Jövőre délről vennénk az orosz gázt

Publikálás dátuma
2019.04.16. 15:13

Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány teljes gőzzel támogatja az ukrán gázhálózat kiiktatását célzó orosz tervet, vagyis a Török Áramlatot.
Magyarország kulcsszereplőnek tekinti a délről érkező gázellátás kiépítésében Bulgáriát, ezért arra számít, hogy a két ország kapcsolatait a jövőben az energetikai kérdések határozzák meg - mondta az MTI tudósítása szerint a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, a Magyar-Bolgár Gazdasági Vegyes Bizottság második ülése után. Szijjártó Péter a testület társelnökeként közölte: Magyarország már jövőre szeretne gázt vásárolni az (Oroszországból kiinduló - a szerk.) Szerbián és Bulgárián áthaladó Török Áramlat vezetékből, ezért idén megkezdi a jogi és fejlesztési előkészületeket. A szükséges beruházásokat Bulgária már elindította, Magyarország pedig szeptemberben írja ki a behozatalt lehetővé tévő eljárást - tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a déli irányt felértékeli az Ukrajnán keresztüli gázszállítás esetleges megszűnése, valamint az, ha az amerikai (és osztrák - a szerk.) kitermelők megkezdik a fekete-tengeri gáz kitermelését. A hozzánk hasonlóan atomerőművet is tervező Bulgáriával e tárgyban is együttműködésre számít. A miniszter abban bízik, hogy a két ország kereskedelmi forgalma idén meghaladhatja a tavalyi több mint másfél milliárd eurót. Kiemelte, hogy a francia Societe Generale helyi leányvállalatának megvásárlásával az OTP-é lett a második legnagyobb bolgár bankhálózat, illetve a Richter egyik legfontosabb terméke támogatottá vált. A miniszter dicsérte Bulgária migrációs politikáját. Emil Karanikolov bolgár gazdasági miniszter szerint a megbeszéléseken nem merült fel érdekellentét, a gázszállítás kiépítésének menetrendjéről folytatódik az egyeztetés. Szerbia is jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építésével - közölték Orbán Viktor hétfői, szabadkai látogatása kapcsán Belgrádban. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, így májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon áthaladó gázhálózat kiépítése. Így a szerb és magyar állam egy lépéssel közelebb került egy hatmilliárd köbméteres, a határra tervezett gáztároló megépítéséhez - írják. Évi 6-10 milliárd köbméteres gázszállítási képességről is hallani a Török Áramlat Magyarországig érő meghosszabbítása kapcsán – hangoztatta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Az első változat kevesebb, utóbbi némiképp megnövelt beruházást igényel a hazai rendszeren, de új vezetékeket itt nem kell húzni – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy kihirdették a 474 kilométeres bolgár szakasz kivitelezőjét. (Az állami Bulgartransgaz a Portfolio.hu tudósítása szerint a busás, 1,4 milliárd eurós - félezermilliárd forintos - kiíráson nem a Mol-tulajdonú IT Industriest, hanem a szaúdi Arkad Engineeringet, illetve annak ABB-vel alkotott olasz vegyesvállalatát hirdette győztesnek.) Az elnök-vezérigazgató úgy számol, hogy Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től érkezhet gáz az útvonalon. Hernádi Zsolt kiemelte: a vezetéken értelemszerűen elsősorban orosz eredetű gáz érkezne, de az uniós szabályok szerint kötelező harmadik feleknek is hozzáférést biztosítani. (Más szakértők szerint a balkáni útvonal növeli a Kaszpi-térség gázának elérési esélyeit.) Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: a Török Áramlat, valamint az Oroszországot Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat második üteme révén Európa ellátásában elvileg megvalósulhat az ukrán rendszer kiiktatását célzó orosz terv.
Szerző

Csúcsokat dönt az építőipar - állami segítséggel

Publikálás dátuma
2019.04.16. 12:00

Fotó: DMITRY KALINOVSKY
A tavalyi alacsonyabb bázishoz képest rekordszinten növekedett a hazai építőipar teljesítménye. A szakemberek szerint már most föl kellene készülni az ágazatra váró kihívásokra.
A statisztika szerint februárban 48 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése 39, az egyéb építményeké 65 százalékkal emelkedett. Az előző havihoz mérten csaknem 7 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés. A januári 29 százalékos emelkedéssel együtt az év első két hónapjában 39 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye, a magasépítés kibocsátása 34, a mélyépítésé 50 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. Elemzők már az ágazat 20-30 százalékos éves átlagos bővülését vizionálják.  A meglepetésszám alapvetően a tavaly februári alacsonyabb bázisnak tulajdonítható. A múlt évben is „dübörgött" az építőipar (22 százalékos volt a bővülés), különösen a mélyépítési ágazat, elsősorban az uniós források gyorsított fölhasználásának köszönhetően. A továbbiakban is az ágazat növekedésére számítanak az elemzők, amit a rendelésállomány alakulása is alátámaszt. Az ágazat teljesítménye a múlt évben elérte a 3347 milliárd forintot. Ebben az évben 15 százalékos teljesítménybővülést várunk – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A legnagyobb mértékben a lakásépítés bővülhet, s a szakszövetség elnöke szerint a 40 ezer épülő ingatlanból várhatóan nagyjából 22 ezerbe költözhetnek be a lakók. A jelentős infrastrukturális építkezések, főleg az uniós támogatással készülő beruházások 2021-ig még lendületben tarthatják az ágazatot. Az ágazati szakemberek, vállalkozók azonban már most azt vizsgálják, hogy 2022-től milyen közép és hosszú távú programokkal lehetne egyensúlyban és növekedési pályán tartani a hazai építőipart. Bármilyen jól is mutatnak ugyanis az évi a 29-30 százalékos teljesítmény bővülések, az elfogadható szint az Európában átlagosan 15 százalék körül van – tolmácsolta a szakma véleményét Koji László. Jó lenne elkerülni, hogy egy esetleg ismét évekig tartó visszaesés kövesse a fellendülést - tette hozzá. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy káros a túlzott hullámzás az építőipar teljesítményében is. A 2008-as válságot követően a 2013-as mélypontig az ágazat teljesítménye a válság előttinek az egyharmadára zuhant, s rengeteg jó szakember vagy pályát módosított, vagy elhagyta az országot. Mára ugyan elérték a válság előtti 330 ezres létszámot, ám ennek összetétele, a sok képzetlen munkavállaló és a jó szakemberek égető hiánya egyre súlyosabb gondot okoz a vállalkozásoknak. A béremelési hullám elérte az ágazatot is, és ma már egy jó mérnök nettó 400-450 ezer, egy képzett szakmunkás 300 ezer forintos fizetést is kaphat, ami már legalább közelít a nyugat-európai bérekhez. A szakemberek szerint annyit már elértek, hogy lassult az elvándorlás. Mivel rövid távon nem lehet azzal számolni, hogy a feladatok ellátáshoz elegendő jól képzett szakmunkás lesz, ezért elengedhetetlenek az olyan beruházások, amelyek kevesebb élőmunkát igényelnek. A német építőipar tavaly kevesebb emberrel is növelni tudta a teljesítményét a gépesítés, a korszerű technológiák alkalmazásával. Az építőanyag iparnak sokkal inkább előregyártott anyagokkal, termékekkel, szerelvényekkel kell piacra lépniük. Ehhez persze az építőipari cégeknél magasabb szakmai tudással rendelkező munkaerőre lesz szükségük, de kevesebb emberrel, rövidebb idő alatt beépíthetik ezeket az elemeket. Az elmúlt másfél évtizedben hatékonyság-, illetve kapacitásnövelő támogatásokat nemigen kapott az ágazat. Tavaly a kormány 16 milliárd forintos pályázatot hirdetett kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, amit le is kötöttek az érintettek. Erre az évre és 2020-ra további 6-6 milliárd forintot ígért a kormány. A szakma szeretné elérni, hogy ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi, az idei pályázati pénzt duplázzák meg a döntéshozók. Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, mára olyan szakmai műhelyek épültek ki, amelyek érdemesek arra, hogy hosszú távon is legyen munkájuk. Egyebek mellett késlekedés nélkül indítani kellene például egy vízgazdálkodási, vízkészleteket tároló építési programot, beleértve a lakosság ivóvíz, illetve a mezőgazdasági, öntözési projekteket is. Emellett jótékony hatása lenne a hazai építőiparra egy olyan beruházási programnak is, amely a vasúti hálózat korszerűsítésével lehetővé tenné egy olyan vasúti pályarendszer kiépítését, amelyen óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedő vonatokkal érhetnék el az utasok legalább a megyeszékhelyeket. Jelentős feladatot jelentene az elektromos rendszerek táj-, természet- és városképvédelmi okokból is óriási előrelépést jelentő föld alá helyezésével. Nagyon fontos lenne egy komplex lakásgazdálkodási program kidolgozása is, amelyben a lakásfelújítások ugyanolyan megítélés alá esnének, mint a lakásépítés - említette Koji László. Mindezeket a programokat az ÉVOSZ elnöke szerint legkésőbb 2020 végéig létesítmény, illetve kiviteli tervekig lebontva el kellene készíteni.  
Szerző

Lemaradásban a kormány klímaterve

Publikálás dátuma
2019.04.16. 11:35
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Mind a célok, mind az ahhoz vezető út tekintetében erőteljes pontosításra szorul az Orbán-kormány 2030-as klímaterve a Levegő Munkacsoport és más civilek szerint.
Az ország energiafogyasztása évről évre nő, így még a 2020-ra vállalt uniós célokat sem teljesítjük – idézi a Levegő Munkacsoport az Európai Unió tagállamainak eddig elkészült 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterveiről (NEKT) az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (CAN) tegnapi elemzését. Bár a kormány meghatározó szerepet szán a napenergiának, tervezetéből mégsem derül ki, miként kezeli majd a hálózat - az igénykövetésre alkalmatlan atomenergia mellett - az időjárásfüggő termelést.   Magyarországnak 2005-höz képest 2030-ig összesen 7 százalékkal kell csökkentenie az üvegházgázok kibocsátását a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás terén. Ám még ezt a nem túl vérmes célkitűzést sem lesz könnyű elérni: a jelenlegi folyamatok ugyanis mindössze 1,6 százalékos csökkenést vetítenek előre. Azt vállaltuk, hogy 2030-ban az összes fogyasztás legalább ötöde származik megújulókból, miközben a közös uniós cél 40 százalék. A jelenlegi hazai arány a - megkérdőjelezhető – statisztikák szerint 14,2 százalék, ami évek óta csökken. Ráadásul a célokhoz szükséges (fa- és más növényi alapú) biomassza sem áll rendelkezésre. Még jelentős változtatások, kiegészítések szükségesek a magyar NEKT-hez - idézik Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport (a CAN tagja) éghajlatvédelmi projektvezetőjét. Remélik, a kormány a civil szervezetek javaslatait beépíti a végleges változatba. Ebben a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is szívesen segít. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat nemrég megjelentetett elemzésében ugyanakkor a hazai viszonyokat elemezve hiányolta a civil szervezetek hozzászólási lehetőségeit. Igaz, a Levegő Munkacsoport márciusi konferenciáján az illetékes innovációs és technológiai tárca illetékesei a civilekkel szorosabb együttműködést ígértek.

Nagyon egyenetlen színvonal

A tagállamok energia- és klímapolitikáját 2030-ig a NEKT-ek határozzák meg. Az első terveket tavaly év végéig kellett elküldeni az Európai Bizottságnak, a végleges változatok pedig ez év végére születnek meg. Az eddig elkészült tervezetek minősége rendkívül eltérő: míg egyes országok – részletes tervekkel - a követelményeket meghaladó vállalásokat tettek, addig mások anyagaiban még a legalacsonyabb célok elérési ütemterve sem körvonalazódik - állapítja meg a CAN Europe.

Szerző
Frissítve: 2019.04.16. 18:37