Mesterséges szigetet kap Felcsút

Publikálás dátuma
2019.03.16. 11:02
Illusztráció
Fotó: Népszava
Ezt híd köti majd össze a őút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával.
Jövő hétfőre lakossági fórumra hívta össze a felcsúti lakosokat a Faluházba a polgármester, Mészáros László partnerségi egyeztetés céljából. Az eseményen a településrendezési eszközök módosítása lesz a téma – írja az mfor.hu. A fórumon a település déli határánál lévő záportározó és környezetének szabályozása kerül terítékre. A tervek szerint a tározónál szabadidő eltöltésére alkalmas környezetet fognak kialakítani turisztikai szolgáltatásokkal felvértezve. A terület egyébként a Vál-völgyi kisvasút felcsúti megállójával szomszédos. A portál szerint a lakossági fórumra készített dokumentációból kiderül, hogy a tározó funkcióját bővíteni szeretnék csónakázási lehetőséggel, de emellett
„a tározóban egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával.”

A terv készítői úgy vélik, ezek a funkciók szervesen kapcsolódnak a kisvasút megállójához, illetve a közelmúltban „példaszerűen felújított állomásépülethez”. A felcsúti önkormányzat az említett területet belterületbe szeretné vonni, a tervezett módosításokat pedig „kiemelt fejlesztési területen történő beruházássá” minősítette. A Felcsútra tervezett mesterséges sziget egyébként egyelőre nagyon másnak tűnik, mint az, amit Kisvárdán szeretnének megvalósítani: ott uniós forrásból három mesterséges szigetet alakítanának ki a Nádas-tavon, melyeken különböző turisztikai látványosságokat húznának fel, állatos-házaktól kezdve a kisebbek és nagyobbak számára is megfelelő kalandparkig.
Szerző

Táncsics-díj: Orbán bohócot csinált a bizottságból és a saját miniszteréből

Publikálás dátuma
2019.03.16. 10:43

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Két olyan televíziós műsorkészítőnek adta a kormány idén az elvben az újságírói hivatás legjobbjainak szánt Táncsics-díjat, akiket nemhogy a Táncsics-díj bizottság nem ajánlott, de még a fölterjesztettek között sem szerepeltek.
„Tájékoztatom, hogy az emberi erőforrások minisztere által adományozható Táncsics Mihály-díj a megszokottak szerint 2019. március 15-én kerül átadásra. Miniszteri elismerés adományozását az adományozási alkalmat legalább 3 naptári hónappal megelőzően, a jelölt életútjának, illetve tevékenységének rövid ismertetését tartalmazó indokolással bárki – különösen szakmai szervezet vagy korábbi díjazott – kezdeményezheti a miniszternél. A kezdeményezés formanyomtatványát mellékelten megküldöm (…) A kezdeményezéseket 2018. december 15-ig kell elküldeni az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága részére” – írta a jelölő szervezeteknek küldött levélben tavaly novemberben az EMMI. A díjra idén összesen 15 jelölés érkezett újságírói és irodalmi szervezetektől, Fidesz-közeli egyesületektől, magánszemélyektől (sőt magától Kásler Miklós minisztertől is). A miniszter által felkért bizottság közülük január elején választotta ki a szokásos hat jelöltet (a kialakult szokásrend szerint a testület hat jelöltet ajánl, és a miniszter dönti el, hogy ki lesz az a három, aki az adott évben megkapja a díjat). Úgy tudjuk, ezúttal az ülés elején megjelent Fekete Péter államtitkár, és azt mondta: idén olyan sok a tárca számára kedves, elismerésre érdemes jelölt, hogy 2019-ben kivételesen hat díjat fognak kiosztani, amennyiben azzal a bizottság egyetért. A testület Balogh Andrea Johanna (a Hatos csatorna Gyógyhatás című magazinjának műsorvezetője, a Kásler-féle Országos Onkológiai Intézet kommunikációs vezetője), Dénes Zoltán (a Világgazdaság újságírója), Haeffler András (a Lakihegy Rádió főszerkesztője, korábban évtizedekig a közmédia munkatársa), Korpás Éva (a Kossuth rádió riportere), Kövesdi Károly (szlovákiai magyar újságíró) és Némethné Pécsi Krisztina (a Magyar Katolikus Rádió munkatársa) nevét terjesztette föl. Információink szerint a hat jelölt személyéről konszenzus alakult ki a bizottságban, egy esetleges hetedik személy, Szakács Árpád jelölését viszont hosszan elhúzódó vita követte (Szakács Árpád robbantotta ki a többek között Prőhle Gergely volt PIM-igazgató eltávolításához vezető jobboldali kultúrharcot a Magyar Időkben megjelent cikksorozatával; akkoriban az időközben elhunyt Lovas István „a legjobb és legbátrabb magyar jobboldali újságírónak” nevezte). Szakács jelölése a vita végén nem kapott többséget. Utólag visszatekintve ugyanakkor az egész színjáték fölösleges volt, mivel két olyan, Orbán Viktor bizalmát élvező személy kapta meg a Táncsics-díjat, akik nemhogy a bizottság által kiválasztott hat fő névsorában nem szerepeltek, de fölterjesztést sem kaptak (vagyis egyáltalán nem tudható, hogy ki ajánlotta őket) – méghozzá attól a Kásler Miklóstól, akinek a saját jelöltje a bizottság egyhangú támogatása ellenére nem lehetett díjazott. A két nyertes a Hír Televízió műsorvezetője, Földi-Kovács Andrea és az Echo TV programigazgatója, Farkas Emese. Földi-Kovács a Hír TV tudósítása szerint a díjátadón azt mondta: „Fontos, hogy tiszta motivációink legyenek és hogy azért üljünk oda a kamerák elé, ne csak azért, hogy tetszelegjünk a reflektorfényben, hanem, hogy legyen mondanivalónk az emberek felé, legyen fontos gondolataink, amiket közlünk és legyen olyan gondolatvilágunk, amelyen keresztül megszűrve a hírek világát érthetővé, befogadhatóvá tesszük a nézők számára.” Földi-Kovács a G-napon hagyta el a Hír TV-t, az átmeneti időt az M1-nél és az Echo TV-nél töltötte, majd a fideszes hatalomátvétel után visszatért a Hír TV-hez. Számos emlékezetes tévés alakítása közül kiemelkedik az az eset, amikor egy, az egészségügy állapotáról rendezett sajtóvitában, ahol a kormány álláspontját védte a meghívott vendégekkel szemben, élő adásban hazudtolta meg őt a 24.hu belpolitikai rovatvezetője. Farkas Emese munkásságáról kevesebbet lehet tudni, ő – szintén a Hír TV beszámolója szerint – úgy értékelte a díjat: „Minket, akik általában a kamerának a másik oldalán állunk kevésbé ismernek a nézők, de minden televíziós produkció mögött, nagyon komoly szakmai csapat dolgozik és én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös elismerése”. Mivel a díjazásnál Kásler Miklós feje fölött is átnyúltak, a két díjazottat vélhetően Orbán Viktor választotta ki.
Szerző

A Fidesz eladta, most a város bérli a Szolnok központjában lévő területet

Publikálás dátuma
2019.03.16. 10:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az üzlettel mindenki rosszul járt, kivéve a telket lényegében közvetítő mérnöki iroda.
Várhegyi Attila, Szolnok egykori fideszes polgármestere, akit hűtlen kezelés miatt 2002-ben felfüggesztett börtönre ítélt a bíróság, még hivatalban lévő városvezetőként furcsa üzletet kötött 1995-ben a város központjában lévő telek eladásával. Az üzlettel mindenki rosszul járt, az önkormányzat és a bankfiók építésében gondolkodó OTP is, kivéve a telket lényegében közvetítő mérnöki iroda, amely egyetlen nap alatt több mint 50 százalékos hasznot csinált az ügyleten – írja a 24.hu. A cikk szerint az ingatlant az OTP Bank nézte ki magának, hogy bankfiókot építsen. Az akkori polgármester, Várhegyi Attila 1995 karácsonya előtt, december 20-án kötött adásvételi szerződést a területre, csakhogy a város nem a banknak, hanem egy mérnöki irodának adta el az ingatlant. A Profil Mérnöki Iroda Kft.-nek akkori áron 18,6 millió forintot kellett kifizetnie a város szívében fekvő ingatlanért. A cég a szerződésben magára vállalt egy sor hosszútávú kötelezettséget, de valójában még ugyanazon a napon, december 20-án 28 millió forintért továbbadta a telket az OTP-nek. A portál szerint a Profil az 1990-es évek elején két másik kivitelező céggel együtt került vitába városközpont kialakítása körüli huzavonában a városvezetéssel. Várhegyiék azt tervezték, hogy a cégekre terhelik a terület közművesítését, de az ötletből súlyos kártérítési peres fenyegetés lett. Mint írják, a jutányos áron megszámított telekeladások alighanem segítettek abban, hogy elsimult a konfliktus. Az önkormányzat viszont hamarosan módosította a környékre vonatkozó építési előírásokat: csökkent a telek beépíthetőségének mértéke, és így már nem érte meg bankfiókot létesíteni. Éveken át húzódtak a tárgyalások a bank és a város új vezetése között, és kiderült, hogy az önkormányzat nem tudja, vagy nem akarja visszavásárolni, jóllehet a közvetlen szomszédságban milliárdos uniós támogatással végül tényleg elkezdődött a városközpont-beruházás – teszik hozzá. A portál azt írja, hogy a hangzatos nevű „Agóra-Terminál a 21. század új fénye Szolnokon” címet viselő pályázat után az önkormányzat az ingatlant egyszerűen a környezethez alkalmazkodva parkosította és térkövezte. A Szalay Ferenc fideszes polgármester vezette önkormányzat végül 2017 végén állapodott meg az OTP-vel: a bank elérte, hogy teljes mértékben sikertelen ingatlanvásárlásáért végül némi kárpótolást kapjon a várostól. A megoldás az lett, hogy hoszútávú bérleti szerződést kötöttek a területre. A 24.hu információi szerint az önkormányzat évi 650 ezer forint plusz áfa bérleti díjat fizet az OTP-nek. Emellett kifizettek a 2013-2017 közötti időszakra visszamenőlegesen további 3,6 millió forintot is, így most lényegében a város fizet azért a területért, amit 25 éve eladott az akkori polgármester. 

Csütörtökön demonstrált a szolnoki ellenzék

A 24.hu cikke szerint az MSZP, az LMP, a DK, a Momentum, a Jobbik és egy szolnoki egyesület részvételével csütörtökön, egy demonstrációval hívták fel a figyelmet a közel 25 éve lezajlott ingatlanbiznisz máig tartó hatásaira. A szolnoki ellenzék körberajzolt a város központjában, a milliárdos beruházásból létrehozott Agora mellett egy négyszöget. Ez a parkon, gyalogos zónán átnyúló terület, bár semmi sem mutatja, de nem a szolnoki önkormányzat tulajdona.

Szerző