Előfizetés

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány az Európai Egyetemi Játékokra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.17. 12:11

Fotó: Népszava
A hazai egyetemi sport fejlesztésére pedig 200 millió forintot hagytak jóvá.
A 2024. évi Európai Egyetemi Játékok megrendezésére csaknem 2 milliárd forintot, míg a hazai egyetemi sport fejlesztésére közel 200 millió forintot hagyott jóvá a kormány – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból, a hírt a napi.hu vette észre. A 2024. évi Európai Egyetemi Játékokat Debrecenben és Miskolcon rendezi meg a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség. Erre a célra 1 milliárd 950 millió forintot hagyott jóvá a kormány úgy, hogy a jövő évtől 2024-ig (évenként csepegtetve) 679 millió forintot kap a rendező sportszövetség. Ezen túlmenően, 2024-ban hozzá jut még további 1 milliárd 272 millióhoz, ez így együtt 1 milliárd 951 millió forintot tesz ki. Miután – a határozat szerint – a kormány támogatja (a játékok megrendezésével összefüggésben) a magyar egyetemi sport hosszú távú fejlesztését, így erre 172 millió forintot irányzott elő. A jövő évtől – négy éven át – évi 38,1 millió forint, majd 2024-ban 19 millió fordítható erre a célra.

Országos sztrájkot tartottak a Metrónál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.17. 11:23

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Szerda déltől 16 óráig sztrájkoltak az áruházakban.
Immár az egész országra kiterjedő sztrájkot tartottak szerdán a Metro Kereskedelmi Kft. üzleteiben – derült ki a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közleményéből.
„Mivel az április 12-i, egy áruházra kiterjedő figyelmeztető sztrájk óta eltelt időben a Metro vezetésétől nem érkezett ajánlat a sztrájkkövetelések kielégítésével kapcsolatosan, ezért a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete sztrájkbizottsága újabb sztrájkot hirdetett meg”

– hangsúlyozzák.

A sztrájk szerda délben kezdődött és 16 órakor fejeződött be. Mint írják, a Metro vezetősége a héten a Kelet-Pesti és a Pécsi áruházban tartott tájékoztatókat, amelyen ismertette a korábban a munkavállalók által már elutasított bérezési rendszer átalakítási terveit. Mindkét áruházban egyértelműen elutasítók voltak a vállalat munkavállalói, továbbra is az az általános vélemény, hogy a munkáltató a saját pénzükből szeretne béremelést adni a dolgozóknak. A KASZ értesülései szerint az elutasítások ellenére a tájékoztatások folytatódnak az áruházakban, miközben a sztrájk egyeztetés során a munkáltató egyértelművé tette, hogy csakis akkor vezetné be az új bérezési rendszert, ha azt valamennyi Metro munkavállaló elfogadja. A sztrájkbizottság véleménye szerint a munkáltató ezzel a látszattevékenységgel időt szeretne nyerni, ezzel próbálva kifárasztani a munkavállalók törekvéseit. A sztrájkbizottság tagjai továbbra is nyitottak a tárgyalásokra, de ez csak akkor tud megtörténni, ha a munkáltató hajlandó olyan ajánlattal előállni, amely érdemi választ ad a követelésekre.
„A mai akciót követően a folyamat nem áll meg. Amennyiben továbbra sem érkezik elfogadható ajánlat a munkáltató részéről, a sztrájkbizottság tagjai a földrajzi kiterjesztést követően időben is hosszabb távú sztrájk szervezésébe kezdenek”

– olvasható a közleményben.

Minden áruház üzemel

– A mostani sztrájk célja sem a károkozás, ám reméljük ebből ért a munkáltató és érdemi, a sztrájkbizottság bérköveteléseire válaszoló ajánlatot tesz – közölte a Népszavával Karsai Zoltán, a KASZ elnöke, aki a budaörsi áruházból követi a sztrájk eseményeit. Így minden Metro-áruház üzemel, mert a délelőttös műszak feltöltötte az árukészletet, de van, ahol csak egy kassza működik. A délben kezdődött sztrájkhoz Szegeden 31-en, Pécsett 24-en, Miskolcon 14-en, a ferencvárosi áruházban 14-en csatlakoztak, de folyamatosan érkeznek a jelzések a többi áruházból is, és mivel a sztrájk önkéntes, van aki később szünteti be a munkát, és vonul el a munkáltató által kijelölt helyre a többi tiltakozó dolgozóhoz – vázolta a pillanatnyi állást a KASZ elnöke. A múlt pénteki Kelet-Pesti Metro-áruházban tartott kétórás figyelmeztető sztrájk óta nem volt tárgyalás a KASZ és a vezetőség között – tudtuk meg. – Állítólag a sztrájkot megelőzően küldtek egy emailt a helyi szakszervezeti bizalmi címére, de ennek tartalma csak akkor lesz ismert, ha a kolléga délután bejön dolgozni – tette hozzá Karsai Zoltán. Az egyeztetésektől való elzárkózás esetén, illetve elfogadható ajánlat híján a szakszervezeti vezető nem zárja ki a meglepetésszerű és hosszabb ideig tartó sztrájkot sem.  
Múlt pénteken a műszakban lévők 90 százalékos részvétele mellett megtartott kétórás figyelmeztető sztrájkkal nyomatékosították eddigi követelésüket a Metro a kelet-pesti áruházában a dolgozók. A munkáltató által rendelkezésre bocsájtott ebédlőben gyűltek össze, ezzel minimál-üzemmódra kényszerítve az áruházat. Erről itt írtunk bővebben.

Reagált a Metro

Szerdán a Metro közölte, hogy tavaly már elindította a Vállalati Bérfejlesztési Programját. Ez az átlátható és tervezhető, többéves program a dolgozói visszajelzésekre, a piac pontos ismeretére, valamint a vállalat növekedéséből adódó lehetőségekre épült és széles körben elfogadott volt. „A Metro három év alatt 55 százalékkal emelte a kezdő béreket, ez csak az idén eddig több mint 10 százalékos béremelést jelentett. A nagykereskedelmi lánc jelenleg a szakmai bérminimum felett 19,5 százalékkal magasabb belépő bért fizet, ami 233 333 Ft. A KASZ, akit egyébként bevontak a program kidolgozásába, február végén újabb, milliárdos követeléssel állt elő, aminek minden pontjára adott megoldási javaslatot a Metro vezetősége. Ezt viszont a KASZ elutasította és már az egyeztetéseket megelőzően is sztrájkra mozgósított, ma pedig déltől 16 óráig sztrájkot hirdetett meg. Természetesen elismerve és tiszteletben tartva a munkavállalók sztrájkhoz való jogát, a vállalat vezetősége alternatív megoldásokkal mindent megtesz azért, hogy az érintett áruházakban ne legyen fennakadás” – tették hozzá.

Megkésve próbálja fékezni a jegybank a behajtók túlkapásait

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.04.17. 09:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A többnyire átláthatatlan banki engedményezésen próbál változtatni az MNB, amikor előírja a tartozások sorsának követhetőségét.
Az adósok gyakran panaszkodnak a követeléskezelők erőszakosságára, a feszült viszony közöttük számos okra visszavezethető. Mindezt fogyasztóvédelmi hatóságként a Magyar Nemzeti Bank is érzékeli, s az okok közül legalább egyet, a szabályozatlanságot orvosolna. A jegybank ajánlás tett közzé, amely szerint májustól szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a követeléskezelőkre.  Mint ismeretes, a bankok korábban tömegesen, csomagban adták el bedőlt, vagy bedőlni látszó követeléseiket az erre szakosodott cégek valamelyikének. A pénzintézetek célja ezzel az volt, hogy megszabaduljanak a mérlegüket rontó rossz hitelektől, melyek nagy része a korábban forintosított devizahitelekből került ki, de bármely bedőlt hitel a csomagba kerülhetett, ami a szabályok szerint behajthatatlannak minősült. A követeléskezelők azonban nemcsak a bankoknál vagy a lízingcégeknél felhalmozódott lejárt, illetve tartósan késedelmes tartozásokkal foglalkoznak, hanem az adóhátralékok  kivételével szinte mindennel, például a közüzemek követelésével és a cégek lejárt számlatartozásaival, sőt a jogosulatlan szocpolosokkal is. A követeléskezelőket korábban egyszerűen csak behajtóknak nevezték, mert módszereik nem tartoztak a legfinomabbak közé. Manapság az e fajta viselkedés visszaszorult, illetve finomodott, talán azért is, mert az erre szakosodott cégek hosszabb távon kívánnak a „szakmával” foglalkozni. Például csomagban megveszik az értékesebb és kevésbé értékes ingatlanfedezetű jelzáloghiteleket, a még fennálló tartozás töredékéért, majd a piacképes ingatlanokat árverésen értékesítik, illetve a hitelekből is igyekeznek a vásárláskori értéknél többet kihozni. A követeléskezelőt kizárólag a profitszerzés motiválja, és a kulturáltabb ügyintézés ellenére még annyi empátia sincs bennük, mint a sokat szidott bankokban. Az adósnak éppen ezért, ha értesítették, hogy a felhalmozott tartozása már nem a banknál van, célszerű pontos kimutatást kérnie arról, hogy milyen címen és mennyit is követelnek tőle, ugyanis magasabb összeg fizetésére semmi esetre sem kötelezhető, mint amennyi az eredeti tartozásban szerepelt, plusz a késedelmi pótlékok. Mivel gyakori, hogy a követeléskezelők egymás között is adják-veszik a tartozásokat, ezért az előzményekért nem szoktak felelni. Az MNB ajánlás ezt meg kívánja szüntetni, kötelezővé teszi ugyanis a követeléssel együtt a korábbi háttérdokumentáció átadását is. Ez azért is fontos, mert előfordul, hogy az eredeti követeléskezelő időközben megszűnik, „eltűnik.” Az ügyfelek dolgát megnehezíti az is, hogy a behajtó cégeknek általában nincs fiókjuk, s csak levélben elérhetők. Az MNB most kötelezővé teszi, hogy a nehézkes kapcsolattartás nem lehet akadálya az ingyenes információnyújtásnak. Jelentős összegről van szó, hiszen 2018-ban – a jegybank statisztikái szerint – összesen 129 milliárd forintnyi bruttó lakossági követelést adtak el a bankok, aminek még az 50 százalékát sem kértek el a követeléskezelőktől. Az MNB-szabályozás életbelépésekor a követeléskezelésre átadott hitelek mértéke csökkenő tendenciát mutat, amiből arra lehet következtetni, hogy a bankok – a rossz tapasztalatok ellenére – mégiscsak igyekeznek egyezkedni az adóssal, és úgy tetszik, egyre nagyobb eredménnyel. Míg 2016-ban 425 milliárd forint értékű nemteljesítő hitelt adtak el a bankok, 2017-ben ez már 205 milliárd forintra esett vissza, míg tavaly 129 milliárd forintnyi volt.  A legfrissebb statisztikák szerint – az eladásoknak is köszönhetően – a lakosság nem teljesítő hiteleinek állománya a bankszektorban a négy évvel ezelőtti mintegy 19 százalékról 5 százalék alá esett, ami összegszerűen még mindig több mint 250 milliárd forint.

Újabb devizahiteleseknek kedvező ítélet - Szerbiában

Tartozásuk több mint harmadát elengedik a szerb devizahiteleseknek - döntött kedden a szerb kormány. A hamarosan a szerb parlament elé kerülő tervezet szerint a mintegy 17000 svájci frankban eladósodott banki ügyfél tartozását euróra váltják, majd az így kapott összesen 540 millió eurónyi összeg 38 százalékát (13:23 megoszlásban) leírják az állam, illetve a bankok terhére. A törvényjavaslat szerint a fennmaradó tartozásra legfeljebb 4 százalékos fix, illetve változó kamatozás esetén a hat hónapos európai irányadó bankközi kamatláb plusz 3,4 százalék számítható fel. A kormánydöntés a szerbiai Legfelsőbb Semmítőszék április elején meghozott állásfoglalását tükrözi, ami szintén előírta a euróra váltást, valamint a kilakoltatások felfüggesztését. Korábban a horvát és román hatóságok is a devizahiteleseknek kedvező döntéseket hoztak, előbbi semmissé nyilvánította a svájci frank alapú hitelszerződéseket, míg utóbbi a felvételkori árfolyamon váltatta át nemzeti devizára a tartozást. (MTI)