Előfizetés

Ukrán beteg, magyar beteg - Reagált a kisvárdai kórház főigazgatója

Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.04.29. 07:30
A kórháznak nincs adata arról, hogy hány kettős állampolgárt láttak el
Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
Érdekes adattal igyekezett cáfolni a kisvárdai kórházban kezelt ukrán-magyar kettős állampolgárok helyiek által tapasztalt magas számát Hegyi Henrik, az intézmény főigazgatója. A kórház vezetője, ha a helyszínen nem is, a "Tolmáccsal jár Kisvárdára az ukrajnai 'magyar' beteg"című riportunk megjelenése után válaszolt megkeresésünkre.   A Népszava tárta fel, hogy egyre feszültebb a légkör a határszéli városban, a betegek szerint megnőtt a várakozási idő, mert külön pénzt fizető ukránok, és magyar útlevéllel rendelkező, de a magyar nyelvet nemigen beszélő kettős állampolgárok nagy számban jelentek meg a szakrendeléseken és a kórházi ellátásban is.
A főigazgató szerint kórházukban a jelenleg érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően történik a betegek ellátása. – Ez alapján két dolgot kell vizsgálnunk, hogy az adott betegség ellátására kompetens-e intézményünk, illetve az ellátásra jelentkező beteg biztosítással rendelkezik, vagy ki kell fizetnie az ellátás díját. Az elmúlt hat hónap alatt 203.000 járóbeteg kevesebb mint 0,5 százaléka volt ukrán. A külföldi betegek – például ukránok – térítési díj ellenében veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, az ő ellátásuk a kórházban semmilyen zavart vagy feszültséget nem okoz. A megszokott eljárásrendek alapján végezzük a munkánkat - írta a vezető.
Csakhogy a főigazgató éppen arra nem felelt, amit kérdeztünk, vagyis hogy milyen arányban látnak el olyan ukrán-magyar kettős állampolgárokat, akik társadalombiztosítást sosem fizettek, viszont papírjaik révén nyugdíjasként ingyenes ellátásra jogosultak, ha pedig nem nyugdíjas korúak, havi 7500 forintos szolgáltatási díj befizetésével megváltják az erre való jogosultságukat. A főigazgató csak az ukrán nemzetiségű és vélhetően csak ukrán útlevéllel rendelkező betegekről szolgáltatott adatot, ám az újabb kérdésünkre, hogy a kettős állampolgársággal és magyar útlevéllel jelentkező betegekről vezetnek-e statisztikát, már nem válaszolt. Miként arra sem, hogy a valódi ukrán betegek – a 0,5 százalék – által befizetett térítési díjak milyen bevételt jelentettek az elmúlt fél évben a kórház számára.

Csodás népességgyarapodás Vásárosnamény térségében

A KSH legfrissebb adatai feketén fehéren alátámasztják, amit az ukrán határszélen élők nap mint nap érzékelnek. Vagyis azt, hogy miközben az ország lakossága egyre fogy, náluk csodás népességnövekedés következett be. A statisztikai hivatal maga közölt egy beszédes térképet, amiből kiderül, Vásárosnamény térségében 2012 és 2017 között 6,2 százalékos volt a népességgyarapodás, miközben ugyanebben az időszakban a nem túl messzi sárospataki térségben a legnagyobb mértékű, 8,5 százalékos népességvesztést könyvelhettek el. Vagy az történt, hogy a borús sárospataki kistérségből mindenki átköltözött a pompás kilátásokkal és munkalehetőségekkel kecsegtető vásárosnaményi körzetbe, vagy ez a 6,2 százalékos populáció leginkább azokból a kettős állampolgárokból tevődik ki, akik a különféle juttatások és ellátások miatt kettős állampolgárként be is jelentkeztek valamelyik határszéli városba, faluba. A környékbeliek, s a hírekre fogékonyak már eddig is tudtak a jelenségről, most viszont már a KSH adatai is segítenek kihámozni a magyar valóságot.

Juncker Orbánról: Mi nem lábra megyünk, hanem labdára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.29. 07:21

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Az Európai Bizottság elnöke a magánbeszélgetésein diktátornak nevezi a magyar miniszterelnököt.
Én mindig tartom magam ahhoz: mi, a bizottság részéről nem lábra, hanem labdára megyünk - mondta a a héten megjelenő HVG-nek adott interjújában Jean-Claude Juncker annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság A bizottság elkészített egy kiadványt, amellyel a leginkább Magyarországon terjesztett álhírekre reagál.
Ami az álhírgyár legfőbb megrendelőjét, Orbán Viktort illeti, róla Juncker annyit mondott  nem tartja őt zsarnoknak, bár  magánbeszélgetéseikben a mai napig  diktátornak nevezi a magyar kormányfőt. "Egy politikus pusztán attól nem lesz demokrata, mert a szavazópolgárok többsége megválasztotta" - szögezte le Juncker.

Pécsi buszbotrány: nem a gyanúsítottak az igazi felelősök?

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.04.29. 06:45
A város nem vett meg 2,8 milliárdért 123 buszt, hanem inkább ugyanezek közül vásárolt meg 3,5 milliárdért 115-öt
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Két és fél év alatt sem tudta feltárni a rendőrség a városnak egymilliárdos kárt okozó buszvásárlást. A helyiek már nem is bíznak a valódi felelősök megbüntetésében.
Érdemben egyetlen kérdésünkre sem felelt a botrányos pécsi buszvásárlás ügyét vizsgáló Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, csak annyit közölt: különösen jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés és pénzmosás alapos gyanúja miatt folyik a nyomozás, és a gyanúsítottak száma továbbra is három. Szűkszavúságuk azért is figyelemre méltó, mert lassan már két és fél éve nem boldogulnak az amúgy nem különösebben bonyolultnak tűnő, a fideszes városvezetéshez kötődő ügy feltárásával. A nyomozók lassúsága a pécsieknek is feltűnt: a városban nem is találkoztunk olyan emberrel, aki bízna abban, hogy a megyeszékhelynek egymilliárd forintos kárt okozó buszvásárlás valódi felelőseit és haszonélvezőit megtalálják és megbüntetik a hatóságok. A lapunk által is megírt járműbeszerzés 2015 tavaszán történt. A fideszes irányítású pécsi közgyűlés akkor szavazta meg, hogy az önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. megvásárolhat egy használt buszflottát, a város által felvett 3,5 milliárd forintos hitelből. Ezt követően a járművételre kiírták a közbeszerzési eljárást, s arra csak egyetlen cég jelentkezett, amely felkínált a Tüke Zrt.-nek 115 Volvo buszt. A kínált 7-8 éves buszok 400-500 ezer kilométert futottak. A flotta ára hajszálpontosan annyi volt, mint amennyit a közgyűlés felső határként megszavazott a vásárlásra. A város igent bólintott az ajánlatra, s kifizette a három és félmilliárdot a buszokért. Utóbb kiderült, hogy a Volvo magyarországi cége a vásárlás előtt három hónappal ugyanerre a flottára hívta fel a Tüke figyelmét, de akkor az ár még csak 2,8 milliárd volt. Ráadásul a flotta akkor még 123 buszból állt, ám közben eladtak a járművekből nyolcat. Így a város nagyjából egymilliárddal drágábban vette meg a buszokat, mint amennyit a Volvo remélt érte. A vásárlás azért került többe, mert belépett az üzletbe egy közvetítő cég, a holland a Bus & Coach Trade BV. Ez a vállalkozás miután megtudta, hogy Pécs érdeklődik a járművek iránt – bizományosként, csupán foglalót adva a járművekért – villámgyorsan megszerezte a flottát a Volvotól, majd jelentkezett a közbeszerzésre, és az árat éppen arra az összege emelte, mint amennyi hitelt az önkormányzat felvett a vásárlásra. A kérdés az, hogy Pécs kormánypárti vezetői miért nem érvénytelenítették a közbeszerzési eljárást azon az alapon, hogy az ajánlat értékaránytalan, hisz az állásban is öregedő buszok ára három hónap alatt 35 százalékkal emelkedett. Az is érthetetlen, hogy ha Tüke tudott a Volvo 2,8 milliárdért kínált flottájáról, akkor a cég gazdája, az önkormányzat miért szánt ennél több pénzt a járműpark megvásárlására. A magyar hatóságoknak – bár a sajtó írt a furcsa üzletről – nem volt gyanús, hogy itt összejátszás történhetett. A holland nyomozók viszont vizsgálatot indítottak. Ennek hatására a magyar nyomozóhatóság is lépett, és a Fejér megyei rendőröket bízták meg az esetleges törvénysértések felderítésével. Azt már tavaly közölte a főkapitányság, hogy három ember ellen hűtlen kezelés gyanújával folyik a nyomozás. Azóta viszont semmit se hallottunk a vizsgálatról, ezért írásos kérdéseinkkel megkerestük a főkapitányságot. Ám ezúttal sem adtak bővebb tájékoztatást. Kértük, hogy a rendőrség írja le néhány mondatban, miképp történt az ő elképzelésük szerint a bűncselekmény, azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kaptunk választ. Szerettük volna megtudni az anonim gyanúsítottak korát, nemét, lakhelyét a vélt bűncselekményben vállalt szerepét, az okozott kár pontos nagyságát, és azt is, hogy felmerült-e a pécsi képviselők felelőssége, amikor elfogadták az értékaránytalan ajánlatot. Ezekre a kérdésekre sem kaptunk választ, amiképp arra sem, hogy kihez került az árfelhajtásból eredő extraprofit, zárolták-e a gyanúsítottak vagyonát, és utóbbiak elismerik-e a felelősségüket. Egyébként azt, hogy kik az ügy gyanúsítottjai a Tüke dolgozói és a közéleti témák iránt érdeklődő pécsiek közül sokan tudják. Velük beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy mindenki úgy véli: a nyomozóhatóság csak a közvetítőket „fogta meg”, ám aligha ők találták ki a városnak kárt okozó buszbeszerzést, és nem ők vágták zsebre a „nagy pénzt”. A Tüke általunk megkérdezett dolgozói úgy látják, hogy a város vezetőinek és befolyásos kormánypárti politikusoknak a közreműködése nélkül a felháborító buszvásárlás nem jöhetett volna létre. Hisz ahhoz, hogy megvalósuljon az egymilliárdos „lenyúlás” kellett az is, hogy a városi közgyűlés nyilvánosan megszavazza: 3,5 milliárdot szán a buszokra, majd ezt az összeget ki is fizessék a győztesnek, miközben a járműbeszerzés felelőseinek tudniuk kellett, hogy ugyanezt a flottát – plusz 8 buszt – három hónapja még 2,8 milliárdért árulták. A fentiek okán a Tüke dolgozói és az ügy iránt érdeklődő pécsiek nem számítanak arra, hogy a „busz-gate” kitervelői és haszonélvezői elnyerik büntetésüket, inkább azt prognosztizálják, hogy nem születik az ügyben ütős vádirat, s így még a közvetítők is megússzák egy ejnye-bejnyével, mert ha kemény ítélet fenyegetné őket, akkor esetleg elárulnák, kinek az utasítására cselekedtek, és kinél kell keresni a feleslegesen kifizetett egymilliárdot.