Amerikát puhítja „csapásmérő gyakorlatával” Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.05.05. 11:20
A Japán-tenger felé kilőtt rakétákkal Kim Dzsong Un valójában Amerikának üzent
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP or licensors
A szombat reggeli rakétazápor egy hadgyakorlat része volt, amin a phenjani diktátor személyesen is részt vett. Trump értett az erődemonstrációból.
Észak-Korea rakéta-sorozatvetőivel és célra vezethető, harctéri ballisztikus rakétáival "csapásmérő gyakorlatot" tartott szombat reggel - jelentette az ország állami médiája vasárnap hajnalban, csaknem egy nappal a történtek után.  A dél-koreai hadsereg az észlelt katonai tevékenységről rögtön azután számolt be, hogy Észak-Korea a vonszani rakétabázisról kilőtt több rövid hatótávolságú rakétát a Japán-tenger felé, írja az MTI.. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség hozzátette a beszámolójához, hogy személyesen Kim Dzsong Un, az ország vezetője felügyelte a gyakorlatot. Ennek célja "nagy űrméretű, nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvetők és harctéri ballisztikus rakéták működőképességének és találati pontosságának felmérése" volt. Kim Dzsong Un emlékeztette a rakétacsapatok katonáit, hogy "a békét és a biztonságot csak az erő birtokában lehet garantálni".  
Szakértők szerint a rakétagyakorlat szemmel láthatóan gondosan megtervezett lépés volt: nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy az Egyesült Államok legyen rugalmasabb Phenjannal nukleáris tárgyalásaikon,

de nem olyan súlyos, hogy miatta Washington megszakítsa ezeket a tárgyalásokat. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un második, idén februári csúcstalálkozója után ugyanis megrekedtek e tárgyalások amiatt, hogy a felek összekülönböztek egyrészt Phenjan nukleáris leszerelési lépéseinek ütemén, másrészt az amerikai szankciókönnyítések elmaradásán.
Kim Dzsong Un egy tábornok társaságában megtekinti a rakétakilövést
Fotó: KCNA VIA KNS
Mindenesetre Trump amerikai elnök a rakétagyakorlat hírének hallatán ezt írta a Twitteren: "Minden lehetséges ebben a rendkívül érdekes világban, de feltételezem, hogy Kim Dzsong Un teljesen tisztában van Észak-Korea nagy gazdasági potenciáljával, és nem fog tenni semmi olyat, ami megakadályozná ezt, és véget vetne ennek (a fejlődésnek).”
„Azt is tudja, hogy én az ő oldalán állok, és ő nem akarja megszegni a nekem tett ígéretét. Meglesz a megállapodás."

Kim áprilisban azt mondta egy beszédében, hogy hajlandó ismét találkozni Trumppal, ha az amerikai elnök még az év vége előtt tesz Phenjannak egy elfogadható megállapodási javaslatot. Egy elemző szerint ha ez nem történik meg, akkor elképzelhető, hogy Észak-Korea felújítja a kísérleteket nagy hatótávolságú rakétáival. A helyzet azért is fenyegető, mert Északon hamarosan újra úrrá lehet az éhínség, miután a lakossági élelmiszerfejadagokat napi 300 grammra szállították le. A legutóbbi vészhelyzet 3 millió ember életét követelte.   A Reutersnek nyilatkozó katonai szakértő szerint Phenjan szombaton  legfeljebb 500 kilométeren belül bevethető föld-föld rakétákat lőtt ki szombaton; az orosz Iszkander helyi változatának megfelelő ballisztikus rakéták az Egyesült Államokra ugyan nem jelentenek fenyegetést, de Dél-Koreára igen, és eltalálhatnák a kimondottan nagy hatótávolságú rakéták ellen telepített THAAD elhárító rendszer déli indítóállásait is. 
Szerző

Tiszteket szállító helikopter zuhant le Venezuelában, heten meghaltak

Publikálás dátuma
2019.05.05. 10:00
A venezuelai hadsereg egyik MI16-os helikoptere. A kép illusztráció
Fotó: LUIS ROBAYO / AFP or licensors
A katonai gép egy hadgyakorlatra tartott, de menet közben egy hegynek ütközött.
Lezuhant egy katonai helikopter szombaton Venezuelában, a rajta utazó két főtiszt és öt tiszt meghalt. A gép a Cojedes szövetségi állambeli San Carlos városba tartott, ahol Nicolás Maduro elnök részt vett egy hadgyakorlaton.A helikopter Caracasból indult, és nem sokkal a főváros elhagyása után hegynek ütközött - közölte a hadsereg. Az nem derült ki, hogy a rajta utazó katonák az elnöki delegáció részeként utaztak volna San Carlosba - írja az MTI.
Venezuelában újabb tüntetéshullám kezdődött kedden, miután a magát Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó közzétett egy videofelvételt, amelyen egyenruhások társaságában bejelentette: a katonák átálltak hozzá, hogy véget vessenek Maduro "hatalombitorlásának". Guaidó felszólította az embereket, hogy vonuljanak utcára Maduro távozását követelve. Nemsokára több ezren tódultak Caracas utcáira, a tüntetők és a biztonsági erők között pedig több összecsapásról érkezett hír. Csütörtökre a demonstrációk azonban megritkultak.
Szerző
Frissítve: 2019.05.05. 10:01

Szabad szemmel - A populisták rohammal igyekeznek elfoglalni Strasbourgot

Publikálás dátuma
2019.05.05. 09:18

Nemzetközi sajtószemle, 2019. május 5.

Spiegel

Manfred Weber úgy gondolja, hogy jól oldotta meg a Fidesz problémáját, amikor annak tagságát az Európa-ellenes irányvonal következményeként befagyasztotta a Néppárt. A politikus, aki kampánykörúton járja a tagállamokat, előtte személyesen próbálta jobb belátásra bírni Orbán Viktort. Budapesten jó két órán át négyszemközt győzködte, de teljesen hiába. Az eredményről árulkodik a pár napja megjelent La Stampa-interjú, amelyben a kormányfő óvja az „öngyilkosságtól” az EPP-t, egyben pedig felszólítja, hogy a kereszténydemokratákat, hogy működjenek együtt a Salvini vezette jobboldali populistákkal. Mint emlékezetes, ezt már Weber több ízben is elutasította.

Deutschlandfunk

A populisták arra készülnek, hogy lerohanásos támadással foglalják el az Európai Parlamentet. Erre figyelmeztet a német kereszténydemokraták egyik EP-képviselője, aki éppen ezért úgy gondolja, hogy egyrészt az egész unió jövőbeni irányát megszabja a választás eredménye, másrészt pedig egyértelmű stabil többséget kell kialakítani Strasbourgban, mert különben a nacionalisták és a populisták tönkreteszik az EU-t. McAllister, aki korábban Alsó-Szászország miniszterelnöke volt, egyetért Merkellel abban, hogy semmiféle együttműködés nem lehetséges a jobboldali radikálisokkal, illetve demagógokkal. Vagyis középről kell szövetségeseket találni. És az olyan erőknek, mint az Olasz Liga semmi keresnivalójuk az EPP-ben. Mert közismert, hogy a nacionalizmus a végén mindig nyomorhoz és pusztuláshoz vezet. A politikus elárulta: fejcsóválással vette tudomásul Orbán Viktor legutóbbi kijelentéseit. Ám most igazából a Fidesz viselkedésén múlik, hogy tag maradhat-e a Néppártban. Ebből a szempontból McAllister nem tudja hová tenni, hogy a magyar vezető Salvininek hízeleg, mert ez nem az a politika, amit a konzervatívok képviselnek. De ezt pontosan tudja Orbán is. Hozzátette: a pártcsalád jelzést adott a felfüggesztéssel és a példát követniük kellene a szociáldemokratáknak is a román tagpárt kapcsán. Meg a liberálisoknak, mert nekik is vannak hasonló gondjaik. A jogállam ügyében ugyanis nem szabad engedményeket tenni, mivel különben oda a nagy pártcsaládok hitele.

Wiener Zeitung

Az újság Orbán újabb provokációjának nevezi, hogy a kormányfő holnap fogadja a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt vezérét és EP-listavezetőjét. Azaz a magyar politikus egyre jobban eltávolodik az Európai Néppárttól, pedig sokáig visszautasította az FPÖ közeledési kísérleteit. De a jég már tavaly januárban megtört, amikor a miniszterelnök Bécsbe látogatott, ám azóta csak most hétfőn találkoznak újra. Éspedig immár a lehető leghivatalosabb formában. Nyilvánvaló, hogy a házigazda a választási kampányhoz igyekszik segítséget adni, akárcsak előzőleg Salvininek. Kokettál az alakuló új európai pártszövetséggel, így az EPP hiába bízott abban, hogy a Fidesz felfüggesztése után megnyugodnak a kedélyek.

Die Zeit

A magyarokat ellentmondásos viszony fűzi az EU-hoz, ez pontosan kifejezésre jut Orbán Viktor személyében: a politikus legkésőbb a menekültválság óta megtestesíti a jobboldali populistákat, illetve az Európa-ellenes erőket. Előtte már véget vetett a sajtószabadságnak és a hatalmi ágak megosztásának, hogy megalkossa az illiberális demokráciát. Pedig annak idején egész másként indult, ám amikor 9 éve hatalomra jutott, azonnal nekilátott a demokráciaellenes, nemzeti forradalomnak. Sok minden szól amellett, hogy csupán saját politikájának igazolására támadja Brüsszelt, de felfogásával külföldön is fontos ideget talált el, mert Kelet-Európában sokan az unió másodrendű polgárainak érzik magukat. Mert ugyan gyorsan nő a gazdaság és a jólét, csak éppen nemigen csökken a hátrány a Nyugathoz képest, sőt csak nőtt. Ennek pedig politikai következményei vannak.

Tagesanzeiger

Ukrajnában nem csupán az orosz elnök akar útleveleket osztogatni, a magyar és a román kormány már több százezer úti okmányt adott a két nemzeti kisebbség tagjainak, ami azonban Putyin kezére játszik. Moszkvát nem zavarják az éles bírálatok, már hozzákezdett a terv végrehajtásához, noha az ukrán törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot. A Kárpátalján 150 ezer magyar él, de nyilvánvaló, hogy sok ukrán is magyar útlevelet kapott az ország más részében is, ha hajlandó volt pár száz eurót áldozni a magyar származást bizonyító papírokra. A nyelvtörvény miatt éles vita robbant ki Kijevvel lengyel, román, de főleg magyar részről, noha az intézkedés főleg az orosz nyelv használatát igyekszik visszaszorítani. A nacionalista magyarkodás mögött azonban egészen egyszerű magyarázat rejlik: nincs elég munkaerő, mert az anyaországból sokan inkább Nyugatra mentek dolgozni, ezért kell a munkaerő utánpótlás. Így viszont most Ukrajnában fenyeget, hogy drasztikusan megcsappan a lakosság száma. A Kreml célja az útlevéllel alighanem az volt, hogy még jobban megossza az EU-hoz, illetve Oroszországhoz húzó ukránokat.

Die Presse

A magyar ügyészség 11 év után ismét elővette a MÁV Cargo privatizálásának ügyét, és jogsegélyt kért a körülmények tisztázásához az osztrák társhatóságoktól, miután a vevő az osztrák állami vasút volt. Hogy miért kell leporolni az aktát, arról a lap azt írja, hogy hírek szerint az Orbán-kormány újraállamosítani akarja a céget, legalábbis részben, és ehhez kell a vizsgálat. Ironikusan megjegyzi: az ok lehetne az is, hogy a magyar hatóságok szeretnének alaposan a közelmúlt eseményeinek a végére járni, de talán inkább másról van szó. Az osztrák vádhatóság már hozzálátott a feladatához, beidézett több tanút, de többek számára kínos lehet, hogy ismét reflektorfénybe kerülnek a történtek. Annak idején ugyanis az ÖBB 400 millió eurót fizetett a magyar vasút teherfuvarozó ágazatáért, ám kiderült, hogy a 13 ezer vagon közül jó 3 ezer mehet nyugodtan a bontóba, olyan állapotban van. A vállalatot pedig szanálni kell. Így az üzlet egészében 700 millió eurójába került az osztrák államnak, ami azután felvetette a korrupció és a hűtlen kezelés gyanúját. Annál is inkább, mivel az osztrákok a megállapodás érdekében bevetettek egy egyszemélyes magyar tanácsadó ügynökséget, azaz Gulya Andrást, 6,6 milliós eurós sikerdíjért. Nem véletlen, hogy utána kenőpénzekről, illetve pártfinanszírozásról szóltak a pletykák. A budapesti ügyészség egyébként a közvetítő szerepére is kíváncsi. Időközben egyébként a MÁV Cargo újra nyereséges, arról azonban szó sincs, hogy az osztrákok visszakapnák az egész vételárat, ha a vállalat ismét a magyar állam kezébe kerülne.
Szerző
Témák
lapszemle
Frissítve: 2019.05.05. 09:19