Már a Momentum is az előválasztás mellett

Publikálás dátuma
2019.03.21. 06:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Támogatni fogjuk az előválasztás intézményét. Puzsér Róbertnek és Karácsony Gergelynek sikerült ugyanis olyan feltételeket teremtenie, amelyek mindenkinek megfelelnek. Reméljük sikerül felrázni a főváros lakosságát és ezzel a módszerrel találjuk majd meg Tarlós István főpolgármester ellenzéki kihívóját – jelentette be a Népszavának Hajnal Miklós. Arról ugyanakkor a Momentum elnökségi tagja nem akart beszélni, hogy a párt saját főpolgármester-jelölttel készül az előválasztásra, vagy valamelyik jelenlegi aspiráns mögé áll majd be. Erről ma számolnak be. Lapunk úgy értesült, hogy az előválasztás győztesét támogatják majd, de ezt Hajnal nem kommentálta.
A csütörtöki bejelentést mindenesetre hosszú gondolkodási idő előzte meg. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke lapunknak adott tavaly novemberi interjújában leszögezte: saját jelöltet akarnak. Fekete-Győr akkor hozzátette, hogy Puzsér Róbert mögé nem állnak be, hiszen „nem vagyunk hülyék, nem támogathatunk egy olyan jelöltet, aki Tarlós Istvánnak még több szavazót hozna."
Az január végén derült ki, hogy a Momentum Veiszer Alinda televíziós riportert indította volna a választáson, de ő „hosszas gondolkodás után” elutasította a felkérést. Akkor a Momentum azt jelezte a HVG-nek: az akkor még csak LMP-aspiráns Puzsér Róbertet, valamint az előválasztás első körében megmérkőző Karácsony Gergelyt és Horváth Csabát kettősét nem látják olyan erejűnek, hogy képes legyen legyőzni a jelenlegi főpolgármestert. Azóta Karácsony legyőzte Horváth Csabát, Puzsér Róbert mögé pedig az LMP-n kívül beállt a Jobbik is. A médiaszemélyiség a múlt heti bejelentésen továbbra is reménykedett, hogy a Momentum is őt támogatja majd. Puzsér azt mondta: várja, hogy a Momentum „megforduljon a kárhozat útján”, továbbra is ott egy szék az asztalnál a részükre.
Karácsony és Puzsér egyébként múlt héten azért ült le egy asztalhoz, hogy fixálják a korábbi előválasztáshoz kapcsolódó megállapodást. Ennek szellemében újra egyetértettek abban, hogy ha legalább 50 ezren részt vesznek majd a nyárra tervezett második fordulóban, akkor a vesztes visszalép a győztes javára.
Szerző

Várólista: a tizedik hibajelzés után büntetnek

Publikálás dátuma
2019.03.21. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Áprilistól élesíti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az új várólista-szabályokat. Az intézményeknek a lehető legkorábbi időpontra kell besorolniuk a betegeket, s azt egy szoftver is ellenőrzi.
Tisztább helyzetet teremt – a tárca reményei szerint – a várólistáknál az április elsejétől bevezetendő intézkedéscsomag. Eszerint különbséget tesznek a váró- és az úgynevezett előjegyzési lista között. Az utóbbira kerülnének azok, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban. Az új rendszerben az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd programba venni a beteget. Ha pedig egy pácienst a számára eredetileg foglalt időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig, amíg nem tisztázódik, mi okból történt az előresorolás. Előfordulhat olyan is, hogy a betegnek nem alkalmas a felajánlott időpont, és későbbre kéri a beavatkozást. Ez utóbbiról ezentúl írásban is kell nyilatkozni. Ezeket az eseteket az orvosnak át kell vezetnie az úgynevezett előjegyzési listára. Ha pedig a beteg mégsem jelenne meg a műtétjére, hét napon belül újabb időpontot kell kapnia az intézménytől. Ha az operációt azért sorolják későbbre, mert nincs műthető állapotban a beteg, nem lesz szankció, de az orvosnak írásban indokolnia kell, hogy miért nem történt meg az eredeti időpontban a beavatkozás. És amint lehetséges, azt el kell végeznie. Viszont, ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizeti ki az ellátást, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra meg is bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban nem végzik el az adott betegnél a beavatkozást.
A lapunk birtokába került dokumentum szerint a tárca célja, hogy mindenki a lehető legkorábban kerüljön sorra és senki se kapjon a lehetségesnél későbbi időpontot. A finanszírozó, azaz az egészségpénztár naponta küld a szolgáltatóknak hibalistát. Ha nem végzik el a szükséges javításokat az országos várólista rendszerben a pénztár a tizedik munkanapon megbünteti az érintett intézményt. A jelentős tisztulás reményét arra alapozzák, hogy a NEAK adatai szerint, ha ez a szabály már korábban is működik, akkor a várólisták negyedénél szabhattak volna ki büntetést.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a problémák elsősorban azoknál a listáknál merültek fel, amelyek nagyon sok beteget érintenek. Ez magyarázza, hogy a már említett bírságolás a betegek 64 százalékának ellátását javította volna. A legtöbb visszásságot a nőgyógyászati-, a mandula-, a szürkehályog-, a csípő- és a térprotézis műtétekre várók listára vételénél találta a finanszírozó. 
Szerző

Elveszettnek hitt képek kerültek elő a Tanácsköztársaságról

Publikálás dátuma
2019.03.21. 00:00

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár
A kor hangulatát mutatják be és a történelmi események jobb megértését is segíthetik azok a felvételek, amelyek nemrégen kerültek elő az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) archívumaiból. Jelenleg képek digitalizálása zajlik, a történészi elemző munka csak ezután jöhet.
A Tanácsköztársasággal kapcsolatos képek, dokumentumok az első világháborús gyűjtemény részei az OSZK-ban (remek képgalériáért kattintson ide). A könyvtár gyakorlatilag az első világháború kirobbanása után azonnal megkezdte a különféle dokumentumok – köztük fényképek – összegyűjtését. Hivataloktól kértek be be archív anyagokat, és a napilapokban közzétett felhívásokra is rengetegen jelentkeztek. A többi között így kerültek a most előkerült képek is a könyvtárhoz. A 30-as évek elején átszervezték a gyűjteményt: a különféle típusú emlékeket más és más algyűjteményekhez rendelték. A rendszerezést dokumentáló úgynevezett növedék naplók többsége viszont elveszett, így a mai napig nem tudni, hol lappanganak még hasonló felvételek – mondja Nagy Blanka, az OSZK munkatársa. Kollégáival együtt az ő munkája a most előkerült felvételek digitalizálása. A kultúrtörténeti ritkaságnak számító felvételeken a Tanácsköztársaság 133 napjának története bontakozik ki, persze erősen hiányos és esetleges válogatásban, hiszen – amint Nagy Blanka mondja – igen rövid és intenzív időszakról van szó, amikor a kor fotósai jóformán „mindent fényképeztek, ami eléjük került és amit érdekesnek találtak.” Hogy a most előkerült 268 felvétel változtat-e valamit a történészek Tanácsköztársaságról kialakított képén, egyelőre nem tudni, a történeti feltáró munka csak ezután kezdődik. „Rövid, kusza és ingoványos időszakról van szó, amelynek megértésében sokat segíthetnek a most fellelt képek” – mondja Nagy Blanka, hozzátéve, hogy komoly történészi munka lesz a felvételek és a meglévő egyéb kordokumentumok „szinkronizálása” is.  
Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 13:40