Fideszes bosszú a Hír Tv-nél

Publikálás dátuma
2019.04.01. 19:32
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nincs szükség olyanokra, akik a G-nap után a Hír Tv-ben dolgoztak – idézte fel lapunknak a csatornától hétfőn elbocsátott dolgozók egyike egy fideszes politikus indoklását, miért is küldtek el szinte mindenkit a televíziótól, miután az összeolvadt az Echo Tv-vel, s hivatalosan utóbbi hétfőn meg is szűnt. – Persze a hivatalos indoklás nem így szólt, hanem csoportos létszámleépítésről, hiszen a két stáb egyesülése miatt túl sokan lettünk. Forrásunk szerint a Hír Tv szűk kétszáz fős szerkesztőségéből talán, ha fél tucatnyian kapnak lehetőséget a régi logó alatt, de az Echo Tv-sek által készített műsorokban. A többieket hétfőn rendelték be magukhoz a tévé vezetői – Répássy Bálint vezérigazgató és helyettese, Szikszai Péter –, s kevés kivételtől eltekintve mindenkivel közölték: május elsejéig él a szerződésük, de áprilisban már felmondási idejüket töltik, nem kell dolgozniuk. Úgy tudjuk, nemcsak a budapesti szerkesztőség tagjai kerülnek utcára, de a Hír Tv vidéki stábjai is, illetve utóbbiak közül néhányan maradhatnak, de csak külsős vállalkozóként. A 2003-ban alakult Hír Tv 2015-ig előbb burkoltabban, majd a 2010-es kormányváltás után nyíltan a Fideszt támogatta, négy éve februárban, Simicska Lajos emlékezetes Orbán Viktor-ellenes kirohanása, a G-nap után erősen kormánykritikussá vált. A tavaly választások után aztán Simicskától Nyerges Zsolthoz, majd tőle Liszkay Gáborhoz, végül a kormánypárti médiumokat összefogó alapítványhoz, a KESMA-hoz került a tévé, nemrégiben pedig bejelentették, egyesül az Echóval, mely az összeolvadás után megszűnik. – Amikor március közepén kiderült, áprilistól nem lesz Echo, már hallottuk, hogy meg vannak számlálva a napjaink – jegyezte meg forrásunk. – De arra senki sem gondolt, hogy nagyjából mindenkit kirúgnak. Azt persze sejteni lehetett, hogy sok szerkesztőnek, ismertebb műsorvezetőnek mennie kell, de hogy a műszakot is elküldik… Egy operatőrnek vagy fodrásznak mi köze a tartalomhoz? De állítólag a Fidesznél többen teljes vendettát akartak: akik nem álltak fel a G-nap után, azokat el kell takarítani a szerkesztőség környékéről is.
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 19:44

Családtámogatás mindenáron

Publikálás dátuma
2019.04.01. 19:05

Fotó: Shutterstock
Az ellenzék nagyrésze is megszavazta a családvédelmi akcióterv elindításához szükséges kormánypárti javaslatot. A költségeket mintha a kabinet elszámolta volna.
Demográfiai súlypontú kormányzást ígért erre a ciklusra Orbán Viktor, és úgy tűnik, ehhez tartja is magát. Sőt, mindent ennek rendel alá, bármi áron. A két hónapja – szintén a kormányfő által – beharangozott családvédelmi akcióterv megvalósítása érdekében így még azt is bevállalta a kormány, hogy felülbírálja saját magát. A tranzakciós illeték csökkentéséről szóló, Varga Mihály pénzügyminiszter által március közepén benyújtott törvényjavaslatot ugyanis arra hivatkozva vonná vissza Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, hogy „a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani”. Nyílván nem a kormány tudta nélkül nyújtotta be ezen javaslatát, hiszen szinte szó szerint ugyanezt válaszolta pénteken Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára is Szabó Sándor MSZP-s képviselőnek, aki korábban írásbeli kérdésben firtatta: miért nem törlik el teljes egészében a tranzakciós illetéket. Akkor ugyanis még úgy volt, hogy a 20 ezer forint feletti átutalásoknál egységesen évi 800 forintra csökken a sarc a jelenlegi 0,3 százalék, de maximum 6 ezer forintról. Ez olcsóbbá tette volna a bankolást, és a nyáron induló azonnali átutalási rendszer használatára ösztönözte volna a lakosságot az államnak meglehetősen sokba kerülő készpénzhasználat helyett. Összességében a készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, ezt megspórolhatná az ország – mondta még tavaly augusztusban Hornung Ágnes, akkori pénzügyi államtitkár. A jelek szerint azonban a kormánynak most semmi sem drága a családvédelmi akcióterv megvalósításáért. Novák Katalin családügyi államtitkár február közepén ugyan még azzal nyugtatott: a költségvetési források rendelkezésre állnak az Orbán Viktor által hét pontban összefoglalt terv megvalósításához, és úgy becsülte, az jövőre mintegy 150 milliárd forintba kerül majd. A jegybank viszont március végén ennél többre - a következő két évben a GDP 0,4-0,43 százalékára, 168-180 milliárd forintra - saccolta a költségeket. Most pedig úgy tűnik, mintha a kormány apránként szedné  össze  a pénzt. A tranzakciós illeték csökkentésével legalábbis évente legfeljebb mindössze 10-13 milliárd forintról mondott volna le az állam (Varga Mihály szerint  a jövő évi költségvetés előkészítésekor ismét visszatérnek erre a kérdésre).    Hétfőn délután a parlament - 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett - mindenesetre megszavazta az akcióterv két pontjának végrehajtásához szükséges kormánypárti törvénymódosítást. A javaslat - amelyet rendhagyó módon a DK kivételével az ellenzék nagy része is támogatott -,  az szja-törvényt módosítja a nagycsaládos autóvásárlási program, illetve a babaváró támogatásnak  nevezett kamatmentes hitel miatt. A 2019. július 1. és 2022. december 31. között igényelhető kölcsönnél az állam  100 százalékban készfizető kezesként felel majd. Hogy pontosan milyen szabályok mentén, annak kidolgozására hatalmazták fel most a kormányt a képviselők. A kamatmentes kölcsön és az autóvásárlási program feltételeit ugyanakkor már március közepén megfogalmazta rendeletében a kormány (épp egy nappal azután, hogy Varga Mihály benyújtotta a tranzakciós illeték csökkentéséről szóló, azóta visszavonni javasolt tervezetét). Eszerint a hitelt olyan házaspárok igényelhetik majd, ahol a feleség 18-40 év közötti, nincs tartozásuk a Központi Hitelinformációs Rendszerben, és valamelyik fél legalább három éves munkaviszonnyal vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A kölcsön összege legfeljebb 10 millió forint lehet, amelyet 20 év alatt kell maximum 50 ezer forintos részletekben visszafizetni. A törlesztést az első gyermek születésekor három évre felfüggesztik, a második gyermeknél a tartozás harmadát is elengedik, a harmadiknál pedig az egészet. Ha viszont nem születik öt éven belül újabb gyermek, vagy a család külföldre költözik, kamatostul kell visszafizetni a kölcsönt.  A nagycsaládok autóvásárlásához maximum 2,5 millió forint támogatás jár majd szintén idén júliustól 2022 végéig, de csak az új, 7 személyes autókra, az összeg pedig maximum az autó árának felét fedezheti.  Orbán Viktor további pontjaira ugyanakkor még csak ígéret van. Eszerint bővítik a családok otthonteremtési kedvezményét (csok), azaz használt lakásra is akkora támogatott hitel jár majd, mint eddig az újépítésűekre. A falusi csok keretében az elnéptelenedő kistelepüléseken lehet majd a vissza nem térítendő csokból házat venni. További ígéret, hogy a jövőben a gyermekek születésekor az állam átvállal 1-4 millió forintot a jelzáloghitelekből, valamint bevezetik a nagyszülői gyedet. A négygyerekes anyák pedig 2020-tól kapnak szja-mentességet. A korábban beígért, összesen 70 ezer bölcsődei férőhelyet pedig ismét megígérték.

Kisebb tranzakciós illeték: talán jövőre

Talán mégsem került le a napirendről a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése, amelyet a kormány előbb az Országgyűlés elé terjesztetett, s feltehetően ugyancsak kormányzati akaratból Bánki Erikkel (Fidesz), a gazdasági bizottság elnökével visszavonatott. Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján ugyanis bejelentette: a jövő évi költségvetés összeállításakor a májusban újra megvizsgálják a csökkentés lehetőségét. Mint emlékezetes a pénzügyi tárca korábbi javaslatot egy olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy a 20 ezer forint feletti utalások esetén egységesen 800 forint éves díjat fizettetnének a számlatulajdonosokkal, függetlenül attól, hogy hány tranzakciójuk volt. Bánki Erik viszont azzal indokolta ennek időszerűtlenségét, hogy az illetékből befolyó pénzekre szükség van a családvédelmi akciótervhez. A képviselő ugyanakkor kijelentette, hogy az illeték csökkentésének elmaradása csak átmeneti lehet. Jelenleg az az érvényes szabály, hogy a 20 ezer forintot meghaladó tranzakcióknál a 20 ezer forint feletti részre 0,3 százalékos illetéket vetnek ki, de ennek összege nem haladhatja meg a 6000 forintot. Az eddigi közlések szerint a családvédelmi akcióterv évente 150 milliárd forintba kerülhet, a A tranzakciós illeték csökkentése ennek legfeljebb töredékét érhetné el. Ráadásul Varga Mihály közölte: több százmilliárdos tartalékot képeztek, a gazdasági növekedés és a dinamikus bérkiáramlás révén hasonló nagyságrendű többletbevétel folyhat be. A szocho júliusban mindenképpen csökken, s tervezik a jövő évi mérséklését is. - B.M.

Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 20:21

Az állami bank ad közel 3 milliárdot Tiborczék palotaberuházására

Publikálás dátuma
2019.04.01. 18:51
Az Adria-palota, melynek felújítására közel 3 milliárdos kölcsönt adott az állami tulajdonú Budapest Bank Tiborcz cégének
Fotó: Google Maps
Az Orbán-vej négy éve azért szállt ki több üzletből, hogy ne sikereit ne kapcsolják össze családi helyzetével: az állami források azonban üldözik, most is megtalálták hozzá az utat.
A Tiborcz István-féle BDPST Zrt. a köztulajdonú Budapest Bank 2,99 milliárd forintos kölcsöne segítségével újítja fel a pesti Szabadság térre néző Adria-palotát – vette észre a Válasz Online. Tiborcz ezzel ismét állami források közelében találta magát, noha négy éve éppen azért szállt ki több vállalkozásából – így az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon taroló Elios Innovatív Zrt.-ből, illetőleg a keszthelyi Balaton-parton érdekelt Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-ből – hogy sikereit még véletlenül se lehessen összefüggésbe hozni a „központi akarattal”. 
Döntéséből kiindulva abban a hitben élhetett a nagyérdemű, hogy a miniszterelnök családtagjainak nem lesznek olyan projektjei, amelyekhez hatalmi beavatkozás, segítség, közbenjárás társul - írja a lap. Aztán tavaly júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Tiborcz-tulajdonú BDPST Zrt. belpesti luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” Dorottya-háztömböt érinti. Ez eredetileg „csak” annyit jelentett, hogy az érintett hatóságoknak soron kívüli eljárásokkal kell megajándékozniuk a beruházót. Ám egy későbbi rendeletmódosítással bónuszként 
azt is engedélyezték, hogy a tulajdonosok lényegében kedvük szerint kibelezzék a szecessziós műemléket.

Tiborcz István mindeközben még közelebb sodródott az államhoz: a már említett BDPST ugyanis váratlanul társtulajdonossá lépett elő a nagyüzemi irodaház-bérbeadóként ismert (és nem mellékesen Mészáros Lőrinc tőzsdei portfóliójába tartozó) Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. Talán magától értetődő az is, hogy az óriásvállalat bérlői között akadnak kiemelt kormányzati szervek – egyebek mellett a Központi Okmányiroda XIII. kerületi (Visegrádi utcai) bázisa is az Appeninn-ingatlancsalád tagja.
Idén márciusban aztán újabb információ érkezett a BDPST háza tájáról. A Tiborcz-féle cégcsoport megvette a Szabadság tér–Vécsey utca–Zoltán utca ölelésében emelkedő, kupolás saroktornyokkal ékesített Adria-palotát, amely a régmúltján kívül a tegnapjáról is híres: az épület utcaszintjén működött a politikai és gazdasági elit egyik kedvelt kávézója, a Farger.
A Válasz most azt is megtudta, ami a hivatalos kommunikációból kimaradt: a ház megvásárlását és felújítását „véletlenül” az állam egyik pénzintézete, a Budapest Bank segíti – 2,99 milliárd forintos kölcsönnel. A BDPST Group többségi befolyása alatt álló ingatlancégek hitelállománya ezzel már meghaladja a 13,2 milliárdot.

A legújabb Budapest Bank-ügylet azért is különös, mert a gigahitelhez kapcsolódó szerződéseken a BDPST képviselőjeként Sájer Gábort jelölték meg. Ő korábban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által körberajzolt Elios vezéreként működött – később viszont látszólag levált a kormányfő vejéről, és független üzletemberként pozicionálta magát.
Szerző