Adómentessé válhat az otthoni pálinkafőzés

Publikálás dátuma
2019.03.30. 10:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Már májusban dönthetnek az Európai Unióban a kezdeményezésről.
Ismét napirendre került az Európai Unióban a pálinkafőzés adómentességének kérdése. A kérdést Szlovénia képviselői vetették fel nemrégiben, a kezdeményezéshez Magyarország azonnal csatlakozott – írja a Magyar Nemzet. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a lapnak azt mondta:
„mivel a téma erősen érinti a hazai viszonyokat, ezért a magyar pénzügyi kormányzat rövid idő alatt javaslatot dolgozott ki. Azt indítványoztuk, hogy az Európai Unióban évente száz liter tömény italt állíthasson elő adómentesen minden polgár”.

Hozzátette, hogy az adómentesség az otthoni főzésre ugyanúgy vonatkozna, mint arra a helyzetre, ha valaki bérfőzdébe viszi a cefréjét. Az elképzelés megvalósításához arra lenne szükség, hogy megváltozzon az alkoholok ügyével foglalkozó uniós irányelv. Tállai közölte, hogy a döntést akár már májusban meghozhatják. A magyar kormány korábban adómentessé tette bizonyos mennyiségig a pálinkafőzést, Brüsszel azonban kötelezettségszegési eljárást indított emiatt. Az államtitkár szerint hosszas egyeztetéseket folytattak, és végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcoltak ki Brüsszelben. Hozzátette: most azért száll a kormány ringbe, hogy ezeket az egyébként kisebb terhet előíró rendelkezéseket is el lehessen törölni.
Szerző

A devizahitel-szerződések nem részlegesen, hanem teljesen érvénytelenek - erről dönthet az Alkotmánybíróság

Publikálás dátuma
2019.03.29. 18:09
Szakács László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. MTI Fotó: Marjai János
Az uniós szabályok ugyanis megkövetelik az úgynevezett tisztességes tájékoztatást, ám Magyarországon ez nem volt divat.
Áprilisban beadják az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz azt a civilek által előkészített indítványt, miszerint valamennyi devizahiteles szerződést felül kell vizsgálni a strasbourgi Európai Bíróság erről szóló márciusi döntése nyomán - mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese a Népszavának tegnapi sajtótájékoztatóját követően. Ehhez 50 országgyűlési képviselő aláírása szükséges, amit jövő héten szeretnének összegyűjteni. Az ellenzéki politikus azt is követelte, hogy a fűtési szezon befejeztével se szűnjön meg a kilakoltatási moratórium, ami jelenleg egymillió embert fenyeget. Elhangzott: az uniós szabályozás szerint Magyarországon a devizaalapú hitelszerződéseknél nem valósult meg a tisztességes tájékoztatás, ezért ezek az iratok nem részlegesen, hanem teljesen érvénytelenek. Mivel az unió tagjai vagyunk, a bírósági vezetőknek nincs választásuk, alkalmazniuk kell a közös szabályokat - véli Szakács László. Ha ezt mégsem teszik meg, az szerinte olyan, mintha „kiléptek volna az Unióból”. A szocialista politikus szerint a magyar kormány "eladta a devizahiteleseket", amikor 2015-ben szerződést kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal. Orbán Viktor ugyanis azt vállalta, hogy a bankoknak egy fillérjébe sem fog kerülni a szerződések forintosítása, nem nehezíti meg a kilakoltatásokat és nem hoz olyan törvényeket, ami csökkentené a bankok hasznát.
Szerző
Témák
devizahitel

Szakszervezeti tag vagy? Akkor nem kapsz fizetésemelést!

Publikálás dátuma
2019.03.29. 16:41

Fotó: Népszava
Számos dolgozó nem meri munkaadója előtt felvállalni szakszervezeti tagságát. Nem ok nélkül: többször kerültek már lapátra furcsa körülmények között szakszervezeti vezetők, és olykor a tagok béremelése is elmarad.
Tovább packázik a februárban megalakult helyi szakszervezettel a Suzuki. Bár a Vasas Szakszervezeti Szövetség tagszervezeteként a gyár udvarán – botrányos következményekkel – megalakult érdekképviseletnek már csaknem 300 tagja van, a Suzuki menedzsmentje még mindig csak postai úton hajlandó kommunikálni az érdekvédőkkel. László Zoltán, a Vasas alelnöke azt mondja: a vállalat úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a Vasas a legnagyobb magyar ágazati szakszervezet és 142 éve legitim módon működik Magyarországon. A cég legutóbb a szakszervezeti szövetség alapszabályát, törvényszéki bejegyzését, illetve az esztergomi tagszervezet alakuló jegyzőkönyvét kérte el, holott azok bárki számára nyilvánosan elérhetőek. Ennek ellenére a Vasas postafordultával megküldte azokat, a munkajogi védelmet nem élvező tagok nevét azonban kitakarták a jegyzőkönyvben. A Suzuki pedig most ezt kifogásolja. László Zoltán szerint a nevek kitakarására a vállalat korábbi és jelenlegi viselkedése miatt volt szükség. A dolgozók ugyanis okkal félnek attól, hogy munkájuk veszélybe kerül, ha a cég tudomást szerez szakszervezeti tagságukról. „Szomorú és szégyenteljes dolog egy vállalat esetében, hogy dolgozói így vélekednek munkáltatójukról, de a közelmúlt eseményei alapján okkal teszik” – fogalmazott. A Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést. A 14 éve a cégnél dolgozó titkár munkájára korábban nem volt panasz – sőt, elő is léptették -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.   A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Februárban azonban megalakult a Vasas helyi tagszervezete, ám a Suzuki ennek vezetőivel nem, csak az üzemi tanáccsal volt hajlandó a bérekről tárgyalni. Igaz, ez alapján 18 százalékos béremelést kaptak az idén a dolgozók (az üzemi tanács azonban - a szakszervezettel ellentétben - nem köthet bérmegállapodást, és sztrájkot sem szervezhet). László Zoltán azt mondja: nem csak a Suzukinál kell retorzióktól tartania a szakszervezetbe tömörülő dolgozóknak. Bár számos helyen sikeres a szakszervezet és a cégvezetés között az együttműködés, még mindig vannak olyan munkaadók, amelyek megpróbálják presszionálni a szakszervezeti vezetőket és tagokat. Sőt: az is előfordul, hogy a szakszervezeti tagok béremelése elmarad. Ezért egyre többen - a Vasas tagjainak mintegy 2 százaléka, úgy 500 dolgozó – választja az egyéni tagdíjfizetést. A dolgozók kérhetik ugyan a munkáltatót, hogy ő vonja le a szakszervezeti tagdíjként meghatározott 1 százalékot a bérükből, ám ezzel kiderül tagságuk is, márpedig a jelek szerint ezt sokan nem szeretnék – magyarázza László Zoltán. A másik oldalról az is előfordul azonban, hogy a munkáltató egyösszegben, tehát nem a tagokra lebontva folyósítja a tagdíjat a szakszervezetnek, mondván: nincs köze az érdekvédőknek a dolgozó béréhez. Márpedig annak összege az 1 százalékból könnyen visszaszámolható. László Zoltán szerint a munkabér valóban egy szenzitív adat a jelenlegi szabályozás szerint, amelyet a munkaadón és a munkavállalón kívül - elvileg - nem ismerhet meg más. így azonban nehezen tudják ellenőrizni, a munkáltató folyósította-e nekik a teljes levont összeget. Márpedig volt rá példa, hogy az összeg egy része félúton elveszett: egy cég összesen 1 millió forintot vont le szakszervezeti tagdíj címszóval, ám abból csak 800 ezer forintot folyósítottak a Vasasnak – mondja László Zoltán. A cég szerint tévedésről volt szó.   

Máshol is voltak furcsa elbocsátások

A csaknem 10 napos sztrájk miatt legutóbb reflektorfénybe került Hankook is furcsa körülmények között bocsátotta el még 2014-ben az akkori helyi szakszervezeti vezetőt. Arra hivatkoztak, hogy a férfi hamis adatok alapján kért tanulmányi szabadságot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint inkább az volt a baj, hogy a férfi a dolgozók érdekeit képviselte, és elkezdett jogot tanulni. A volt szakszervezeti vezető a bírósághoz fordult, a hosszan húzódó ügyre pedig az idén januárban tett pontot a Kúria, amikor kimondta: jogellenes volt a szakszervezeti vezető elbocsátása. A Hankook a mostani munkabeszüntetés alatt sem fukarkodott a sztrájkolók presszionálásával: a bónuszok megvonásával fenyegette őket, miközben biztonsági őrökkel figyeltette minden lépésüket.      

Szerző
Frissítve: 2019.03.29. 16:48