Előfizetés

Skócia kiugrásától rettent meg Theresa May

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.04.04. 19:05

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Bár Theresa May és Jeremy Corbyn már egyeztet, még nem tudni, hogy végül is milyen módon távozik Nagy-Britannia az unióból. Ha egyáltalán...
Éjszaka újabb leírhatatlanul feszült voksolás zajlott a londoni  parlament alsóházában. A szokásokkal dacolva a napirendet aznap kisajátító képviselők már nem pusztán “indikatív” szavazásokat tartottak, hanem jogerővel rendelkező törvényjavaslatot vitattak meg. Yvette Cooper munkáspárti és Sir Oliver Letwin konzervatív ex-miniszter együtt terjesztette be a dokumentumot, amelynek  célja annak megakadályozása, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül “potyogjon ki” az Európai Unióból egy hét múlva. Egyúttal kötelezik Theresa Mayt az uniós tagság meghosszabbítására, az 50. cikkely kiterjesztésére. Az egy nap leforgása alatt harmadik olvasatához érkezett törvényjavaslatot a Munkáspárt, a teljes ellenzék és néhány tory rebellis összefogásával fogadták el: egyfős többséggel, 313 igen és 312 nem szavazattal. Míg Yvette Cooper a jogi formulát “egyszerűnek, praktikusnak és átláthatónak” nevezte, a kormány ellenzi, mert beavatkozik egy nemzetközi tárgyalás-sorozatba, melynek végeredményéhez az Európai Uniónak is hozzá kell járulnia.  A furcsaság az, hogy Theresa May maga, sőt a képviselők többsége - egy korábbi  szavazásnál - is leszögezte, hogy el kell kerülni a “véletlenszerű” és megállapodás nélküli kilépést. Most azonban minderre jogi garancia lenne. A miniszterek azért is ódzkodnak a törvénytől, mert az a parlamenti precedenssel ellentétben nem a kormány, hanem a képviselők saját kezdeményezésére válhatna valóra. Csütörtökön folytatódtak a Konzervatív Párt és a Munkáspárt közötti tárgyalások, melyeknek szerdai első óráit a kormányszóvivő “konstruktívnak”, Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére viszont “inkonklúzívnak” nevezte. A keddi hétórás kabinetülés után bejelentett összpárti konzultációnak mindkét oldalon szenvedélyes bírálói akadtak. Bár Theresa May ettől nagyon tartott, a kabinetnek mindeddig egyetlen újabb tagja sem mondott le pozíciójáról, igaz, hogy hírek szerint még a korábban távozott alacsonyabb rangú kormánytagokat sem sikerült pótolni. Kevesen várnak átütő sikert az érthetetlen módon csak a huszonnegyedik órában összejött összpárti dialógustól, hiszen a két fél Brexit-alapelvei között hatalmas szakadék tátong. Theresa May kormányának és frakciójának keményvonalas tagjai hallani sem akarnak egyfajta vámunióról, egységes piacról, a munkaerő szabad áramlásáról, nem is beszélve egy esetleges második referendumról a kilépés ügyében. A Munkáspárt programja viszont, legalábbis elemeiben mindezeket tartalmazza, bár referendum helyett “konfirmatív” voksban gondolkodik, amely a maradás lehetőségét is tartalmazza. A politikai megfigyelőket az elmúlt napokban erőteljesen foglalkoztatta, vajon miért változtatta meg stratégiáját az általában makacsságáról ismert kormányfő, miért adta fel kedvenc szlogenjét, miszerint “inkább ne legyen alku, mint hogy rossz alkut kössenek”. Mások mellett Philip Hammond pénzügyminiszter az ITV befolyásos politikai főszerkesztője, Robert Peston késő esti műsorában utalt arra, hogy Theresa May számára az egyik legfontosabb szempont az unió fennmaradása. Világosan látszik, és erre a Skót Nacionalista Párt westminsteri frakcióvezetője, Ian Blackford naponta emlékeztet: megállapodás híján Skócia hamarosan újabb népszavazást írna ki, abban a reményben, hogy ezúttal kivívja függetlenségét és jelentkezik az Európai Unióba. Óriási nyomás nehezedne Észak-Írországra is, ahová visszatérhetne a közvetlen westminsteri irányítás és vissza kellene állítani az Ír Köztársaság felé a határt. Ahogy erre friss nyilatkozataiban a volt - munkáspárti - kormányfő, Tony Blair is emlékeztetett, a “no-deal” valószínűsítene egy népszavazást Írország újjáegyesítéséről, amire az általa tető alá hozott 1998-as nagypénteki egyezmény lehetőséget ad.  

Évente 2,5 milliárd dollárjába kerül a világnak az óceánokban lévő műanyagszemét

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:37

Fotó: Paulo de Oliveira / AFP/Biosphoto
A kutatók szerint eredményeik jóval alábecsülik a probléma valós mértékét. Eközben az IMF korrupciókutatói is érdekes adatokkal álltak elő.
Az óceánokban lévő műanyagszemét éves szinten 2,5 milliárd dollár (714 milliárd forint) veszteséget jelent a világ számára a károsodott vagy elvesztett erőforrások révén. A halászterületeket, az akvakultúrákat, a rekreációs tevékenységeket és a globális jólétet mind negatívan érinti a szennyezés, 1-5 százalékkal csökkentve mindazon előnyöket, amelyeket az óceán nyújt az embereknek - írja a Guardian a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikált tanulmány nyomán. Ebből az is kiderül,
éves szinten nagyjából 8 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba.

"A számításaink jelentik az első lépést a műanyagszemét hatásainak számszerűsítése felé" - nyilatkozta az eredményekről az angliai Plymouth Marine Laboratory kutatóintézetben dolgozó kutatásvezető, Nicola Beaumont. További kutatásokra van szükség, tette hozzá, ám már most meggyőződésük, hogy az eredményeik jóval alábecsülik az óceáni műanyagszennyezettség globális társadalomra gyakorolt hatását.
A tanulmány készítői nem vették számításba a turizmusra, a közlekedésre, a halászati iparra és az emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat. A kutatók azt is megállapították, hogy a műanyagok - amelyek évtizedeken át, akár több mint 3 ezer kilométeres távot is megtéve képesek sodródni a vízben - új élőhelyeket teremtenek a baktériumok és algák számára. Ezek a "kolóniák" pedig az invazív fajok és a betegségek terjesztésének kockázatát hordozzák.

Sokba kerül a korrupció is

Hasonlóan érdekes eredményt tett közzé az IMF is: mint a Reuters csütörtöki cikkéből kiderül, a Nemzetközi Valutaalap azt számolta ki, hogy évi 1000 milliárd dollárba, vagyis nagyjából 285 billió forintba kerül a világ kormányainak a korrupció. Pontosabban fogalmazva, ez az az összeg, amit a korrupció felszámolásával adóbevételként megkereshetnének.
Az IMF kutatási eredményei emellett azt is sugallják, a környezetszennyezés megfékezésében és közoktatás minőségében is komoly javulást hozna a korrupció megfékezése, illetve magával hozná az adott országok infrastruktúrájának javulását is.

Budapesti konzuli útlevele is volt a Jan Kuciak meggyilkolásának megrendelésével vádolt nagyvállalkozónak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:05
Marian Kocner
Fotó: Tomas Benedikovic / AFP
Azt egyelőre nem tudni, hogy a dokumentum valódi-e.
1999 és 2004 között a Guineai Köztársaság tiszteletbeli budapesti konzulja volt Marián Kočner, akit azzal gyanúsít a rendőrség, hogy ő rendelte meg Jan Kucak tényfeltáró újságíró meggyilkolását - írja az Új Szó. A házkutatás során előkerült irat szerint Kočner az afrikai ország állampolgára. Egyelőre nem tudni, hogy az útlevél valódi-e vagy hamis. Kočner ügyvédje megerősítette, az afrikai útlevél volt az egyik oka annak, hogy a Markíza Televízióval kapcsolatos váltóhamisítási ügyben elrendelték őrizetének meghosszabbítását. A hatóságok ugyanis attól tartottak, Kočner külföldre menekül. A Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban tegnap először hallgatták ki Kočnert, aki tagadja, hogy ő rendelte meg Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolását.

Reagált a KKM

"Marian Kočnernek nem volt magyar diplomata útlevele, és Marian Kočner nem volt Guinea tiszteletbeli konzulja Budapesten, az ezzel ellentétes állitások hazugságok" - írta rövid közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium.