Előfizetés

Még nyolcmilliárdot költene a kormány a felpumpált orosz helikopterekre

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2019.04.04. 14:18

Fotó: Népszava
A jelek szerint 2026-ig üzemben tartanák a Honvédség frissen felújított orosz harci helikoptereit, bár a fenntartásuk is rengetegbe kerül.
A következő hét évben több mint 7,8 milliárd forintba kerül az, hogy karbantartsák és javítsák a honvédség MI24-es harci, és MI 8, MI 17-es katonai szállító helikoptereit - olvasható az uniós közbeszerzési értesítőben publikált pályázati felhívásokban.
A két tenderből kiderül, hogy Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala nettó 3,9-3,9 milliárdot szánna a régi orosz helikopterállomány ellátására, ami ahhoz képest is jelentős összeg, hogy a nyolc darab, használható M24-es helikopter oroszoroszági nagyjavítása tavaly 21 milliárd forintba került. Öt darab MI 17-es szállítójárművet a Zoom.hu cikke szerint pedig  5,2 milliárd forintért vállalt a szintén orosz AO Vertolij Rossziji  vállalat.
A pályázatokban vázolt szerződés július elsejétől „élesedik”, és 2026 végéig marad érvényben. A tendereket kiíró hivatal azt is markánsan körülhatárolta, hogy milyen jelentkezőkre vár: a pályázóknak (vagy pályázónak) három éven belül legalább 400-400 millió forintos árbevétele kell legyen MI 24-es és MI 8/ MI 17-es helikopterek karbantartásából, javításból; szűkítést jelent az is, hogy a pályázó folyószámláin nem lehet 30 napnál hosszabb sorban állás (vagyis fedezet híján időzített kifizetés). Mint a fentiekből látható,  
az állam összesen 34 milliárd forintot költött régi katonai helikopterek felújítására és karbantartására, amiket sejthetően csak hat és fél évig fognak használni.

A régi flottára valószínűleg addig lesz szükség, amíg a honvédség a gyakorlatban is megkapja 100 milliárd forintért vásárolt új, 20 darabos Airbus-helikopter arzenálját.

Hetente egy nő belehal, de a Fidesz EP-listáját vezető Trócsányi szerint ráérünk

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2019.04.04. 12:57

Fotó: Népszava
Öt éve nem sikerült a ratifikálni a családon belüli erőszakot szigorúbban büntető Isztambuli Egyezményt, az igazságügyi miniszter pedig úgy tűnik, tovább jegelné a témát.
  • Hetente egy nő hal meg Magyarországon családon belüli erőszak áldozataként.
  • A felnőtt magyar nők fele megtapasztalta már a szexuális zaklatás valamilyen formáját.
  • 15 éven felüli nők egyötöde, azaz közel 1 millió nő válik életesorán a nők elleni fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává.
  • A nők átlagosan 5 verést szenvednek el, mielőtt segítséghez fordulnak. A legtöbben azonban sohasem fordulnak segítségért.
A fentiek tudatában válik igazán kétségbeejtővé, hogy az igazságügyi miniszter felelősségvállalás helyett inkább hárít, amikor az Isztambuli Egyezmény hazai ratifikálásáról kérdezik: Trócsányi Lászlót – nem mellesleg a kormánypárt európai parlamenti listavezetőjét – Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és EP-listájának első helyezettje faggatta arról hogy mire vár még a kormány, miért nem vezetik át az egyezményt elvárásait a hazai jogrendbe.

Öt éve megakadt a torkunkon

Tóth emlékeztetett arra is, hogy az Európa Tanács 47 tagállama közül mindössze kilencen nem ratifikálták még az egyezményt, és közöttük van Magyarország is – a nemzetközi egyezmény integrálásának jogi folyamata általában két-három évet vesz igénybe, de nálunk öt éve nem történt előrelépés az ügyben, pedig 2014-ben a magyar kormány is aláírta a megállapodást. Már az is a hárítás egy formája, hogy levelére Trócsányi helyett Völner Pál államtitkár válaszolt, bár az igazságügyi miniszter megbízásából: Völner kifejtette, hogy a Folyamatban van az Európai Unió csatlakozása is az Egyezményhez. „Mivel az Unió hatásköre és a tagállami hatáskörök összefüggenek egymással, a tagállamok mellett az Uniónak is az Egyezmény részes felévé kell válnia ahhoz, hogy az Unió és tagállamai együttesen, koherens és egymás hatásköreit kiegészítő módon tudják teljesíteni az Egyezmény által rájuk rótt kötelezettségeket. A két folyamat egymástól nem elválasztható. A Bizottság részéről még nem történt meg az uniós intézményekre vonatkozó kötelezettségek és azok teljesítési módjának azonosítása” - írta az államtitkár.
A csűrcsavaros válaszból úgy tűnhet, mintha Magyarország csak Brüsszel késlekedése miatt nem tudná rafitikálni az egyezményt. Ami azért félrevezető, mert egy sor uniós tagállamnak már rég sikerült átvezetnie az egyezmény elvárásait saját joggyakorlatába

Tüntetés 2017-ben a nők elleni erőszak ellen
Fotó: Szergej Markoszov

Legyen bátor, akit naponta vernek

A jelenlegi magyar jogrend szerint a könnyű testi sértés és több szexuális bűncselekmény esetében is magánvád alapján indulhat nyomozás,  ami további terhet ró a sértettre – hiszen neki kell fellépnie az eljárás megindításához, ami egy  kínzójától érzelmi-gazdasági függésben élő, a szégyentől és a megtorlástól is félő  áldozat esetén alig elképzelhető. Az egyezmény alapján viszont az ügyészség automatikusan eljárást kell indítson, ha tudomása jut a bűntényről vagy annak gyanújáról.
Völner Pál egyébként rutinos ígérgetőnek számít: a Magyar Nemzet cikke szerint már 2017-ben azt írta az akkor még LMP-s Szél Bernadettnek, hogy az egyezmény ratifikálása „legkésőbb ősszel várható” 

Nem kell uniós ügyészség, mi fizetjük az Elios-cehhet

Az igazságügyi tárcáról nem csak ebben a témában pattannak le: Trócsányi László jelentette be korábban azt is, hogy Magyarország nem csatlakozik az unión belüli korrucpiós ügyeket, pénzügyi visszaéléseket vizsgáló Európai Ügyészséghez, mert nem látják hatékonynak az új uniós szervet, ami ráadásul a hazai ügyészség feje felett is dönthetne bizonyos esetekben. Aztán– biztos, ami biztos – Elios-ügyben lemondtunk 13 milliárd forint számlás igazolásáról az unió felé, ezzel elismerve, hogy nem tudnánk elszámolni az Orbán-vej közvilágítási bizniszével.

Gulyás Gergely a Néppártot fenyegeti

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.04. 12:42

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Ha nem elég bevándorlásellenes az EPP, akkor nem tud vele együttműködni a Fidesz a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette ki: hibásnak tartja a Néppárt azon törekvését, hogy az EP-választás előtt gondolkodnak koalícióban, írja a hvg.hu. Úgy folytatta, a Fidesz szerint meg kell várni, hogyan alakulnak az erőviszonyok májusban, utána kell szövetségesek után nézni.
"Szerintem a Néppártnak nagyobb szüksége van ránk, mint nekünk a Néppártra"

- fogalmazott a miniszter, aki azt is hangsúlyozta: a magyar kormánypárt nem hajlandó megtűrt szerepet játszani, a Fidesznek rengeteg alternatívája vagy. Gulyás szerint céljuk, hogy "kereszténydemokrata", bevándorlásellenes Néppárt alakuljon, benne a Fidesszel. Ha pedig az EPP "engedményeket tesz a bevándorláspárti erőknek" - bármit is jelentsenek ezek a szavak -, akkor "nem tudnak együttműködni".
Kérdésre, támogatják-e még Manfred Weber csúcsjelölti ambícióit, Gulyás azt mondta: "Weber bármilyen támogatást elfogad, hogy bizottsági elnök legyen". Ennek egyébként a szöges ellentétét jelentette ki maga a csúcsjelölt, aki nemrég arról nyilatkozott: ha a fideszes szavazatokon múlna, akkor nem vállalná az EB-elnöki posztot.