Megbüntették a választók a két nagy pártot a Brexit miatt

Publikálás dátuma
2019.05.03. 19:27

Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
Miért nem mondasz le?” – kérdezték a walesi konzervatívok Theresa May-től a helyhatósági vokson elszenvedett veszteségek miatt.
A legcsekélyebb tiszteletet sem tanúsították walesi elvtársai Theresa May iránt, amikor az belevágott a tartomány konzervatív pártszervezetei számára rendezett konferencián tartott beszédébe. Az élő tévéközvetítés során is jól lehetett hallani a “Nem akarunk téged”, “Miért nem mondasz le?” közbekiáltásokat, melyeket a Downing Street 10. lakója látszólag elengedett a füle mellett. A beszólások aktualitása a csütörtökön megrendezett részleges helyhatósági választás még nem teljesen végleges eredménye volt. Több mint 8400 képviselői hely sorsa dőlt el Londonon és a többi legnagyobb városon kívüli önkormányzatban Angliában, illetve további 462 Észak-Írországban. Az ezekben a közigazgatási egységekben legutóbb, 2015-ben a jelenleginél felszabadultabb, bizakodóbb hangulatban sorra került választáson a konzervatívok a várakozáson felül szerepeltek, most azonban az e sorok írásakor hozzáférhető adatok szerint több mint 1200 tanácstagságtól és harmincnál is több helyi hatóság irányításától estek el. A kormányfő péntek déli értelmezése szerint a “szavazók egyszerű üzenete az volt, hogy folytassuk a munkát és valósítsuk meg a Brexitet”. Theresa May utólag beismerte, hogy “előre lehetett tudni, a konzervatívokra az elmúlt időszak kihívásai miatt nehéz nap vár”. Az észak-walesi Llangollenben megrendezett pártértekezleten gyorsan hozzátette: “A Munkáspárt számára legalább olyan keserves volt a választási eredmények közzétételének éjszakája”. A Munkáspárt ellentmondásos Brexit-politikája ugyancsak kiábrándította a szavazókat és elterelte a figyelmüket az önkormányzati voksokon általában mérvadó helyi szempontoktól. A Labour elesése több mint 80 képviselői helytől különösen fájdalmas lehet a párt számára annak fényében, hogy kilenc éve van ellenzékben és minden alkalmat kihasználhat egy gyenge, népszerűtlen, támadások kereszttüzében álló miniszterelnök bírálatára. A parlamenti választásoknál viszonylag kevesebb kockázattal járó szavazásokon az állampolgárok általában élnek a kormány látványos megbüntetésének lehetőségével. A Labour nem tudott ebből tőkét kovácsolni és látványos sikert produkálni. A munkáspárti vezető, Jeremy Corbyn pénteken a manchesteri Trafford kerületben szólalt fel. A BBC News által ismertetett beszédében bizonyos önkritikát gyakorolva bevallotta, hogy “ennél jobb szereplést várt”. A különösen a pártban eluralkodott antiszemita érzelmek eltűrése miatt rendszeresen kritizált ellenzéki vezér szerint a kudarc oka, hogy azok a szavazók, akik nem értettek egyet a Brexit támogatásának politikájával, elfordultak a Labour-től. A két legnagyobb párt által elvesztett választólapok egy része a helyhatósági választásokon általában is jól teljesítő, de a 2015-ös és 2017-es parlamenti próbatételeken a torykkal való 2010-2015 közötti koalíciós együttélés miatt büntetett Liberális Demokratákhoz került. A rövidesen visszavonuló lib-dem vezető, Sir Vince Cable által “briliánsnak” nevezett eredmény cáfolja Theresa May véleményét. Ha a választók a Brexit megvalósítására törekednek, miért vonzódnak a lib-demekhez és a most ugyancsak kitüntetett Zöldekhez, melyek híresen és következetesen maradás-pártiak? Az országos tanulságok levonására alkalmas helyi szavazások után politikai megfigyelők és közvélemény-kutatók egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a május 23-ra kitűzött európai parlamenti választáson még nagyobb sallert kaphatnak a nagy pártok. Sir John Curtice választási orákulum szerint a helyhatósági vokson nem indult új formációk, a Change UK és Nigel Farage Brexit Pártja további megaláztatásnak teszi ki a konzervatívokat és a Munkáspártot. A populista vezető távozása óta a UK Függetlenségi Párt is szabadesésben van. A The Daily Telegraph online kiadása szerint a toryk és a Munkáspárt mind a távozók, mind a maradók dominálta régiókban vesztettek támogatottságukból. Nem számíthattak még hátországaikra sem. Theresa May körzetében, Windsor és Maidenhead Royal-ban csak három korábbi alkalommal volt ilyen gyászos a konzervatív szereplés, míg a Munkáspárt az északkelet- és északnyugat-angliai régiókban teljesített alul.   
Frissítve: 2019.05.03. 20:57

A magyar turista már belevéste az első betűt a Colosseum falába, amikor elkapták - azóta szigorúbban őrzik Róma jelképét

Publikálás dátuma
2019.05.03. 17:16

Fotó: Shutterstock
Nemrég egy asszony mind az öt családtagja nevét felkarcolta a kétezer éves kövekre.
Megszigorítják a Colosseum őrzését, miután csütörtökön egy újabb - ezúttal magyar - turistát kaptak azon, hogy megpróbálja belevésni nevének kezdőbetűit az ókori amfiteátrum falába. Az Il Messaggero című lap beszámolója szerint egy 29 éves magyar férfit értek tetten, amint szállodai szobájának kemény kulcskártyájával egy 10 centiméteres T-betűt vésett a falba, az újság honlapján fotót is közöl a tiltott falfirkáról. A turista azt mondta, nem hitte, hogy tiltott dolgot művel, mivel sok felirat látható a falakon, csakhogy a firkák jó része évszázadokkal ezelőtt keletkezett. A tetten ért férfit bevitték egy rendőrőrsre, ahol feljelentést tettek ellene a nemzeti kulturális örökség megrongálása miatt. Visszatérhet Magyarországra, de távollétében is ítéletet hoznak az ügyében, viszont a büntetést vagy a bírságot csak akkor hajtják végre, ha újra Olaszországba utazik, külföldön csak súlyos bűncselekmények ügyében hajtatnak végre olaszországi ítéleteket. A magyar férfi vandál tette néhány napon belül már a harmadik volt a Colosseumban. Április 29-én egy osztálykiránduláson lévő 17 éves bolgár fiút kaptak el, amint nevének kezdőbetűit véste a falba, április 26-án pedig egy 39 éves izraeli nőt állítottak elő, kővel a kezében, mellyel öt családtagja nevének kezdőbetűjét örökítette meg az amfiteátrumban. A csütörtöki incidens után a Colosseum igazgatósága néhány óra alatt intézkedési tervet dolgozott ki a vandál turisták ellen, ennek részeként több kamerát szerelnek fel és több teremőrt alkalmaznak. Azonnali intézkedésként máris a korábbinál több - összesen hat - nyelven intik óva hangosbeszélőn a turistákat az amfiteátrum megrongálásától. A bejáratnál már eddig is figyelmeztették táblákon a látogatókat, de az illetékesek szerint a feliratokat "senki sem olvassa el". Ezen kívül a római önkormányzat azt tervezi, hogy feketelistát állít össze a helytelen viselkedésen kapott turistákról és arra fogja kérni a külképviseleteket, hogy próbálják meg távol tartani a nemkívánatosnak nyilvánított állampolgáraikat. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.03. 19:41

Szemben a néppárttal a törökök védelmében

Publikálás dátuma
2019.05.03. 15:58

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
„Manfred Weber ötlete koránt sem új keletű, ám a tagállamok többsége, köztük Magyarország támogatja Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz” - válaszolta a Budapesten tárgyaló Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter lapunk kérdésére, amelyben felidéztük, az Európai Néppárt csúcsjelöltje – aki mögött elméletileg a felfüggesztett tagságú Fidesz is áll - a török tagság ellen kampányol. A török diplomácia vezetője meglehetősen derűlátó hangnemben úgy látta, Törökország továbbra is kész a csatlakozási feltételek teljesítésére, ha azonban az EU rendre új feltételeket szab, meginoghat a bizalom. Úgy tűnik, Törökország kérdése egy újabb töréspont a Fidesz és az Európai Néppárt fősodra között, a magyar kormány ugyanis rendre harcosan kiáll a törökök mellett. „Egyes nagyobb országok zárt ajtók mögött azt mondják, nem akarják, hogy Törökország az unió tagja legyen. Márpedig ha ők nem akarják, akkor nem is lesz az. Akkor viszont nem értem, mi szükség az áltatásra!” - fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott, hogy a törökök megérdemlik azt a tiszteletet, hogy őszintén beszéljünk velük, és mivel szerinte egyértelmű, hogy belátható időn belül elképzelhetetlen az uniós tagságuk, helyesebb lenne egy átfogó stratégiai partnerséget kialakítani. A magyar külügyminiszter a török demokráciát érintő uniós bírálatok miatt is értetlenkedett, úgy vélte nem jó azt leckéztetni, aki biztonságunkért felel. Szijjártó Péter itt egyrészt a szerinte Törökországban is szerveződő „migránskaravánokra” célzott. Mevlüt Cavosoglu már óvatosabban fogalmazva elismerte, hogy óriási terhet jelent az országban jelenleg tartózkodó 4,5 millió menekült, ám azt is hozzátette, kötelességük ellátni a rászorulókat. A török külügyminiszter elpanaszolta, hogy főként a lassú uniós bürokrácia miatt az EU által a menekültek ellátására ígért 3+3 milliárd euró kifizetése sem történik zökkenőmentesen. Elmondta, 321 ezer szír menekült ugyan már visszatért hazájába, ám a többség számára ez biztonságosan még mindig nem lehetséges. A Törökország felől az EU-ba érkező migráció az elmúlt években valóban lecsökkent. Ennek oka azonban a török hatóságok munkája mellett a három éve megkötött úgynevezett migrációs alku, melynek értelmében az illegálisan átkelő szír menekülteket az unió visszaküldheti. Továbbá jól működik az uniós segítség: Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök éppen tegnap nyilatkozta, hogy hála a külső határok megerősítését célzó EU-s pénznek, a szárazföldi migrációt is megállították.  Szijjártó „biztonságunk” alatt még a terrorizmus elleni küzdelmet értette, és hangsúlyozta, nem léteznek jó és rossz terroristák, aki szövetségesünk terroristaként tart számon, az számunkra is az. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy eszerint a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt, és Magyarországon is szerényen tevékenykedő gülenista mozgalomra, valamint a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) is terroristaként tekintünk-e? A külügyminiszterek egyeztetésén az is kiderült, még idén ősszel, várhatóan az önkormányzati választások után, ismét Magyarországra látogat Recep Tayyip Erdogan török államfő.        
Szerző