Előfizetés

Eltörölték a Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.03. 19:26

Fotó: GEORGE CALIN / AFP
Ezzel a román legfelsőbb bíróság feloldotta az ország elhagyására vonatkozó korábbi korlátozást is.
Eltörölte a román legfelsőbb bíróság szerdán az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Cotruta Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet, feloldva ezzel az ország elhagyására vonatkozó korábbi korlátozást is – írja az MTI. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetője ellen az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást februárban egy korrupcióváddal bíróság elé állított volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Kövesi az európai főügyészi kinevezését megakadályozni hivatott koholmánynak minősítette az ellene indult eljárást. Óvásának helyt adva a legfelsőbb instancia feloldotta az ellene múlt csütörtökön elrendelt 60 napos hatósági felügyeletet. Szombat este több százan tüntettek Bukarestben. A tiltakozók a kormánykoalíció ellen demonstráltak, ugyanakkor támogatásukról biztosították a volt korrupcióellenes főügyészt.

Aleksandar Vucic mégis újraindul a pártelnöki posztért

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.03. 18:26

Fotó: THIERRY CHARLIER / AFP
A szerb államfő azt mondta: párttársai vélhetően ismét őt jelölik, és amennyiben ez így lesz, elfogadja a felkérést.
Korábbi bejelentésével ellentétben mégis újraindul a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöki posztjáért Aleksandar Vucic szerb államfő. A SNS tisztújító közgyűlése ugyan a várakozások szerint csak szeptemberben esedékes, az előkészületek már megkezdődtek. Aleksandar Vucic pedig a belgrádi Pink televízióban jelentette be, hogy párttársai vélhetően ismét őt jelölik majd elnöknek, és amennyiben ez így lesz, elfogadja a felkérést. Aleksandar Vucic 2017-ben miniszterelnökként indult az államfőválasztáson, és miután győzött, bejelentette, hogy nem mond le a SNS elnökségéről, ám amikor lejár a pártelnöki mandátuma, nem jelölteti magát újra. Az utóbbi hetekben azonban több párttársa is közölte, szeretné, ha Vucic maradna a pártelnök, ugyanis ez lehet a leginkább gyümölcsöző a párt, de az ország számára is. Az előző köztársasági elnök, Tomislav Nikolic 2012-ben, megválasztásakor Aleksandar Vucic javára lemondott a SNS elnöki posztjáról, és a közvélemény azt várta, hogy Vucic is megválik majd az elnökségtől. Szerbiában december óta minden héten több városban is Vucic- és kormányellenes tüntetéseket szerveznek, noha a közvélemény-kutatások szerint a Szerb Haladó Párt népszerűsége továbbra is meghaladja az 50 százalékot, és az ország legnépszerűbb politikusa éppen Aleksandar Vucic. Egyes elemzők szerint a jelenlegi politikai légkörben egy Vucicnál gyengébb politikus nem biztos, hogy meg tudná őrizni a párt ilyen mértékű támogatottságát, így a legcélszerűbb az, ha egyelőre ő marad a SNS elnöke.

Brüsszel vitát indít a jogállamiság megerősítésének módjairól

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.03. 18:20

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Az Európai Bizottság ennek érdekében három pillért határozott meg.
Vitát indított a jogállamiság megerősítésének jövőbeli lehetőséges módjairól szerdán az Európai Bizottság, mondván, hogy a jelenlegi folyamatokat látva erre minden korábbinál nagyobb szükség van. Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke sajtóértekezletén hangsúlyozta: az egész Európai Unió működése attól függ, hogy valamennyi tagállamban érvényesülnek-e a jogállamiság követelményei.
„Itt az ideje, hogy az uniós intézmények, a tagállamok, a különböző hatóságok és az érdekelt felek közösen végiggondolják, miként lehet megőrizni és támogatni a jogállamiságot az EU-ban”

– jelentette ki.

Az elmúlt évek tapasztalatira építve a bizottság szerdán meghatározott három pillért, amelyek elősegíthetik a jogállamiság hatékonyabb érvényesítését:
  • a jogállamisági normák jobb nemzeti szintű megismertetése, például a közvéleménynek szóló kommunikációs tevékenység és a civil társadalom részvétele révén;
  • a korai megelőzés, mivel miközben az elsődleges felelősség a tagországoké, az EU jelentős segítséget tud nyújtani egyes kulcsfontosságú rendszerek és intézmények ellenálló képességének megszilárdításában;
  • és testreszabott válaszlépések, amelyek magukban foglalhatják a kötelezettségszegési eljárásokat, az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló bizottsági javaslatot, illetve a meglévő jogállamisági keret finomhangolásának lehetőségét.
Timmermans arról számolt be, hogy az elmúlt években megsokszorozódtak a jogállamisági aggályok Európában, ezért határozottabb fellépésre van szükség. Hozzátette: júniusban a bizottság bemutatja elképzeléseit a jogállami keret továbbfejlesztésére. Röviden kitért a romániai helyzetre, és a reformfolyamat folytatására, mielőbbi újbóli pályára állítására szólította fel Bukarestet. Kiemelte, hogy visszalépések helyett tovább kell haladni a megkezdett úton, nem szabad megzavarni az igazságszolgáltatást, s olyan rendszert létrehozni, melyben a korrupció miatt elítélt magas rangú tisztségviselők „de facto rendszerszintű büntetlenséget” élveznének. Sürgősen konkrét lépésekre van szükség Romániában, az aggályok orvoslása hiányában az Európai Bizottságnak lépnie kell – szögezte le az alelnök. Az olaszországi helyzettel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva pedig elmondta, bár vannak problémák, az országban egyelőre nem lát szisztematikus veszélyt a jogállamiságot érintően. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a kérdés mindenkit érint, mivel „egyik uniós tagállam sem immunis erre a vírusra”, számos politikus megpróbálja kihasználni az emberek aggodalmait és félelmeit, ezért meg kell vizsgálni az eddigi trendeket és ki kell találni a megoldást.