élen. Az első fordulóban Pendarovszki csak néhány ezer vokssal utasította maga mögé a jobboldali, konzervatív VMRO-DPMNE által jelölt Gordana Sziljanovszka-Davkovát. Azt azonban sejteni lehetett, hogy a kormánypárti jelöltnek több potenciálja van arra, hogy növelje szavazatainak számát, mert az albán kisebbség sokkal inkább rá szavaz, mintsem a jobboldali jelöltre. A VMRO-DPMNE elutasítottsága igen nagy a társadalomban. A Magyarországra menekült egykori kormányfő, a hazáját féldiktatorikus eszközökkel irányító Nikola Gruevszki sötét árnyékából mind a mai napig nem tudott kilépni a párt. A nagy kérdés az volt, eléri-e az érvényességhez szükséges negyven százalékos küszöböt a részvételi arány. Az első fordulóban ezt alig lépték túl, a második felvonásban azonban többen járultak az urnákhoz: 44,5 százalék élt szavazati jogával. A voksok négy százalékát minősítették érvénytelennek. Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök számára igen fontos volt az, hogy a kormány politikáját támogató jelölt legyen az új államfő. A leköszönő Djordje Ivanov, aki két elnöki mandátumon van túl, ugyanis igyekezett folyamatosan keresztbe tenni a kabinetnek, az ország névváltoztatását lehetővé tevő törvényt sem volt hajlandó ellátni kézjegyével, amivel sikerült lelassítania a törvénykezés folyamatát. A jogász és politológus Pendarovszki egyértelműen Nyugat-barát politikát folytat. Legutóbb az észak- macedón NATO-csatlakozás koordinátoraként tevékenykedett. Először 2014-ben, akkor is a szociáldemokraták támogatásával indult az elnökválasztáson, akkor azonban vereséget szenvedett Ivanovval szemben. A szociáldemokraták akkor az ország állapotait, a politikai elnyomást, a médiumok elhallgattatásának gyakorlatát vélték jelöltjük alulmaradása mögött. Macedóniában, Gruevszki kormányzásának idején, mintegy húszezer embert, politikusokat, újságírókat, egyházi és közéleti személyiségeket hallgattak le. Az országban az elnöknek csak reprezentatív jogkörei vannak ugyan, ám Zoran Zaev kormányfő számára azért is fontos volt a voksolás, mert a választók első ízben alkothattak véleményt politikájáról. A társadalomban igen vegyes fogadtatásra talált, hogy az országot Észak-Macedóniára keresztelték át. Ezzel azonban út nyílt a balkáni állam számára a NATO-, és az uniós csatlakozás előtt, mivel Görögország már nem akadályozza tovább Szkopje integrációját. Az ellenzéki elnökjelölt, Sziljanovszka-Davkova is élesen bírálta a megállapodást, de azt is közölte, tiszteletben tartaná a nemzetközi megállapodást.

Michael Cohen megkezdte börtönbüntetésének letöltését

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:34
Michael Cohen
Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Mielőtt Trump volt ügyvédje bevonult a börtönbe azt nyilatkozta: várja a napot, amikor majd megoszthatja az igazságot.
reméli, hogy mire kijön a börtönből, már egy olyan Amerikát talál, ahol „nem lesz idegengyűlölet, igazságtalanság és hazugság az ország vezetésében".

reméli, hogy mire kijön a börtönből, már egy olyan Amerikát talál, ahol "nem lesz idegengyűlölet, igazságtalanság és hazugság az ország vezetésében".

 Mielőtt elindult volna a New York államban lévő Otisville börtönébe, Michael Cohen hétfőn reggel a manhattani lakása előtt újságíróknak azt mondta: „még sok mondanivalója lenne és várom a napot, amikor megoszthatom az igazságot”. Hozzátette: 
reméli, hogy mire kijön a börtönből, már egy olyan Amerikát talál, ahol „nem lesz idegengyűlölet, igazságtalanság és hazugság az ország vezetésében”.

Az 52 éves Cohent - a Mueller-vizsgálat során kiderült bűncselekményeiért - decemberben ítélték hároméves börtönbüntetésre adócsalásért, a hatóságok félrevezetéséért, valamint azért, mert Donald Trump két korábbi női kapcsolatának - Stormy Daniels pornószínésznőnek, valamint Karen McDougal, volt Palyboy-modellnek - pénzt fizetett a hallgatásukért a 2016-os választási kampány idején.
Cohen, akit kizártak az ügyvédi kamarából is, a New York városától mintegy 110 kilométernyire északnyugatra fekvő Otisville börtönében tölti le büntetését.

Az AP hírügynökség információi szerint a börtön nem a szigorú feltételekkel működő büntetés-végrehajtási intézmények közé tartozik, nem veszi körül kerítés, a fogva tartottak különösebb ellenőrzés nélkül sétálhatnak a kertjében, és - a börtönön belül - napi néhány órát dolgoznak. Az intézmény területén sportpályák - például kosárlabda-, és teniszpályák - vannak, és az elítéltek bizonyos feltételek esetén egy-kétnapos eltávozást kaphatnak. Cohen egy egyetemi dormitóriumhoz hasonló szobában kap helyet,
állandóan kóser étel és rabbi áll majd a rendelkezésére.

„Hogy' lehet az, hogy egyedül én kerülök börtönbe? Nem dolgoztam a kampánycsapatban, egyedül Trumpnak dolgoztam. Miért én megyek börtönbe? Nem én feküdtem le egy pornósztárral!” - nyilatkozta Cohen nemrégiben a The New Yorker magazinnak. Cohen tíz esztendőn keresztül dolgozott Trump vállalatbirodalmánál, és pere során azt állította, hogy mindig és mindenben Trump utasítására cselekedett. Az elnök ezt cáfolta.

Trump egyre népszerűbb, a demokraták meg szoronganak, mert nincs egyetlen érdemi üzenetük se

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:32

Fotó: YURI GRIPAS / AFP
Bővül a foglalkoztatás, nőnek a bérek, az amerikai gazdaság csaknem egy évtizede erősödik - és ezzel együtt javul az elnök hazai megítélése.
Áprilisban 263 ezerrel bővült a munkahelyek száma az Egyesült Államokban, ami arra utal, hogy az üzleti szféra magatartása nem támasztja alá a növekedés lassulására vonatkozó aggodalmakat, amelyeket néhány hónappal ezelőtt fogalmaztak meg egyesek, a rekordhosszúságú – bár csupán részleges – kormányzati leállás, a költségvetés elfogadása körüli bizonytalanság, a Kínával való kereskedelempolitikai viszály kirobbanása nyomán. A munkanélküliségi ráta a múlt hónapban 3,8-ról 3,6 százalékra apadt, ami 1969 óta, vagyis fél évszázada a legalacsonyabb érték. Az átlagos órabér 3,2 százalékkal volt magasabb idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ha így megy tovább, júliusban meghaladja a tíz esztendőt a megszakítás nélküli amerikai gazdaság növekedés időtartama, ami rekordot jelent. A washingtoni kormányzat azt sulykolja, hogy mindez az elnök adócsökkentési és deregulációs politikájának köszönhető. „Nagyon erős és tartós prosperitási ciklushoz érkeztünk” - idézi a média Larry Kudlow fehér házi nemzetgazdasági tanácsi igazgatót. Republikánus körökben immár eléggé megszilárdult az a vélemény, hogy nem igazán számít, ha Donald Trump retorikáját, vezetési stílusát, az emberi jogokhoz és a demokráciához való viszonyát sokan hajmeresztőnek találják: amíg jó a gazdaság állapota, addig az újraválasztás esélye is reális. Számos megnyilatkozás arra utal: most már az ellenzéki demokraták is kezdenek tartani attól, hogy nem tévednek ennek az egyszerű összefüggésnek a hirdetői. „Pillanatnyilag nincs igazán erőteljes országos üzenetünk” a gazdaság ügyében – ismeri el Celinda Lake, a Demokrata Párt egyik stratégiai tanácsadója, aki szerint ha ez így marad, akkor a demokraták katasztrófa elé néznek a 2020-as elnökválasztáson. Egyes demokrata párti körökben legalábbis vegyes fogadtatása volt annak, hogy a párt elnökjelöltségére pályázók eddigi legfőbb „nagyágyúja”, Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke, amikor bejelentette, hogy megpályázza a Fehér Házat, videóüzenetében egyetlen szót sem szólt a gazdaságról. Ehelyett afölötti felháborodására építette erkölcsi szempontokat hangsúlyozó üzenetét, hogy egy 2017-es, gyilkosságba is torkolló, virginiai neonáci rendbontást követő összetűzés nyomán Donald Trump mintegy egyenlőségjelet tett a szélsőjobbos rasszisták és a velük szemben fellépők közé. A demokraták az utóbbi időben csaknem kizárólag a Robert Mueller által folytatott vizsgálatra figyeltek, arra, hogy találnak-e valamit, ami alapján az elnök ellen meg lehet indítani a hivatalból való elmozdításra irányuló, impechmentnek nevezett bűnvádi eljárást – holott azt a kétkamarás kongresszusban kell érvényesíteni, márpedig a demokratáknak csak a képviselőházban van, a szenátusban nincs többségük. A gazdaságról a demokrata politikusok – köztük elnökjelölt-aspiránsok - mindmáig jószerével csak annyit mondanak, hogy aránytalanul, igazságtalanul osztják el a javakat, a szegényebbeknek nem marad elég pénzük oktatásra, egészségügyi ellátásra. „Ez a gazdaság nem a dolgozóknak kedvez” - fogalmazott egy fórumon Kamala Harris kaliforniai szenátor. A Massachusetts állambeli Elizabeth Warren szenátor szerint a kőgazdagokat „tisztességes részarány” megfizetésére kellene rászorítani. Harris az alacsony keresetűek adóját csökkentené, míg Amy Klobuchar, Minnesota állam szenátora infrastrukturális programot hirdetne. John Hickenlooper volt coloradói kormányzó 15 dolláros minimálórabért írna elő országos szinten, Beto O’Rourke volt texasi képviselőházi tag viszont eltörölné a republikánusok adócsökkentési csomagjából az általa legkirívóbbnak tartott elemeket. Mindenkinek van egy-két elképzelése, amelyek azonban nem állnak össze koherens gazdaságpolitikai programmá, és nincs egyszerű, világos, könnyen befogadható, vonzó „üzenet”, amit szembe lehetne állítani a gazdasági növekedés tényeivel. Trump „mindent önmagának tulajdonít, azt is, hogy a Nap felkel” - mondja Matt Bennett, a Harmadik Út elnevezésű balközép elemző műhely szakértője, aki szerint a demokratákra az a nehéz feladat vár, hogy meggyőzően kifejtsék, miszerint a gazdaság jelenlegi működése csak kevesek érdekeit szolgálja. A CNN friss felmérése szerint az amerikaiak 71 százaléka úgy ítéli meg, hogy jó a gazdaság állapota, és eközben 50 százalék fölött van Trump elfogadottsága. Ebből arra lehet következtetni, hogy mintegy 20 százalék szerint nem az elnöknek köszönhető a kedvező helyzet. Ennél árnyaltabb képet mutat a Gallup görbéje, amely külön méri az elnök elfogadottságát, valamint elutasítottságát is. Eszerint hivatali ideje kezdetén, 2017 januárjában 47 százalék utasította el, és csak 45 százalék fogadta el Trumpot. A mélypont 2017 ősze-tele volt, 35-38 százalékos elfogadottsággal, 58-60 százalékos elutasítottsággal. Az olló időnként ki-kinyílik, de tendenciájában összességében szűkül, és idén április 30-án már csak 50-46 volt az elutasítottság és az elfogadottság aránya.