Előfizetés

Alig van műtőssegéd, elmaradnak a műtétek a Fiumei úti traumatológián

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.20. 08:09
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ma nem lesz operáció, kérdezzen rá holnap – állítólag így biztatják a betegek hozzátartozóit az intézetben.
Elmaradtak az érsebészeti műtétek kedden a a Péterfy Kórház-Fiumei úti traumatológiai intézetében, mert nincs elég műtőssegéd – írja a 168 Óra. A lap szerint kedden reggel műtétre betolták az első beteget, majd műtét nélkül kitolták. A második beteggel már nem is próbálkoztak.
Az egyik beteg hozzátartozójának egy ápoló annyit mondott, hogy nem tudják elvégezni a mai operációkat, és szerda reggel érdeklődjön, akkor kiderül, hogy aznap lesz-e műtét. A családtagf megkérdezte, hogy ennek mi az oka, nincs-e orvos vagy műszer, amire az ápoló azt felelte, hogy a műtőssegédek egymás után mondanak fel. Februárban Kunetz Zsombor orvos Facebook-bejegyzése nyomán a portál is beszámolt arról, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata alapján az intézetben március 1-től május 31-ig szünetel az akut érsebészeti ügyelet, mert nincs elég érsebész szakorvos az ügyelet ellátására.    Kunetz Zsombor a lapnak elmondta, hogy a Fiumei úton van – vagy legalábbis márciusig volt – akut érsebészeti ügyelet, ahol olyan eseteket látnak el, amelyek nem várhatnak, azonnal operálni kell, mint például egy artériás elzáródást. Az intézetben azonban van baleseti sebészeti ellátás is, ahol biztosítani kell a balesetben megsérült ér ellátását.
Februárra már csak néhány érsebész maradt, így a baleseti érsebészeti ellátást behívásos alapon még tudták biztosítani. Ez azt jelenti, hogy nem volt bent állandóan érsebész, de amikor szükség volt rá, műtétre be tudták rendelni. Az akut érsebészeti ellátáshoz viszont már kevés ember volt, azt már nem tudták biztosítani, ezért kellett februárban más intézményeket kijelölni helyette. Eddig tehát a tervezett, nem azonnali műtétet jelentő érsebészeti ellátást – például egy beszűkült nyaki verőér esetén, amit protézissel kell kiváltani – tudták biztosítani.  Most valószínűleg odáig jutottak, hogy a tervezett műtéteket sem tudják ellátni.Az a baj, ha nincsen műtőssegéd, akkor nem csak az érsebészetet nem tudják ellátni. A műtőssegédek többnyire nem területek szerint dolgoznak, nekik többféle sebészetet ki kell tudni szolgálniuk – magyarázta a lap kérdésére Kunetz.  A Fiumei úti intézményben van például gyermektraumatológia, idegsebészet, általános érsebészet, ezért ha tartósan nincs elég műtőssegéd az intézetben, az akadályozza ezen osztályok működését is. Vagyis más műtéteket is leállíthatnak, nem csak az érsebészeti beavatkozásokat, hanem akár akut baleseti ellátásokat is. A lap rákérdezett a szakemberhiány nagyságára és okára az intézetnél, de cikkük megjelenéséig nem kaptak válaszokat.

Ilyen a kormányzati együttérzés: aki kevesli a béremelést, mondjon fel

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.03.20. 08:00

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Nem az ígért mértékben emelték a köztisztviselők fizetését - pedig egy impozáns 30 százalékról volt szó.
Harminc százalékos béremelést ígért a kormány a minisztériumok és központi hivatalok, háttérintézmények köztisztviselőinek, azonban a mintegy 35 ezer érintett közül sokaknak csalódniuk kellett most, amikor megkapták az új besorolásukat. Olyannyira, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyik, néhány évvel a nyugdíj előtt álló köztisztviselője egy fillér béremelést sem kapott. Egy megyei államkincstári dolgozó pedig azt panaszolta: „Két diplomám és több mint 25 éves munkaviszonyom van, a béremen 20 százalékot emeltek 30 helyett! Ugyanabba a kategóriába kerültem, mint a szűk két éves munkaviszonnyal rendelkező, akinek ez az első munkahelye az egyetem elvégzése óta. Van olyan kollégám, aki 12 százalékos emelést kapott. Ennyit ér a szakértelem? Ezért tanultam? Nem beszélve arról, hogy az ebbe a sávba besoroltaknak csak 3 nap pótszabadság jár, még a gyermekek utáni pótszabadsággal együtt is elvettek tőlem 11 nap szabadságot. Ezt a megaláztatást nem érdemeljük. Mi lettünk a nemzet napszámosai és kitaszítottjai!”
A minisztériumokban, országos háttérintézményekben, továbbá a megyei és járási kormányhivatalokban dolgozóknak a januártól életbe lépett új kormányzati igazgatási törvény alapján március 15-ig kellett megkapniuk az új besorolásukat és ezzel együtt a beígért béremelést tartalmazó papírokat. Az, aki nem tartja elfogadhatónak az ajánlatot, az pénteken a munkaidő végéig jelezheti, hogy inkább távozik a hivatalból.
Azt, hogy hányan lesznek, akik valóban a felmondást választják, még nem tudni, de a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) honlapján közzétett panaszok alapján sokan fontolgatják a lépést.
Taskovics István, a megyei és járási kormányhivatalokban, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) dolgozókat tömörítő Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TDSZ) elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a kormányhivatalok munkatársai most egyetlen fillér béremelést nem kaptak, nekik 2017 január elsejétől emelték meg a fizetésüket. Óriási csúsztatás volt tehát, amikor a kormány tagjai és a kormánymédia azt hangoztatta hónapokon keresztül, hogy az új igazgatási törvény hatálya alá kerülők mindegyike több pénzre számíthat.
Az egészségbiztosításban dolgozók kaptak ugyan valamennyi emelést, de az érdekvédőkhöz eljutott hírek szerint ez sehol nem haladja meg a 10-20 százalékot. A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt hangsúlyozta, a munkatársak szerint a felső vezetők bérét emelték meg jelentősen, akár 50 százalékkal is, így aztán kijön az átlagos 30 százalékos béremelés, amivel hitegette őket az állam. Taskovics István arról számolt be, hogy emiatt elsősorban a nyugdíjhoz közel állók közül akarnak többen felállni.
Érthető módon az elégedetlenek között túlsúlyban vannak a kormányhivatali dolgozók, akik úgy érzik, nagyon át lettek verve. Van, aki így foglalta össze véleményét: „Úgy vélem minden, amiért érdemes volt tanulni és közszolgálatba állni, értelmét vesztette. Nincs előnye, nincs elismertsége a közszolgálatnak. Idáig süllyedt ez a szakma.”. Mások így fogalmaztak: „Az alapszabadság csökkentéssel együtt éves szinten 8 százalékos fizetéscsökkentést szenvedünk el!.” „Konkrét tájékoztatást mindig csak az adott változást egy-két nappal megelőzően kaptunk. Egyszer csak bejelentették, hogy fizetésemelés nincs, nem is lesz. Béren kívüli juttatás már évek óta nincs, ahogy bérletet sem kapunk. A kötelezően ledolgozandó ebédszünet kérdéséről, amit ugye március 1-jével vezettek be, 4 nappal előtte értesítettek minket hivatalosan. "
Az MKKSZ közben közzétett egy jogi állásfoglalást is, ami tisztázza, hogy azoknak, akik nem fogadják el az új kinevezési feltételeiket és távoznak, mindenképpen jár végkielégítés, nemcsak a központi szerveknél, hanem a kormányhivatalokban is. Korábban több munkahelyen ezt sem ismerték el a vezetők. A kérdésre, hogy tudják-e, mi lesz az így betöltetlenné váló munkahelyekkel, Taskovics István azt felelte, tudomásuk szerint a tartósan távollévők helyére már lehet felvenni új embereket, de az üres státusokat változatlanul nem lehet betölteni. Meg nem erősített hírek szerint a kormány április elsejével határozza meg az egyes hivatalok alaplétszámát, ekkor derül ki az is, ki kerül a tervezett központi állományba, akivel aztán végképp azt tehet a kormány, amit akar. Még mindig nem lehet azonban tudni a köztisztviselők rabszolgatörvényének végrehajtási utasításairól egy sor részletet, de azt legalább már jelezte a kormány, hogy ezen a héten pénteken, több hetes késéssel, de végre teljesíti a munkavállalók követelését és összehívja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) együttes ülését, ahol a meghívó szerint ezek a kérdések is napirendre kerülnek.

A kivétel

Talán az egyetlen – bevételre kötelezett – központi hivatal, ahol a munkatársak megkaphatják a beígért béremelést, az Országos Meteorológiai Szolgálat, ahol kiegészítik 30 százalékra az 5-6 százalékkal alacsonyabb fizetésemeléseket. A szervezetnél működő szakszervezet vezetője azonban azt is hangsúlyozta lapunknak, hogy cserébe nem lesz sem ruhapénz, sem egyéb juttatás az idén. Itt is komoly feszültséget okoz, hogy az új besorolási törvény alapján – egyedül a kormányzati igazgatási törvény hatály alá tartozó dolgozóknál – nem az életkor határozza meg, ki mennyi szabadságot kap, hanem az álláshely. Ez azt eredményezte, hogy kizárólag a több gyerekeseknél növekedhet a szabadnapok száma, de aki már felnevelte a gyerekeit, akár 9 napot is veszített. Ezek pedig 50 év fölött nagyon hiányoznak majd, amikor orvosi vizsgálatra kellene menni vagy az idős szülőket kellene elkísérni valahová – hangsúlyozta az érdekvédő.

Pénzeső hullott Sarka Kata férjére

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.20. 07:26
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormányközeli vállalkozó cégét 40 millióval dobta meg a Szerencsejáték Zrt., ami tavaly 1,45 milliárd forintnyi támogatást osztott szét. Örülhetnek az Orbán-féle polgári körös alapítványnál, de jutott pénz „nemzeti imareggelire” is.
A Szerencsejáték Zrt. nemrég frissítette a megítélt támogatásokat listázó oldalát a tavalyi utolsó és az idei első hónapok döntéseiről. Ami 2019 első hónapjait illeti, egyből egy teljesen új támogatottal indította az évet a lottótársaság – írja a pénzosztásról beszámoló mfor.hu. Január-februárban mindössze három szerencsésről tudott beszámolni a cég. Januárban 8 millió forint plusz áfát kapott a Férfiak Klubja Kft., februárban 10 millió plusz áfát a Hazai Termék Kft., a legtöbb pénzt pedig a Netrise Hungary-nek ítélték meg, 40 millió plusz áfát.
A Netrise egyedüli tulajdonosa az a Bessenyei István, aki korábban Sarka Kata és Rogán Cecília üzlettársa is volt a Nakama&Partners-ben, egy ideje már Sarka Kata férje is, és a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének, a Valton-Sec kisebbségi tulajdonosa.  Ami a tavalyi utolsó negyedévet illeti, a portál összesítése alapján kicsivel több mint egymilliárd forint sorsáról döntött az állami lottótársaság: • októberben 217, • novemberben 116, • decemberben pedig 677 millió forintot osztott szét.
Ezzel együtt 2018-ban összesen 1,45 milliárd forint sorsáról döntött a Szerencsejáték Zrt., ami az elmúlt évek legmagasabb összegét jelenti. A listán ezúttal is szerepelnek érdekes tételek, ám kezdjük azzal, aki a legtöbb támogatást kapta a szóban forgó időszakban. A Magnó Studio Szolgáltató Kft. két részletben összesen 142 millió forint plusz áfa támogatásban részesült decemberben, de ettől nem túl sokkal marad el a Mikulásgyár Alapítvány, ahova 90 millió forint vándorolt még egy októberi döntés eredményeként. Ebben a hónapban egyébként 50 millió forint plusz áfát ítélt meg a Szerencsejáték a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak, amely szervezet legutóbb 2015-ben kapott szintén 50 milliót a társaságtól.
Az alapítvány Orbán Viktor első és eredeti polgári köre mögött álló szervezet. A Szövetség a Nemzetért Alapítvány (SZNA) az Orbán Viktor által 2002-ben életre hívott polgári körök fenntartásáért felelt, konkrétan ez a szervezet állt a Polgárok Háza, illetve az Orbán Viktort és egykor Vona Gábort is soraiban tudó Szövetség a Nemzetért Polgári Kör mögött. A szervezethez már korábban is vándoroltak kormányközeli támogatások. 2016-ban az állami tulajdonú légiforgalmi szolgáltatócégtől, a HungaroControl Zrt.-től kaptak 320 millió forintot, ugyanebben az évben Rogán minisztériumától is kaptak 20 milliót. Szintén októberben Balog Zoltán, volt emberi erőforrás miniszter imareggelijét is megtámogatta a Szerencsejáték, a D.C. Magyarországi Alapítvány 30 millió forintot kapott. Az összeg megegyezik a 2017-es adománnyal. Mint a gazdasági lap akkor beszámolt róla, ebből a pénzből az Első Magyar Nemzeti Imareggeli megrendezését fedezték.  Az alapítvány 2017-es beszámolója szerint ehhez még a Mol-tól is kaptak 10 millió forintot, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től pedig 5 milliót. A lottótársaság tavaly októberi 30 milliója szintén hasonló rendezvényt támogatott, az alapítvány beszámolója szerint 2018. november 15-17. között megrendezték a Második Magyar Nemzeti Imareggelit.