Harc az agrárpénzekért

Publikálás dátuma
2019.03.25. 10:00

Fotó: Németh András Péter
Ha az Európai Bizottság (EB) gyökeresen megváltoztatná az uniós agrártámogatási rendszert, kevesebb pénz adva a szektornak. Az Európai Parlament (EP) másképp gondolja. Ez a hazai gazdaszervezeteket is megosztja.
Lehetetlen megmondani, milyen rendszerben és mennyi uniós pénz jut 2020-27. között a mezőgazdaság támogatására. A Bizottság csökkentené az agrárbüdzsét és egy új támogatási rendszert javasolt. Az Európai Parlament ezzel szemben a forrásokat érintetlenül hagyná. A Fidesz európai parlamenti (EP) frakciója nem támogatta ezt a javaslatot, pontosabban a szavazásnál tartózkodott. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a kormányközelinek tartott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) –melynek elnöke a parlament fideszes alelnöke, Jakab István - és a fideszes országgyűlési képviselő Győrffy Balázs vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) viszont gyakorlatilag az EP-javaslat támogatására, vagyis a támogatások csökkentése elleni petíció aláírására kérte tagjait. A két szervezet vezetői szerint a Magyarországnak jutó forrásokat meg kell őrizni. Az EB javaslata megnyirbálná 2020. után a Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit, s ez a mezőgazdasági támogatások valamennyi pillérét érintené. Például a mintegy 15 ezer forinttal csökkentené a közvetlen területalapú támogatást, vagyis a jelenlegi átlagos hektáronkénti 70 ezer forintos támogatás 55 ezer forintra olvadna – figyelmeztetett Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint pedig a magyar gazdák jövedelmi helyzete már most sem kielégítő. Ritka pillanata az elmúlt 10 évnek, hogy a fideszes agrárszervezetek és az MSZP azonos platformra került, de most ez történt. Ujhelyi István az ellenzéki párt EP-képviselője és Harangozó Gábor az MSZP agrárszakértője jogosnak tartja NAK és a Magosz petícióját aláíró gazdák követelését, és így közvetve e témában egyetért e szervezetek álláspontjával is. A magyar kormány is tehetne azért, hogy több pénz jusson az agráriumra, a vidékfejlesztésre, hiszen az uniós és a régiós 30 százalékos nemzeti támogatási aránnyal szemben az uniós vidékfejlesztési forrásokat alig 15 százalékos nemzeti önrésszel támogatja a kormány – jegyezte meg Harangozó Gábor. Ezért az MSZP egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen egységesen 30 százalék a nemzeti hozzájárulás mértéke. A területalapú támogatást pedig sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások, például a mind kevesebb vegyszerhasználathoz kötné a Bizottság és ezzel az MSZP is egyetért. A megnövekedett költségeket, kisebb hozamokat viszont legalább hektáronként 100 ezer forinttal kellene elismerni. A szakember szerint át kell alakítani a területalapú támogatás rendszerét is. A jelenlegi a nagyüzemi növénytermesztést ösztönzi. Ezért a kifizetéseket foglalkoztatáshoz is kellene kötni, akár kiegészítő tevékenységhez. Természetesen differenciálni lehet, és termelési ágazattól függően, bizonyos birtokméret alatt nem lenne kötelező a foglalkoztatás. Brüsszelben olyan elképzelés is forog, hogy 250 hektár fölötti birtoktestre ne fizessenek területalapú támogatást. A magyar mezőgazdaság kibocsátásának háromnegyede azonban ennél nagyobb területű agrárvállalkozásokból ered, s ez versenyhátrányt jelentene, ezért elfogadhatatlan – mondta Harangozó Gábor. A környezet- és természetvédelem előtérbe kerülése helyes, de az ebből adódó bevételkiesést, költségnövekedést pótolni kell - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Népszavának. Ezen kívül viszont nem sok mindenben értett egyet a rivális gazdaszervezettel, a kamarával és az MSZP politikusaival. Horváth szerint a legfontosabb vívmánya a Bizottság előtt lévő KAP javaslatnak az, hogy az bejelentve foglalkoztatott alkalmazottak bérét és közterheit elismeri az új támogatási rendszer és a mezőgazdasági béreket legalább közelíthetné a feldolgozóipari, szolgáltatói bérekhez. Erre egyre nagyobb szükség is lenne az égető szakképzett munkaerő hiánnyal küzdő ágazatban. Ez egyébként visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, a közmunkások „rabszolga” munkáját is. Ez sokaknak nem tetszik, főleg azoknak, akik eddig mindenféle ellentételezés nélkül tehették zsebre a területalapú támogatást. Ugyancsak lényeges változás, hogy a területalapú támogatás alapja nem lehet több 60-100 ezer eurónál. Ha a vállalakozónak a bérek, közterhek után még a 60 ezer euró (18,9 millió forint) fölött is járna területalapú támogatás, akkor a 60 ezer euró alaptámogatás fölött lépcsőzetesen csökkenő mértékben kaphat többlet támogatást, de maximum 100 ezer euróig (31,5 millió forint). A Bizottság javaslata alapján lazulna az a keretrendszer, amelyben a nemzetállamok támogathattak bizonyos, számukra fontos célokat. Az uniós forrásokat akár 50 százalékkal is megtoldhatják majd a kormányok. Nagyobb összeg juthat a precíziós gazdálkodás, az öntözés és más fejlesztési célokra. A MOSZ főtitkára a Bizottság javaslatát támogatja, ami a hibák kiszűrése után javíthat a vidék megtartó erején.

Brüsszeli menetrend

Brüsszeli információk szerint a KAP jogszabálytervezetéhez a 27 tagországból mintegy 2 ezer módosító indítvány érkezett. Ezek feldolgozása után fogadhatják el a javaslatot. Ha a Bizottságé lesz a befutó, akkor jön a munka java. A kormányoknak be kell nyújtaniuk a saját támogatási javaslataikat, hogy az uniós fő irányelvek alapján milyen nemzeti támogatási programot dolgoztak ki. A paramétereket is a nemzeti bürokráciának kell megalkotnia. Brüsszelben minden kormánynak egyenként el kell fogadtatni a programját. A KAP-ot az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak is el kell fogadnia, vagyis kompromisszumra kell jutniuk. Az új rendszer valószínűleg 2022-2023 májusában, a gazdasági év kezdetén indulhat. Addig még a régi rend szerint kaphatnak támogatást a gazdák.

Szerző

Több mint egymilliárddal növelte adósságát egy hónap alatt a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:56

Fotó: Róka László / MTI
Február végén a kórházak, rendelők adóssága összesen 23,1 milliárd forint volt, 5,3 milliárddal nagyobb, mint január végén.
Februárban 7,1 milliárd forinttal 39,5 milliárd forintra emelkedett a közintézmények lejárt adóssága – írja a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján a Világgazdaság. A lap megjegyzi, hogy a 7,1 milliárd forintos növekedés szokatlan, főleg az olyan kedvező költségvetési folyamat mellett, amilyet az idén eddig produkált a büdzsé. A cikk szerint a teljes adósságon belül egymilliárddal a költségvetési intézmények tartoznak az államnak, illetve állami cégeknek, és a tiszta piaci adósság 38,5 milliárd forint, amely az elmúlt három év legmagasabb februári adata. A kincstár kimutatása szerint az adósságból a 30 nap alatti tartozás 18,8 milliárd forint, a 30 és 60 nap közötti 8,4 milliárd forint, a 60 napon túli 12,2 milliárd forint volt. Február végén a kórházak, rendelők adóssága 23,1 milliárd forint volt, 5,3 milliárddal nagyobb, mint január végén, ezen belül a kórházak tartozása nőtt számottevően. Az adósok toplistáját mégsem egy kórház, hanem a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezeti, amely február végén már ötmilliárd forintos kifizetetlen számlaállományt görgetett maga előtt, 2,8 milliárddal nagyobbat, mint egy hónappal korábban. Mint írják, a lista második helyén lévő Honvédkórháznál akut a pénzellátási probléma. Február végén több mint 2,2 milliárd forint lejárt adóssága volt az MH Egészségügyi Központjának, egy hónap alatt 1,2 milliárdos volt a növekedés. A Honvédot a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet követi az adóslistán (2,19 milliárd forinttal), majd a Békés Megyei Központi Kórház (1,3 milliárd) és a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak következik (1 milliárd forint). A hatodik, hetedik és nyolcadik helyen felsőoktatási intézmények állnak.
Szerző

Felpezsdül a hazai energetikai startup piac

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:56

Fotó: Shutterstock
Áprilisban kezdetét veszi a döntős csapatok felkészülése az MVM Edison döntőjére. A környezetbarát és energiahatékony innovációk alkotói így már csak egy karnyújtásnyira vannak az akár 50 millió forint értékű magvető befektetéstől.
A jövő legígéretesebb, kreatív, piacképes, környezetbarát és energiahatékony fejlesztéseit keresi az MVM Edison program. Az immáron harmadik alkalommal megrendezésre kerülő pályázat szorosan illeszkedik az MVM Zrt. stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekhez. Az innováció elengedhetetlen eszköze a folyamatos fejlődésnek, hiszen nagyban hozzájárul a gazdasági mutatók javításához, a piaci pozíció megőrzéséhez, valamint hatékony és dinamikus vállalati működés fenntartásához. Épp ezért a pályázat során olyan lakossági, ipari, irodai, városi/közlekedési használatra alkalmas technológiát kerestek, melyek megújuló energiaforrásokon alapulnak, vagy korszerű, energiahatékony eszközöket vezérelnek. A nemrégiben lezárult kiválasztás alkalmával több, mint száz pályamunkából választhatták ki a nyolc legígéretesebb jelöltet. Ők azok, akik részt vehetnek az április elején induló, nyolchetes szakmai képzésen, mely során csapatépítés, csapatmunka és -dinamika, a hatékony folyamatmenedzsment mellett kommunikációs alapismereteket, tárgyalástechnikát, sajtókommunikációt, illetve prezentálási technikákat sajátíthatnak el. A képzés további részében piacelemzésről, az üzleti terv készítéséről, a gyors prototípustervezés módszertanáról, illetve a szellemi tulajdon, a szabadalmak, védjegyek, a jog, az értékesítés, a pénzügyek, illetve a cégalapítás rejtelmeiben is szakértő mentorok támogatják a csapatokat. Az Edison döntőjére május végén kerül sor, a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt három projekt egyenként 3 millió forint értékű kommunikációs szolgáltatáscsomagot kap, amely lehetőséget ad kommunikációs stratégia alkotására, arculattervezésre, de akár piackutatásra is. A legjobbak emellett egy tanulmányúton ismerhetik meg az IBM franciaországi dizájnközpontjának működését, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy a program befektetői bizottsága előtt is bizonyítsák rátermettségüket, és akár 50 millió forint értékű magvető befektetést nyerjenek el. Az MVM Edison program zsűritagjai között szerepel Kóbor György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai innovációs igazgatója, Márton István, a Smart Future Lab Zrt. vezérigazgatója, Rehus Péter, az IBM Magyarország országigazgatója, Dervalics Ákos, az InnoEnergy HUB Hungary vezetője, valamint Csendes Olivér, a Pioneers Ventures befektetői hálózat vezetője. A pályázatról további részleteket az mvmedison.hu oldalon olvashat.
Szerző
Frissítve: 2019.03.25. 10:05