Előfizetés

Már az IMF is a venezuelai Juan Guaidó elismerését fontolgatja

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.04.11. 21:07

Fotó: DIDA SAMPAIO / AFP / Agência Estado
A döntéstől függ, hogy kinek, mely politikai erőnek vagy személyiségnek van hozzáférése a venezuelai alapokhoz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fontolgatja Juan Guaidó ellenzéki vezető Venezuela elnökeként történő elismerését - jelentette ki Christine Lagarde, az IMF vezetője csütörtökön az IMF és a Világbank szokásos évi közös tanácskozásán. 
"A tagjainkon múlik, hogy jelezzék, kit ismernek el diplomáciailag, és mi követjük majd az ő döntésüket"

- fogalmazott Lagarde a tanácskozás nyitóbeszédében. Juan Guaidót eddig 50 ország ismerte el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Az IMF-nek 189 tagországa van, a legnagyobb és legbefolyásosabb közülük az Egyesült Államok, amely elsőként biztosította támogatásáról az ellenzéki vezetőt.
A Nemzetközi Valutaalap döntésének súlyát az adja, hogy ettől függ, hogy kinek, mely politikai erőnek vagy személyiségnek van hozzáférése a venezuelai alapokhoz. Mindaddig, amíg a nemzetközi pénzügyi szervezet tagjai nem tudnak megállapodni abban, kit ismerjenek el a dél-amerikai ország törvényes vezetőjének, az IMF nem folyósít pénzt sem a kormányzatnak, sem az ellenzéknek.
Juan Guaidó, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnöke januárban nyilvánította magát a súlyos politikai és gazdasági válság sújtotta dél-amerikai ország ideiglenes elnökévé a hivatalban lévő Nicolás Maduróval szemben.

Hasogdzsi fia a szaúdi uralkodóház védelmére kelt

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.04.11. 20:30

Fotó: HANDOUT / AFP
Angol nyelvű üzenetben állt ki a szaúdi királyi család védelmében Szalah Hasogdzsi, a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolt ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi legidősebb fia. Twitter-bejegyzésében többek között azt írta, Szalmán király és Mohammed bin Szalmán koronaherceg – akikkel apja halála után nem sokkal személyesen is találkozott - nagylelkűsége és embersége magas erkölcsi értékeikből fakad, nem pedig bűntudatukból vagy szégyenérzetükből. Hozzátette azt is, még tartanak a tárgyalások, így eddig  semmiféle megállapodásról nem volt szó. Egyúttal figyelmeztetett, egyetlen harmadik fél sem jogosult nyilatkozni ügyükről családtagjain és ügyvédjükön kívül. Bár konkrétan nem említette, de Szalah szavaival vélhetően a Washington Post (az elhallgattatott újságíró főként ide publikált) szaúdi tisztségviselők és a családhoz közel állók ismerősökre hivatkozó értesüléseire reagált, miszerint a Hasogdzsi-család „kárpótlást” kapott a szaúdi államtól. Az amerikai lap úgy tudja, az újságíró mind a négy felnőtt gyermeke egy-egy négymillió dollár értékű ingatlanhoz jutott Dzsiddában, havonta legalább tízezer dollárt kapnak számlájukra, de akár több millió dollár értékű „fájdalomdíjra” is számíthatnak az ügy lezárulta után. A Washington Post szerint csak Szalah akar Szaúd-Arábiában maradni, testvérei pénzzé tennék a házukat, és az Egyesült Államokba költöznének. Bejegyzésében az egyébként nyilvánosan ritkán megszólaló Szalah közvetlenül nem ismerte el, de nem is tagadta ezeket az információkat. Azt egyébként a cikkben is elismerik, hogy effajta kárpótlás a szaúdi kultúrában bevett szokás, ám hozzáteszik, itt ennél többről, a Hasogdzsi-család szájának befogásáról is szó lehet.  Szaúd-Arábiában január óta tart az újságíró meggyilkolása miatt elfogott vádlottak pere. Részletekről egyelőre keveset tudni, annyi bizonyos, hogy a tizenegy gyanúsított közül ötre – aki közvetlenül részt vettek az isztambuli szaúdi nagykövetségen történt emberölésben – halálbüntetést indítványoztak. A meggyilkolt újságíró holtteste még mindig nem került elő.

Porosenko kész tárgyalni a kettős állampolgárságról, de orosz manipulációt lát a magyar kormány törekvésében

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.04.11. 18:17
Petro Porosenko
Fotó: Sergii Kharchenko / NurPhoto
Az ukrán elnök szerint Moszkva hibridháborújának eszköze az Orbán-kormány is.
Kész a párbeszédre a kettős állampolgárságról mások mellett Magyarországgal is - közölte csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kettős állampolgárság bevezetése háborús időkben veszélyes. Egy kijevi biztonsági fórumon jelentette ki:
"egyfelől készek vagyunk komoly lépéseket tenni, hogy figyelembe vegyük a magyar fél kívánságait, másfelől kötelesek vagyunk megvédeni állami értékeinket, beleértve azoknak az ukrán állampolgárságú gyermekeknek a jogait, akiket valaki meg akar fosztani az ukrán nyelv ismeretének jogától".

Az ukrán elnök hozzáfűzte: kész megvitatni azt, hogy engedélyezzék a kettős állampolgárság birtoklását azoknak az ukránoknak, akik régóta külföldön élnek.
A kettős állampolgárság kockázatairól szólva példaként hozta a Moldovához tatozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, ahol szavai szerint a lakosság 70 százaléka orosz állampolgárságú. Emlékeztetett továbbá arra, hogy amikor 2008-ban a Grúziához tartozó Dél-Oszétiába bevonultak az orosz csapatok az indok nem az oroszajkúak, hanem a szakadár köztársaságban Moszkva politikája nyomán addigra többségbe került orosz állampolgárok védelme volt.
"Nézzék meg, mikor változott Magyarország álláspontja: törvényünk elfogadása után, vagy miután visszatértek Moszkvából a magyar kormány képviselői?"

- jegyezte meg az ukrán elnök az Orbán-kormánnyal és a 2017-es oktatási törvénnyel kapcsolatban. Porosenko úgy vélekedett, hogy Oroszország befolyásának szerepe van a Magyarország és Ukrajna között kialakult feszült viszonyban, ez eleme a Moszkva által folytatott hibridháborúnak.