A Brexit-farok csóválja a kutyát

Publikálás dátuma
2019.04.01. 20:11

Fotó: AFP
Immár második alkalommal keresték hétfőn a zsákutcából kivezető utat a brit alsóház képviselői úgy, hogy a kormány javaslatai helyett saját alternatív ötleteiket mérlegelték.
Bár az eredeti menetrend szerint már javában tartania kellene Nagy-Britanniában az Európai Unióról való teljes leváláshoz vezető kétéves átmeneti időszaknak, ehelyett április első napján - a szigetország szinte minden lakosának frusztrációja és teljes káosz közepette - még mindig arról folyt a szó az alsóházban, hogy miként lehet törvényes keretet adni a kilépésnek. Theresa May kormányfő ugyanis ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy a Ház “érdemi szavazással” fogadja majd el az EU-val kötött megállapodását. A brüsszeli megállapodással szembeni ellenérzések miatt kialakult patthelyzetben, a kormányfő által beterjesztett szöveg háromszori leszavazása után hétfő délután a törvényhozók ismét nekiveselkedtek, hogy sorsukat saját kezükbe véve, többségi támogatást adjanak a házelnök, John Bercow tetszése szerint kiválasztott négy alternatív képviselői javaslatnak. Magát a procedúrát 322-en helyeselték, és 277-en utasították vissza. A múlt szerdai voksolás előtt megvitatott nyolc verzió közül egyik sem “győzött”, de például a veterán tory politikus, többszörös ex-miniszter, Kenneth Clarke terve az EU-val fenntartott egyfajta permanens, törvénybe iktatott vámunióról csak nyolc szavazattal maradt alul, így nem csoda, hogy ismét napirendre kerülhetett. A további három előterjesztés közül az első egyfajta egységes piaci és vámuniós tagságot egyaránt bátorított, egészen addig, amíg meg nem születik a rendezés az ír sziget két része közötti zavartalan kereskedelemről. A következő az EU-val kötendő végső megegyezés népszavazásra bocsátását indítványozta, míg az utolsó további parlamenti véleménynyilvánításokat javasolt arra az esetre, ha április 10-ig nem sikerül egyetlen kilépési megegyezésről sem dűlőre jutni. A törvénymódosítás elfogadása esetén a Háznak akár a kilépési kezdeményezés visszavonására is módja lenne. A négy Brexit-verzióról éjszaka szavaz a Ház. Theresa May szóvívője hétfőn a parlamenti tudósítóknak tartott, immár napi két tájékoztatója egyikén ígéretet tett arra, hogy “konstruktívan fogja kezelni” az “indikatív”, vagyis nem kötelező erejű, csupán "jelzésértékű" szavazások eredményét. Ezzel szöges ellentétben Andrea Leadsom, az alsóház tory frakcióvezetője a vita kezdetén leszögezte: a kormány elutasítja az alternatív megoldásokat. Mint mondta, a parlamenti napirendnek a képviselők általi kisajátítását “rendkívül aggasztó precedensnek tekinti a demokrácia szempontjából”. Leadsom, aki maga is érdeklődik a kormányfői tisztség iránt, emlékeztetett arra, hogy a múlt heti szavazások igazolták, “nincs egyetértés a Házban az előre vezető úttal kapcsolatban”. A parlamenti képviselők erőfitogtatását több hangadó konzervatív politikus is bírálta a délutáni vita során. Az euroszkeptikusok egyik frontembere, Sir Bill Cash “szemfényvesztésnek, bolondságnak, sőt teljesen abszurdnak” nevezte az eljárási szabályok megváltoztatását. Edward Leigh annak bizonyítékát látta benne, hogy “a kormány kezéből kicsúszott az ellenőrzés”. Jacob Rees-Mogg, az Európai Kutatócsoport vezetője “mélységesen elkeserítő alkotmányos innovációnak” nevezte az "indikatív" szavazások folyamatát. A kormányon belül már a hétfői szavazássorozat előtt feszültség alakult ki. Az egyik tábor - benne Penny Mordaunt nemzetközi fejlesztési, illetve Chris Grayling közlekedési miniszter – lemond abban az esetben, ha Theresa May belemegy a vámuniót fenntartó megoldásba, miután ez útját állná a kilépéspártiak számára oly vonzó későbbi független kereskedelmi egyezményeknek. Hasonlóan lemondással fenyeget Greg Clark, az üzleti életért, Amber Rudd, a munka- és nyugdíjügyekért, illetve David Gauke, az igazságügyért felelős miniszter, amennyiben a kormányfő engedne a megállapodás nélküli kilépés gondolatának, vagy más keményvonalas Brexit-módozatnak. A Ház korábban kizárta a rendezés nélküli kilépést, igaz, a kormányfő egyik kedvenc jelmondata hosszú ideig az volt: “inkább ne legyen alku, mint hogy rossz alku legyen”. Theresa May és a "whipek", a tory frakciófegyelem elgyötört őrei a végeláthatatlan parlamenti vita közepette is azon dolgoztak, hogyan lehet negyedszer is napirendre tűzni a múlt pénteken már “csak” 58 szavazattal visszadobott brüsszeli egyezményt. Jobb belátásra szeretnék bírni az alku ellen voksolt 34 konzervatív honatyát, hogy az északír unionisták következetes elutasítása mellett is nagy nehezen át lehessen araszolni a célvonalon. A kormányt a 2017-es választás óta életben tartó északír koronahű erők tízfős frakciójának egyelőre esze ágában nincs May alkuja mellé állni, amelytől az ír sziget két fele közötti szabad határátlépést és az unió egységét egyaránt félti.
Frissítve: 2019.04.02. 07:11

Határzárral fenyegetnek Trumpék

Publikálás dátuma
2019.04.01. 18:38

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az amerikai kormányzat kilátásba helyezte a mexikói határ lezárását a szerinte válsághelyzetet okozó illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Előzőleg felfüggesztették azon közép-amerikai országok – Salvador, Guatemala és Honduras - támogatását, amelyeket Donald Trump azzal vádol, hogy szándékosan küldenek migránsokat az Egyesült Államokba. Az elnök még pénteken kilátásba helyezte: „jó eséllyel” lezárathatja napokon belül a mexikói határt vagy annak jelentős részét, ha a déli szomszédország nem állítja meg teljesen az Egyesült Államokba irányuló tiltott migrációt. Anélkül, hogy bizonyítékkal szolgált volna, Trump „migránskaravánok összeállításával” vádolta azokat az országokat, ahonnan nagy számban érkeznek illegális bevándorlók. Az amerikai-mexikói határ lezárása nagy számban lehetetlenítene el jelenleg akadálytalanul gyakorolt jogszerű határátlépéseket, illetve óriási gazdasági károkat okozna – jegyzik meg a washingtoni fenyegetőzésekről szóló médiabeszámolók. Az Egyesült Államok és Mexikó között amerikai adatok szerint naponta 1,7 milliárd dollár értékű áru cserél gazdát, és vannak olyan számítások, amelyek alapján feltételezhető, hogy a mexikói kapcsolat kiiktatása akár 5 millió amerikai munkahelyet is veszélybe sodorna. Mick Mulvaney, a Fehér Ház megbízott hivatalvezetője az ABC tévéhálózatnak úgy nyilatkozott: miután a demokrata párti politikusok nem támogatják a határbiztonságra fordítható összegek növelését, illetve a bevándorlási szabályok megváltoztatását, az elnöknek „vajmi kevés más eszköz” van a kezében, mint a határzár elrendelése. Amit a Fehér Ház és a republikánusok szükséges határbiztonsági kiadásnak tartanak, az elsősorban a mexikói határ többszáz kilométeres szakaszán felépítendő fal, illetve acélkerítés lenne, amire a demokraták valóban nem akarnak költségvetési forrásokat biztosítani. Azt állítják, hogy a fallal nem lehet megállítani a migrációt, viszont óhatatlanul megcsúfolnák azt az erkölcsi értéket, amely mindig is Amerika legfőbb erénye volt, a nyitottságot és befogadást.
Témák
USA Mexikó

Elnök is lehet a Nép Szolgája

Publikálás dátuma
2019.04.01. 18:18

Fotó: Stringer / AFP
Az elnökválasztás első fordulóját ugyan a komikus Volodimir Zelenszkij nyerte, de az igazi győztes alighanem Petro Porosenko lett. A nagy vesztes pedig Julija Timosenko.
„Én készen állok. Porosenko vagy nem Porosenko, nekem teljesen mindegy” - jelentette be a vasárnapi elnökválasztás első fordulója utáni sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij humorista. A Nép Szolgája című műsorának köszönhetően ismertté vált 41 éves színész showmannek minden esélye megvan arra, hogy Ukrajna hatodik államfője legyen az április 21-i második fordulóban. Ellenfele a hivatalban lévő elnök, Petro Porosenko lesz, aki az exit pollok, valamint a szavazatok több mint felének feldolgozása után is a második helyen áll, megelőzve a politikusi népszerűséglistát éveken át vezető korábbi kétszeres miniszterelnököt, a börtönt is megjárt Julija Timosenkot. A vasárnapi voksolás egyértelműen azt bizonyítja, hogy Ukrajnában is leáldozóban a forradalmi hősök kora, a 2004-es narancsos forradalom arca, a Janukovics érában meghurcolt és elítélt „gázhercegnő”, valamint a tíz évvel későbbi újabb forradalom, a Majdannak köszönhetően elnöki székbe jutott „csokoládékirály” Porosenko együttesen sem tudott annyi voksot begyűjteni, mint a politikán kívülről érkező, ahhoz bevallottan nem értő Zelinszkij. A szavazatok több mint 70 százalékának feldolgozása után a humorista 30,45 százalékkal áll az élen, második helyen Porosenko található 16,19, harmadik Timosenko 13,15 százalékkal. A hivatalban lévő államfő igen bizakodóan nyilatkozott már az exit pollok után, egyértelművé téve, hogy szívesebben csap össze a politikai rutinnal nem rendelkező Zelinszkijjel, mint az elnökségért immár harmadjára versenybe szálló tapasztalt Timosenkoval, aki máris jelezte, hogy nem adja fel. A volt miniszterelnök, akit legutóbb, 2015 májusában épp Porosenko győzött le már az első fordulóban igen nagy arányban (54,7 – 12,8 százalék) megkérdőjelezi a választás tisztaságát. Vasárnap este az első becslések közzététele után Timosenko azonnal bejelentette, nem ismeri el vereségét, saját stábja mérései szerint nem Porosenko, hanem ő végzett a második helyen 20,9 százalékot gyűjtve, és arra kérte híveit másolják le minden választókerület jegyzőkönyveit, így biztosítva egy tiszta, párhuzamos számlálást. Ez egyben azt is jelenti, hogy a volt miniszterelnök nemcsak az exit pollokban nem bízik, hanem a hivatalos szervek függetlenségét is megkérdőjelezi. Rajta kívül egyelőre senki sem kiáltott választási csalást, mert bár valóban hihetetlen mélyről (10 százalék alatt is mérték még tavaly nyáron, ősszel) és gyorsan jött vissza a kampány három hónapja alatt Porosenko, hétről-hétre látványosan emelkedett támogatottsága, az első forduló előtti közvélemény-kutatások már őt hozták a második helyen. A hivatalban lévő államfő és stábja éppen ezért igen bizakodóan tekint a második forduló elé, megnyilvánulásaik szerint a következő három hétben behozható hátránya. Ha ez valóban sikerül neki, akkor történelmet írhat, ő lesz az első európai politikus, akinek sikerül ilyen mértékű protestszavazatokra épülő előnyt ledolgoznia. Érdemes megjegyezni: Szlovákiában szombaton az ugyancsak politikán kívüli jogvédő Zuzana Caputova lett az elnök, nagymértékben a regnáló elit elleni protestszavazatoknak köszönhetően, de ebbe a kategóriába sorolható már Emmanuel Macron francia államfő győzelme vagy a tavalyi olasz parlamenti választást megnyerő Öt Csillag Mozgalom sikere is. Porosenko az Ihor Kolomojszkij nevű oligarcha “bábjának” nevezte Zelenszkijt, választási stábjának vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy a humoristára viccből szavaztak az emberek. Kifejtette: az első forduló szavazóit két kategóriába lehet sorolni: azokra, akik “poénból” szavaztak, és azokra, akik nem, és az előbbiek tábora már kimerült, így Porosenko nagyobb tartalékra számíthat a második fordulóban. Ez azonban aligha igaz. Az elégedetlenség mértéke nem vicc Ukrajnában, már két forradalom zajlott le a mindent uraló korrupció, az országot rabul ejtő oligarchák elleni lázadás jegyében.  Porosenko is nagy mértékben annak köszönhette győzelmét 2015 májusában, hogy bár maga is oligarcha, az ország egyik legerősebb milliárdosa, és korábban is vállalt kormányzati szerepet még a Janukovics-érában is, azzal, hogy függetlenként indult, és az ökölvívó legenda Vitalij Klicsko, illetve viszonylag friss pártja, a liberális UDAR állt be mögé, fenn tudta tartani a függetlenség látszatát. Elnöksége öt éve alatt azonban tovább élt a korrupció, a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek, az országot továbbra is az oligarchák uralják, az elnök vagyona is szépen gyarapodott nem kis mértékben oroszországi ügyleteiből is, így ő is a gyűlölt rendszer egyik megtestesítőjévé vált. Ez tette lehetővé azt, hogy Volodimir Zelenszkij ekkora előnyt szerezzen, és úgy lehessen esetlegesen Ukrajna elnöke, hogy gyakorlatilag semmit sem ígér.

A választás számokban

  • részvételi arány 62,7 százalék
  • a választó névjegyzékben szereplők száma 35,6 millió, de valójában mintegy 30 millió, hiszen a lázadók által uralt területeken és a Krímben 5 millió ukrán választópolgár él
  • a legalacsonyabb részvétel a magyarok által is lakott, egyben legnagyobb nyugati megyében volt, 47 százalék, a legmagyarabb városban, Beregszászon csupán 29 százalék járult az urnákhoz
  • 39 jelölt indult az elnökségért

Zelenszkij nem vicc

Minden eddigi kiszivárgott információ szerint a nyugati politikusok leginkább Porosenko győzelmének örülnének, mert ő elkötelezett EU- párti és atlantista, pontosan tudni, mi várható egy általa elnökölt Ukrajna részéről. Timosenko egykori támogatottsága szertefoszlott az ellenzékiség éveiben tanúsított populista megnyilvánulások miatt. Zelenszkij igazi "sötét ló",  esetében kiszámíthatatlan az ukrán álláspont. Az Euronews beszámolója szerint a kampány során a humoristánál tapogatózó uniós diplomaták a találkozó után annyit mondtak : "Ez valami vicc?".

Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 20:10