Az indiai hadsereg szerint a „jeti lábnyomait” fedezték fel

Publikálás dátuma
2019.04.30. 12:41

Fotó: HANDOUT / AFP
Még sosem látták a lényt, de biztosak benne, hogy övé a nyom.
Az indiai hadsereg hivatalos Twitter-csatornáján azt írja, hogy rálelt a mitikus lény, a jeti lábnyomaira a Himalájában. A nyomokat még április elején kapták lencsevégre, de csak most hozták nyilvánosságra – szúrta ki a BBC. A jeti létezésére, a Loch Ness-i szörnyéhez hasonlóan a mai napig nincs bizonyíték, de a legenda szerint egy óriási majomra hasonlít. A nem kellőképpen alátámasztott kijelentés miatt rengetegen nevetségesnek nevezték az indiai hadsereg bejegyzését a kommentekben.
Szerző
Témák
hadsereg

Összesen 42 külföldi vesztette életét a Srí Lanka-i merényletekben

Publikálás dátuma
2019.04.30. 12:12
A merénylőknek külföldi kapcsolataik voltak, egy nemzetközi terrorszervezet állhat mögöttük
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
A hatóságok még nem azonosították az összes holttestet.
Eddig összesen 42 külföldi állampolgár holttestét azonosították a Srí Lanka-i hatóságok a húsvétvasárnapi robbantásos merényletek 253 halálos áldozata közt – jelentette be az MTI összefoglalója szerint a Srí Lanka-i külügyminisztérium. A 42 emberből a legtöbb, tizenegy indiai volt. Hat brit állampolgár mellett négy kínai, illetve három dán állampolgárt is azonosítottak. Két-két szaúd-arábiai, spanyol és török halálos áldozat volt, és egy-egy bangladesi, japán, holland, portugál, svájci, illetve amerikai állampolgár. Hatan kettős állampolgársággal rendelkeztek. A holttestek közül már huszonötöt hazaszállítottak. Még mindig további tizenkét külföldit tartanak eltűntként nyilván, ám a hatóságok még nem azonosították az összes holttestet. Öt külföldi állampolgárt még mindig kórházban ápolnak.

Szükségállapotot hirdettek

Maitripala Sziriszena Srí Lanka-i elnök szükségállapotot rendelt el, és az országban több ezer katonát mozgósítottak, hogy a nyomozásban segítséget nyújtsanak a nyomozó hatóságoknak. A szükségállapot idején a rendőrség és a katonaság előzetes bírósági felhatalmazás nélkül őrizetbe vehet embereket, és házkutatásokat is tarthat. Eddig már több mint 150 embert tartóztattak le a támadásokkal kapcsolatban. A Srí Lanka-i hatóságok a turizmus jelentős visszaesésével számolnak, ez pedig egyes becslések szerint akár másfélmilliárd dolláros kiesést is okozhat idén az országnak. Több ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália külügyminisztériuma hivatalosan is óva intette állampolgárait attól, hogy Srí Lankára utazzanak. Húsvétvasárnap három templom és négy szálloda ellen követtek el öngyilkos merényleteket Colombóban és a fővárostól nem messze található Negombóban, valamint Batticaloában. A merényletekben 253 ember vesztette életét, és mintegy 500-an megsebesültek. A merényletek elkövetésével egy helyi iszlamista csoportot, a Nemzeti Tauhíd Dzsamaatot (NTJ) vádolják, melynek vezetője, Zahrán Hásim maga is az öngyilkos robbantók közt volt.
Frissítve: 2019.04.30. 12:29

Csillagászati összegeket költünk hadseregre

Publikálás dátuma
2019.04.30. 09:30
Orosz ballisztikus rakétahordozók Moszkvában, a 2018-as Győzelem napi katonai felvonulásopn
Fotó: Sefa Karacan / 2018 Anadolu Agency
A világ összesen 1822 milliárd dollárt költött tavaly a hadseregekre.
Világszerte összesen 1822 milliárd dollárt költöttek az államok tavaly hadseregükre, ami 2,6 százalékos növekedés 2017-hez képest - derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből. Ez a világ bruttó hazai termékének (GDP) 2,1 százaléka, avagy minden embernek 286 dollár (kb. 80 ezer forint) ütné a markát, ha az összeget inkább szétosztogatnák. Az erőviszonyok nem sokat változtak, az élen messze elhúzva továbbra is az Egyesült Államok áll 649 milliárd dollárral, ami majdnem annyi, mint amennyit a mögötte álló nyolc ország összesen hadseregre fordít. Az ezüstérmes tavaly is Kína (250) volt, majd Szaúd-Arábia (67,6), India (66,5) és Franciaország (63,8) következett. Az emelkedés is főként annak köszönhető, hogy a nemrégiben meghirdetett modernizációs program keretében Washington mélyebben a zsebébe nyúlt, és Peking is folytatta az immár évtizedes múltra visszatekintő haderőfejlesztését. Főként a kínai fenyegetés hajtja az ázsiai és óceániai fegyverkezést, kisebb csökkenést mértek viszont a Közel-Keleten és Afrikában. Érdekesség , hogy Oroszország 61,4 milliárd dolláros védelmi költségvetésével, 3,5 százalékos csökkenéssel a korábbi negyedikről már csak a hatodik helyre fért be. Igaz, emögött elsősorban a rubel gyengélkedése áll, ám mint Kelet-Ukrajna és Szíria példája is mutatja, Moszkva viszonylag kevésből tud rendkívül hatékonyan fellépni. A SIPRI adataiból kitűnik, hogy orosz gyengülés, vagy legalábbis stagnálás ellenére sem csitul az újjáéledő hidegháborús hangulat: Kelet-Közép-Európában egyre többet szánnak a haderőre. Élen jár ebben Lengyelország, a térség vezető erejeként 2018-ban már 11,6 milliárd dollárt költöttek hadseregre, ami 8,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az ország keleti részén továbbra is harcoló, de gazdasági kihívásokkal is küzdő Ukrajnának pedig még tavaly is belefért egy 21 százalékos emelés. Jól szemlélteti az erőviszonyokat, hogy a NATO 29 tagállama 963 milliárd dollárt szánt védelemre, ami a világ összkiadásának 53 százaléka. Ugyanakkor például még az Egyesült Királyság vagy Németország is messze áll attól a NATO célkitűzéstől, hogy a tagországok a GDP legalább 2 százalékát fordítsák haderejükre. Főként Donald Trump amerikai elnök sürgetése nyomán erre most a legtöbben ígéretet tettek, így várhatóan a növekedési trend a következő években is folytatódni fog. 
Szerző