Egyre nagyobb hiánycikk a garázs Budapesten

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:13

Fotó: Paul Zinken / AFP
Csúcsot döntött a garázsok iránti kereslet a fővárosban, így a budapesti garázsok átlagára már 4,1 millió forintra rúg. Ez a négy évvel ezelőttinek a duplája.
A fővárosi garázsok is részt vesznek az ingatlanpiaci boomban: a kereslet fokozódik, az árak pedig meredeken emelkednek – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos KSH-adatok alapján vizsgálta a fővárosi autóállomány növekedését kerületenként, valamint ehhez kapcsolódóan a garázsok kínálatát. A múlt év végén 660 ezer autót tartottak nyilván a fővárosban, ami éves összevetésben 4,1 százalékos, 2014-hez viszonyítva pedig 13 százalékos bővülést jelent. Emiatt egyre nagyobb az igény a garázsokra: az ingatlan.com statisztikái szerint az egy garázshirdetésre jutó érdeklődések alapján mért kereslet 2019-ben négyéves csúcsra emelkedett, duplája volt a tavalyinak – mutatott rá Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Ennek következtében mind az eladó, mind a bérelhető garázsok ára emelkedett, a drágulás a fokozott kereslettel és a szűk kínálattal is magyarázható. Áprilisban egy budapesti garázst átlagosan 4,1 millió forintért hirdettek, ami a tavaly januári szinthez képest 36 százalékos drágulást jelent, a négy évvel korábbi 1,9 millió forintos átlagnak pedig több mint a kétszerese. A kiadó garázsok havi bérleti díja éves összevetésben 15 százalékkal 23 ezer forintra emelkedett. Balogh László szerint a kínálat nem tudja tartani a lépést a kereslettel. A budapesti autók száma havonta átlagosan 1500-2000 darabbal nő, havonta viszont csak 70-80 garázst hirdetnek meg eladásra a fővárosban, kiadásra pedig 150-200-at.    A fővároson belül ugyanakkor jelentősek az eltérések. A XIII. kerület több szempontból is kiemelkedik a mezőnyből. Ebben a városrészben nőtt a legnagyobb mértékben – 2014 óta 36 százalékkal – az autók száma. Tavaly januárhoz képest pedig 11 százalékkal lett több gépkocsi, így a múlt év végén ebben a városrészben már 61 ezer autót tartottak nyilván. Ennek megfelelően a garázsok ára is komolyan megugrott ebben a kerületben: ezeket az idén áprilisban már 3,9 millióért árulták, ami 34 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi árszintet, a 2014-es átlagárnak pedig a duplája. Összehasonlításul: 2015 januárjában a XIII. kerületben még átlagosan 1,7 millióért adtak egy garázst.    Balogh László szerint némiképp enyhítheti a parkolási problémákat, hogy az elmúlt években megjelentek a közautó-szolgáltatók, de ezek áttörést még nem hoztak. A közautós cégek autóflottája csupán ezres nagyságrendű, ami a 660 ezres fővárosi autóállományhoz képest egyelőre szerény, 0,1 százalékos részesedést jelent. Az ingatlan.com szakembere szerint a fővárosi autóállomány további bővülése így további áremelkedést hozhat a fővárosi eladó és kiadó garázsok és zárt parkolóhelyek piacán.   
Szerző

GKI: Lassul a növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.29. 09:58

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor.
A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult is, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontjukra kerültek. Az EU konjunktúraindexe három, a német ipari bizalmi index két és fél évvel ezelőtti szintjére esett. A különböző nemzetközi növekedési előrejelzések az EU egyre lassúbb 2019. évi fejlődését valószínűsítik, idén a német növekedés már várhatóan csak 0,5-1 százalék körül lesz, ami rossz hír a magyar export számára. Fékeződni fog, bár még gyors lesz a beruházások és a fogyasztás itthoni bővülése is, így az év során a GDP érdemi, a tavalyi 4,9 százalékról 3,5 százalék körülire csökkenése várható. Az infláció gyorsul, a forint gyenge, a lakossági állampapírok kamatai már emelkednek derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. 2019-re a kormány 3,9 százalékos, az MNB 3,8 százalékos növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6 százalék. Az első két hónapban az ipari termelés 5,2 százalékkal (tavaly éves átlagban 3,6 százalékkal), a kiskereskedelmi forgalom 6,9 százalékkal (tavaly 6 százalékkal), az építőipari termelés pedig egyenesen 39 százalékkal (tavaly 22 százalékkal) bővült.  Gyorsult a kivitel bővülése, az import/export olló pedig 1,4 százalékponttal szűkült. Ezek az egész évben várhatónál lényegesen kedvezőbb adatok. Idén az EU-transzferek tovább emelkednek, de már csak 7 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya február végén már mindössze 2,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul az eddigi aszály miatt egyelőre rosszak a mezőgazdaság kilátásai. Tavaly a bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén 5,5-6 százalékos dinamika várható. Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. A fogyasztás tavalyi 4,6 százalékos bővülése azonban idén 4 százalék körülire lassulhat. Az év elején az elsődleges (valódi hazai) munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbinál 80 ezerrel több volt, a közmunkások száma mintegy 40 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozóké 15 ezerrel emelkedett. A 3,6 sázalékos munkanélküliségi ráta kissé kedvezőbb az egy évvel korábbinál, a közmunkásokkal együtt is alacsonyabb az EU-átlagnál, azonban immár háromnegyed éve stagnál. A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban (hasonlóan az ugyancsak látványos béremelkedést felmutató Romániához), a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8 százalékot. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. Első lépésként a jegybank március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját, azonban alapvetően a változatlanul laza monetáris politika mellett tett hitet. Ennek következtében a forint jelentősen gyengült. Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb kamatozású állampapírokat bocsát ki, ami közvetve monetáris szigorítást jelent. Az infláció gyorsulása és tovább gyengülő forint esetén lehetséges, hogy az MNB alapkamat-emelést is végrehajt az év során. 2019 végén az alapkamat 1-1,15 százalékra emelkedhet. A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB jelentősen korrigálta. A folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban – az erős belső kereslet miatt – a GDP 0,5 százalékára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Mivel a folyamatok jellege változatlan, idén elfogyhat a többlet, sőt deficit is kialakulhat. Ugyanakkor emelkedhet a beérkező EU-transzferek összege.
Szerző
Témák
GKI elemzés

Klímavédelem: az uniós célok alá ígér a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.29. 09:30

Fotó: Népszava
Ízekre szedték a civilek a kormány unió felé vállalt 2030-as klímacél-tervét - bár elhangzott az is, hogy az anyag hiányosságai miatt szinte tárgyalhatatlan.
Magyarország 2030-as megújulós és energiahatékonysági vállalásai elmaradnak mind a közös uniós céloktól, mind a fejlettségünkhöz szabott, méltányos szinttől – állapítja meg kilenc ismert hazai civil szervezet az Orbán-kormány úgynevezett Nemzeti Energia- és Klímatervének (NEKT) januárban közzétett első tervezetéről. Magyarországnak, csakúgy, mint a többi tagállamnak, NEKT néven el kellett készítenie 2030-as megújuló-részarányra, energiahatékonyságra és üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó vállalásait. Ennek első változatát az év elején küldték ki Brüsszelbe. Ez az év a tárgyalásoké, aminek során az EU az átlagnál jóval kevesebbet vállalókat – így Magyarországot – igyekszik bátrabb elszántságra noszogatni, növelve a 2030-as közös célok elérési esélyét. Mint arról a hazai kormányanyag megjelenésekor beszámoltunk, Magyarország 2030-ra a megújulók terén a 32 százalékos uniós átlaghoz képest 20 százalékot, a felhasználás-csökkenésben pedig a 32,5 százalékos átlaghoz viszonyítva 8-10 százalékot ígér. Noha az 1990-hez mért szén-dioxid-kibocsátás-csökkenésben vállaljuk a közösen kitűzött 40 százalékot, más módszertan szerint a 2005-ös adathoz képest a 30 százalékos átlaghoz mi csak 7 százalékkal járulunk hozzá.

Megújuló gyengeség

A civilek a 20 százalékos megújulóenergia-célt a nemzetközi fejlődés tükrében kifejezetten keveslik: legalább 35 százalékot tartanának elfogadhatónak. (Megjegyzendő: már a 2020-as vállalásunk is 14,65 százalék. Bár az érték hat éve 16,2 százalékon állt, azóta folyamatos a visszaesés.) A szélerőmű-telepítés betiltását, mi több, azt, hogy 2030-ra a kormány teljes mértékben ki is vezetné a szélenergiát, a civilek élesen ellenzik. A termelési mód előnyei minden kétséget kizáróak, így Magyarország ma is komoly veszteséget szenved el az engedélyek visszatartásával – szögezik le. A NEKT-tervezetbe foglalt biomassza- (vagyis lényegében fa-) tüzelési arány évi 15 millió tonnát feltételez, miközben a szóba jöhető nyersanyagokból ennyi idő alatt nem termelődik 6-8 millió tonnánál több. Az anyag az ellentmondást nem hidalja át.

Hatékonytalansági erőfeszítések

A célok erőtlenségét példázza az energiahatékonysági terület is. A bonyolult számítások révén a „csökkentési” szándékból ugyanis végül növekvő fogyasztás adódik. További intézkedések nélkül a felhasználás a 2015-ös értéket 25 százalékkal haladná meg. De a kormány által közzétett „mínusz 8-10 százalék” is 19 százalékkal magasabb a négy évvel ezelőttinél. Habár a dokumentum a 2005-ös érték szinten tartását ígéri, az erre közölt adatuk a civilek szerint minden bizonnyal téves, ráadásul a KSH által nyilvántartottnál 50 százalékkal magasabb. Az energiahatékonysági kérdés tárgyalása oly szűkszavú, ami jelen formájában véleményalkotásra alkalmatlan – szögezik le.

Gázmatek

Habár a magyar kormány a paksi atomerőmű bővítését is az általa elsődlegesnek nevezett szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési céllal magyarázza, a civilek e számértékek mögött komoly gondokat látnak, illetve a nukleáris energiatermelést nem sorolják a tiszta eljárások közé. Az ország szén-dioxid-kibocsátása – elsősorban az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt – jelenleg is 35 százalékkal alacsonyabb az 1990-es értéknél. A különbség 2015 óta – a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság egyre nagyobb szennyezése miatt – tartósan csökken. Ha nem tennénk semmit, 2030-ra az érték 31,7 százalékra rúgna, jelentősen elmaradva az unió 40 százalékos átlagától. A kormányanyag nem irányoz elő a folyamat megfordításához szükséges intézkedéseket – szögezik le. Sőt, 2030-ra a közlekedés terén egyenesen 50 százalékos szennyezésemelkedést „vállalnánk”. Bár a cél eléréséhez jelentősen hozzájárulna a helyben bányászott lignitet elégető Mátrai Erőmű teljes leállítása, a kormányanyag nem mondja ki egyértelműen a szénalapú energiatermelés végét, sőt tavaly lignitbányák nyitását is engedélyezték. (Megjegyzendő: Magyarország második legtöbbet termelő, nemrég a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került erőművének szénblokkjait 2030-ra a kormánytervek szerint is leállítják. Az egység addigra igyekszik más termelési módokra áttérve megőrizni előkelő piaci helyzetét.) Arra is figyelmeztetnek, hogy miközben 2050-re 52-85 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalunk, addig az Unió ugyanekkorra 100 százalékot tűzött ki. Ehhez 40-ről a 2030-as értékünket is 55 százalékra kellene emelni.
A kormány nem mondja ki egyértelműen a szénalapú energiatermelés végét
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Hiánylista

A civilek olyan sarkalatos kérdésekben hiányolják a NEKT-ből a részletes terveket, mint a szén sorsa, a biomassza rendelkezésre állása, az épületek energetikai korszerűsítése, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, a megújulós eljárások köre, a villamos rendszer rugalmasságának növelése, az okos eszközök és a digitalizáció hozzájárulása, a közlekedés klímabaráttá tétele, az adórendszer reformja, a mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátásának csökkentése, a fogyasztói szokások megváltoztatása, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vagy a hulladékágazat hozzájárulása. De az sem világos, hogy az ezeken kívül általánosságban megemlített célokat milyen kutatások előzték meg, évente miként alakulna ezek éves megvalósítási ütemterve és honnan lesz minderre pénz. Az uniós sablon több mint 110 pontjából a kormányterv körülbelül negyvenre egyáltalán nem tér ki, későbbre ígéri azt, illetve általában a kifejtett pontok is hiányosak. Hiányoznak az adatok, a helyzet és a célok számszerű bemutatása, valamint az intézkedések leírása. Ezek nélkül a mégoly szerény vállalások teljesülése is ellehetetlenül – vélik. Habár egyelőre a társadalmi egyeztetési tervre is csak várnak, a tartalmi hiátusok fényében kérdés, egy esetleges jövőbeni tárgyalási lehetőség alkalmával a kormány egyáltalán bírálható állapotú anyagot tesz-e le az asztalra – teszik hozzá. Mindenesetre tavalyi javaslataik egyelőre nem köszöntek vissza a NEKT-anyagban. Már ez olyan kezdeti csúszás rémével fenyeget, ami végül is a 2030-as célok megvalósíthatóságát is veszélyezteti.

Támogatott szennyezés

Az irat összeállítóinak minden bizonnyal figyelembe kellett venniük olyan politikai szempontokat, mint például a fosszilis energiafelhasználásnak nyújtott közvetlen és hatalmas közvetett támogatást, a merev lakossági energiaár-képzést és a szélenergia-fejlesztések akadályozását, valamint azt, hogy a központosított intézményrendszer mellett egyelőre hiányoznak a magántőke részvételét biztosító feltételek – vélik a civilek. Így cáfolják a NEKT-tervezet megállapítását, miszerint Magyarországon a fosszilis üzemanyag-fogyasztás ne részesülne támogatásban. Ezzel szemben a környezetvédők legalább évi ezermilliárd forintos támogatást számoltak össze. Ilyen például a közúti közlekedés fejlesztése, a „rezsicsökkentés”, valamint egy, a palagázkitermelés ösztönzésére alkalmas alap. Ezek haladéktalan felszámolását sürgetik. Kudarcos az a klímapolitika, ami a szennyezést az éghajlatvédelemnél nagyságrendekkel több forrásból támogatja – állapítják meg. Benyomásuk szerint a NEKT-tervezet elsősorban nagyberuházásokra alapoz, ilyen formán elnagyoltan kezeli a helyi, háztáji, kisipari fejlesztéseket, miközben utóbbiak legalább annyira fontosak. A támogatási rendszeren belül javasolják szétválasztani a kifejezett lakossági energiahatékonysági pályázatokat és az energiaszegénységgel kapcsolatos szociális intézkedéseket. Sürgetik, hogy a kormány egyéb döntéseiben is érvényesítse e szempontokat, ne hozzon a célokkal ellentétes szabályokat és erősítse az ellenőrző szerveket. Mindemellett alapvetően támogatják az általánosságban felvetett célkitűzéseket, így például a napelemek és a távhő támogatását, a szén kivezetését, illetve a szemléletformálást is - remélve, hogy e téren szóhoz is jutnak.

Akik véleményeztek

Energiaklub GreenDependent Intézet Greenpeace Magyarország Levegő Munkacsoport Magyar Energiahatékonysági Intézet Manap Iparági Egyesület Magyar Természetvédők Szövetsége WWF Magyarország Magyar Napelem Napkollektor Szövetség 

Vizsgálódnak, értékelnek, semmi konkrétum

Az innovációs tárca szívesen fogadja a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatos építő jellegű kritikákat, észrevételeket - válaszolta az anyaggal kapcsolatos konkrét kérdéssorunkra az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A hivatkozott megjegyzéseket a minisztérium megkapta, jelenleg folyik a javaslatok vizsgálata, szakmai szempontú értékelése - tették hozzá. A dokumentumnak még csak a tervezete készült el; a végleges, teljes anyagot az esetleges hiányosságok pótlása után 2019 végéig kell benyújtani az Európai Bizottsághoz - írták. A Levegő Munkacsoport márciusi, a téma kapcsán tartott konferenciáján az ITM képviselői szorosabb együttműködést ígértek a civilekkel - közölte két hete a környezetvédő szervezet.

Több megújuló, több megtakarítás

Az Energiaklubnak az elemzésben hivatkozott tanulmánya 2030-ra 60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést céloz. Ennek elsődleges eszköze egy energiahatékonysági program a háztartások egynegyedére kiterjedő, azaz egymillió lakást érintő felújítással. Ezzel az ország primerenergia-igénye 2030-ra a 2010-es értéket 30 százalékkal múlná alul. A főképp nap- és szélalapú megújulók aránya a villamosenergia-termelésben elérhetné akár a 75 százalékot is. Hangsúlyozzák, hogy modelljük minden órában képes lenne kielégíteni az ország összes várható energiaigényét.

Szerző