Jobban teljesít, aki reggelizik

Publikálás dátuma
2019.04.08. 16:16
Illusztráció
Fotó: Hal Gatewood / Unsplash
Azoknál a gyermekeknél, akik nem reggeliznek, nagyobb a túlsúly és elhízás aránya, pedig a nap első, minőségi étkezése az iskolai teljesítményt is javítja.
Az európai 13 évesek közel 40, a 15 éveseknek pedig a 45 százaléka nem reggelizik. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azoknál a gyermekeknél, akik a nap első étkezését kihagyják, nagyobb a túlsúly és elhízás aránya – derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírleveléből.

Mi a reggeli?

Bár egyértelműnek tűnik, hogy mit értünk reggelizés alatt, mégsem olyan egyszerű pontosan meghatározni a fogalmát. A 10 órakor, munka közben bekapott pogácsa és a 8 órakor, asztalnál elfogyasztott rántotta között ugyanis időben és összetételben is nagy a különbség. Az évek folyamán a reggelizést kutató szakemberek több meghatározást is megfogalmaztak, amelyek vagy annak helyszínére összpontosítottak és csak az „otthon elfogyasztott reggeli táplálékot” tekintették reggelinek, vagy annak időpontja alapján a „felkeléstől számított 2 órán belüli étkezést” számították reggelizésnek, ami hétvégén 11 óráig is kitolódhat. A reggeli szerepét és minőségét legrészletesebben leíró meghatározásnak a következő bizonyult: „A nap első étkezése, amely az éjszakai alvásból adódó nem evés időszakát szakítja meg, a felkelést követő 2-3 órán belül bárhol elfogyasztásra kerülhet, és olyan ételből vagy italból áll, amely legalább egy élelmiszercsoportot lefed”. Ez alapján a 10 órakor elfogyasztott pogácsa a későn kelők reggelije lehet, ám ebben az esetben nehéz a szervezet által ajánlott napi ötszöri étkezési tartani.

Világszerte probléma

Hazánkban a 7-14 éves gyermekek egyharmada reggeli nélkül ül az iskolapadba, és a helyzet az életkor előrehaladtával tovább romlik, ugyanis a 15-16 évesek csak kevesebb mint fele fogyaszt minden hétköznap reggelit. Ennek okai között leggyakrabban az idő és az éhség hiányát említik, amelyek azonban hozzászoktatással könnyen orvosolhatóak lennének. Az európai átlagot nézve is hasonlóak az eredmények: egy 39 országában végzett, az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgáló felmérés összesítése szerint a 13 évesek 39 százaléka, míg a 15 évesek 45 százaléka hagyja el a reggeli étkezést. A felnőtt lakosságra vonatkozó reggelizési adatok online felméréséből pedig az derül ki, hogy 30 százalékos a reggeli kihagyásának aránya.

Kitekintő

Az Egyesült Királyságban felmért brit 11-18 éves gyermekek 17 százaléka egyáltalán nem, 52 százaléka csupán 1-3 nap eszik reggelit egy héten, ami jóval rosszabb, mint az európai átlag. A kontinensen túlról azonban kedvezőbb adatokkal is találkozhatunk. A brazil 10-19 évesek 7 százaléka egyáltalán nem, 12 százaléka pedig alkalmanként indítja csak a napot reggelivel. Kanada és Ausztrália pozitív példának tekinthető: a felmért kanadai 4-18 éves gyermekek csupán 10 százaléka, míg az ausztrál 2-18 évesek 9 százaléka tartozott a reggelit elhagyók csoportjába. 

Mi legyen a reggeli?

Egy ideális reggeli napi energiabevitelünk 20-25 százalékát teszi ki, és az alábbi élelmiszercsoportokat tartalmazza: 1. Gabonaféle, ami lehet teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó vagy korpás kenyér, péksütemény, illetve teljes értékű gabonát tartalmazó gabonapehely, müzli is. Az energiát adó keményítőtartalmán kívül többek között B-vitaminokban is gazdag. A teljes értékű gabonából, illetve teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféléket válasszuk, ezek, a Magyar Dietetikusok Szövetsége szerint a jelentős élelmirost-tartalmuk miatt fontosak. A hazai táplálékbeviteli felmérések azt mutatják, a magyar gyermekek és felnőttek egyértelműen a finomított lisztes termékeket esznek.

Kitekintő

A Brit Dietetikusok Szövetségének (BDA) reggeli ajánlásában egyéb, nagy keményítőtartalmú élelmiszerek - rizs, burgonya - is szerepel. Az ázsiai származású gyermekeknél és felnőtteknél mindennapos a reggeli rizs fogyasztása. Az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok napindító ajánlásai között is kiemelt helyet foglalnak el a gyorsan elkészíthető zabkásák, gabonapelyhek, amelyeknél szintén fontos szempont a nagy élelmirost- és kis cukortartalom. 

2. A teljes értékű fehérjeforrások sorában külön említést érdemelnek a tej és egyéb tejtermékek a nagy kalciumtartalmuk miatt. A tejtermékek végtelen kínálatából - sajtok, túrók, joghurtok, kefir - az alacsonyabb zsír- és cukortartalmú típusokat javasolt előnyben részesíteni. A kis zsírtartalmú felvágottak, mint például a csirkemellsonka, illetve a főtt vagy kevés olajon sütött tojás szintén ideális választás lehet a reggeli szendvicsben.

Kitekintő

Ahogy a hazai OKOSTÁNYÉR®, más országok táplálkozási ajánlásai is külön figyelmet szentelnek a tejnek és tejtermékeknek, amelyből a magyar gyermekek sem fogyasztanak eleget. Mexikóban például a nagy fehérjetartalmú bab is a reggeli szerves részét képezi. A babbal töltött tortilla az egyik legkedveltebb választás: amelyben a tészta kukoricája szerencsésen kiegészíti a bab fehérjéjét.

3. A zöldségek és gyümölcsök elengedhetetlen részei a reggelinek a nagy élelmirost-, vitamin- és víztartalmuknak köszönhetően. Zöldségeket fogyaszthatunk többek közt szendvics vagy rántotta mellé frissen, párolva vagy sütve; míg gyümölcsöt zabkása vagy más gabonapehely mellé.

Kitekintő

A zöldségekből és gyümölcsökből álló turmixok, vagy úgynevezett smoothiek egyre elterjedtebbek, így nem csoda, hogy az Egyesült Államok reggeli ajánlásaiban már találkozhatunk tejből, gyümölcsből és zabpehelyből álló itallal, amelyet ráadásul gyorsan el is lehet készíteni.

4. A folyadék nem maradhat ki a reggeliből. Legjobb esetben ez víz, ásványvíz, de a változatosság elvét szem előtt tartva tea, 100 százalékos gyümölcslé, tej, tejesital, például kakaó is lehet.

Kitekintő

A felnőttek gyakran kávéznak reggel, ami a hosszúságától függően hozzájárulhat a vízbevitelhez, ám javasolt étellel együtt fogyasztani. Az Egyesült Államokban felmért reggeliző felnőttek 15 százaléka kávét és nagy zsírtartalmú édességet fogyaszt ébredés után, ami nem javasolt párosítás.

Illusztráció
Fotó: Pixabay

A reggelizés pozitív hatásai

A kiegyensúlyozott – kiemelten a teljes értékű gabonát és tejtermékeket tartalmazó – reggeli étkezés hozzájárul a szükséges tápanyagok napi beviteléhez. Egyes vizsgálatok azt is bizonyították, hogy bizonyos mikrotápanyagokat a későbbi étkezésekkel már nem feltétlenül tudjuk fedezni. Számos betegség megelőzéséhez járulhatunk hozzá, ha nem mulasztjuk el a nap első étkezését.
Az elhízás megelőzésében és a sikeres testtömeg-csökkentésben is kiemelt jelentőségű a reggelizés. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azoknak a gyermekeknek a körében, akik kihagyják a reggelit, magasabb a túlsúly és elhízás aránya. Ebben szerepet játszik az is, hogy aki reggelizik, egyéb kedvező életmódbeli szokással is rendelkezik, például rendszeresen mozog, változatosan étkezik, elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. 
A reggeli kihagyása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedésével is. A rendszeres reggelizés szerepet játszik a glikémiás kontroll javításában, amennyiben az első étkezés nagy élelmirost-tartalmú összetevőket - teljes értékű gabonából készült ételeket, zöldséget, gyümölcsöt - és sok folyadékot tartalmaz. Ezek összességében elhúzódóbb vércukorszint emelkedést eredményeznek.  
Egyes vizsgálatok összehasonlították a reggelizők kardiovaszkuláris mutatóit a nem reggelizőkével, és csökkent szív- és érrendszeri kockázatot találtak az alacsony zsír-, ám nagy élelmirost-tartalmú reggelit fogyasztók javára. 
Gyermekek és serdülőkorúak körében pozitív összefüggést találtak a rendszeres reggelizés és a kognitív tevékenységek: tanulás, memória, figyelem, koncentráció és az iskolai teljesítmény között - olvasható a szervezet hírlevelében.
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 16:17

Néhány dolog, amivel meghosszabbíthatjuk az életünket

Publikálás dátuma
2019.04.06. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyre több adat igazolja: számos betegség hátterében a helytelen életmód áll, a vasárnap tartott egészségügyi világnap apropóján különösen érdemes elgondolkodni, tudunk-e változtatni.
Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adatai szerint hazánkban a születéskor várható élettartam bár emelkedik, nagyjából öt évvel marad el az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több mint negyede dohányzott, ötödük túlsúlyos volt. A nők és a férfiak körében egyaránt továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a fő halálozási okot. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők között az összes haláleset 55 százalékát, férfiaknál a 45 százalékát. A szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezek miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.
A mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – mondta dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmódorvosa.

Miben kellene változtatni?

Heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás szükséges az egészség megőrzéséhez, ez napi 20-30 perc aktív mozgást jelent. Felnőtteknél hetente kétszer 30 percig tartó izomerőnövelés is ajánlott, amelyről a legutóbbi kutatások kimutatták, hogy önmagában is csökkenti a cukorbetegség rizikóját. 
De még az ennél kevesebb mozgás is jobb, mint a semmi.

A legtöbb szakértő a mediterrán vagy DASH-diétát tartja az egészség megtartásának egyik megfelelő módjának. Ezek alapja a növényben gazdag táplálkozás, a magas rosttartalmú gabonák, a fehér húsok és a halak előtérbe helyezésével. Nem javasolt a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása, viszont ajánlott naponta 2-2,5 liter vizet magunkhoz venni. A legújabb tanulmányok szerint a lehető legkevesebb alkoholfogyasztás az ideális. Bár a vörösbornak magas a flavonoidtartalma, de ezzel is érdemes óvatosan bánni: naponta legfeljebb egy adag alkohol fogyasztása fér bele az egészséges életmódba – ez nőknél egy, a férfiaknál két deci bor – mondta a szakember.
A magyarok 26 százaléka napi rendszerességgel dohányzik, holott kutatások bizonyítják, hogy még a passzív dohányzás is jelentősen ront az egészségi állapoton. Az aktív pedig szinte a szív-, érrendszeri betegségek mellett szinte minden más betegség kockázatát növeli. A stressz számos betegség esetében önálló rizikófaktor, ezért nagyon fontos, hogy megtanuljuk a feldolgozásának és levezetésének számunkra megfelelő módját, legyen az relaxáció, jóga vagy akár csoportos stresszcsökkentő tréning.
„Sokan azért nem vágnak bele az életmódváltásba, mert akár az alapbetegségeik miatt is félnek változtatni, esetleg nem is tudják, mi válhat hasznukra és mi lehet nekik esetleg káros”

– hangsúlyozta dr. Vernes Réka.

A szakorvos hozzátette, szinte nincs is olyan állapot, amelyen ne lehetne személyre szabott életmódprogrammal segíteni. Alapos felmérés után mindenki számára kidolgozható gyógyító életmód.
Szerző
Frissítve: 2019.04.06. 16:13

Többnapos fejfájást okozhat a szél és a front

Publikálás dátuma
2019.04.05. 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A változékonyság mellett a pénteken észlelhető kettősfronti hatás és a szél is megterhelheti az időjárásra érzékenyek szervezetét.
A szép tavaszi napokat a hét végéig egyre változékonyabb idő váltja fel: a megnövekvő felhőzet mellett akár többször is lehetnek záporok, sőt akár zivatarok is kialakulhatnak. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokot – írta Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán.
A változás a pénteken érkező kettősfronttal kezdődik, ami önmagában ugyan nem okoz nagy lehűlést, de az arra érzékenyeknél akár intenzívebb tüneteket is okozhat. A gyakran erős szél, illetve a párásabb, fülledtebb levegő most azoknál is okozhat kellemetlenséget, akik az előző, átlagosnál melegebb napokban nem panaszkodtak. 
Vérnyomás-ingadozás és egyéb keringési panaszok - szédülés, rosszullét - is jelentkezhetnek, de sokak szenvedhetnek napokig is eltartó, makacs fejfájástól is. A tünetekre gyakran még éjszaka is kínoznak, ilyenkor jelentősen romlik az alvásminőség, napközben pedig nyűgösség és ingerlékenység jellemző. Mindez akár az egészségi állapotra is hatással lehet, gyengül az immunrendszer és könnyebben megbetegszünk - írta a MeteoKlinika igazgatója.
Szerző
Témák
meteogyógyász
Frissítve: 2019.04.05. 11:20