Quaestorok országa

Ma már a múlt ködébe vész, hogy a Quaestor cég tulajdonosai miért éppen ezt a latin eredetű nevet választották a vállalkozásuknak. Az eredetileg értékpapír-kereskedéssel, ingatlanbefektetéssel, idegenforgalommal foglalkozó társaság tevékenysége ugyanis aligha emlékeztetett bármiben is a quaestorokra, akik az ókori Róma alacsonyabb rangú magisztrátusai voltak. Foglalkozásuk mégis árnyként lebeghetett a cégalapítók, Tarsoly Csaba és felesége előtt: a quaestura volt egykor az, amely tömörítette a közvádlókat, a későbbi vérbírák elődeit. 
Éppen négy esztendeje, hogy kirobbant a hazai brókerbotrányok eddigi legnagyobbika. A Quaestornál 195 milliárd forint ügyfélpénznek veszett nyoma. Az újabb és újabb vádakkal bővülő  gazdasági bűncselekmény-sorozat évek múlva megszülető ítéletének súlyosságát természetesen még nem ismerhetjük, az azonban bizton állítható, hogy a mégoly ügyesen kutakodó felszámoló sem találhat a Quaestor romjain számottevő, a károkozás mértékét ellensúlyozó vagyont. Talán nem véletlenül. Kiskapuk ugyanis akadtak, hát még nem is olyan kicsik.
A folyamatosan olimpiai álmokat szövögető NER-nek például az ölébe hullott a Külső-Ferencvárosban az egykori Nagyvásártelep valamikor ipari műemlékként számon tartott épületét övező hatalmas  terület. A Quaestor vagyonának zárolása alól kimentett, "stadionérett" földdarab ma már az állam tulajdona. Hasonló utat járt be az ügyfelek befizetéseit hasonlóképpen eltüntető Buda Cash brókercégből kimazsolázott, valamikor Opimus Global névre hallgató portfólió, amely Opusként a Budapesti Értéktőzsdén fut be fényes pályát, s gazdájának egy másik tőzsdei társaságával éppen összeolvadni készül.  Ez a gazda sem akárki: a miniszterelnök vélelmezett strómanjaként éppen abban az abszurd dicsőségben fürdik, hogy a leggazdagabb magyarként tartják számon.
A quaestorok közül került ki az állampénztár főnöke is. A mi quaestorunk viszont a háttérből mozgatja a szálakat - Tarsolyékat koncként odadobva, a károsultak baján gazdagodva.
Szerző
Bonta Miklós
Frissítve: 2019.03.13. 08:49

Kormányzati innováció

Egy szervezet átalakításához akkor érdemes hozzákezdeni, ha világosak a célok. Hogy miért kell megváltoztatni a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának irányítását, finanszírozását, erre a kezdeményező és azonnal határozott tervezettel előálló kormányzat releváns magyarázatot nem adott. Az a néhol felbukkant indoklás, hogy az alapkutatások nem segítik elő az innovációt, azon kívül hogy abszurd, hamis is, és csak azok egy szegmensére vonatkoztatható. Alig, legfeljebb sok áttétellel értelmezhető az eszmevilággal, a történelemmel, a nyelvvel, a művészetekkel foglalkozó kutatásokra. Ha az innovációt előmozdító kutatásokat kevesli a kormányzat, arra sokféle eszközzel ösztönözheti a kutatókat - ehhez semmiféle szervezeti változtatás nem kell.
Csak a vak nem látja, hogy a kormány lépésről lépésre a helyzettől függően megosztja, megszállja, finanszírozással ellehetetleníti a tőle független intézményeket a közmédiától az alkotmánybíróságon, a pénzügyi ellenőrző szerveken át az ellenzéki pártokig és civil szervezetekig. Most a tudományon a sor - az egyetemek után az MTA-n. 
Az MTA vezetése és a kormány képviselete közös szándéknyilatkozatot adott ki. A változtatások céljáról ebben sem esik szó. Új Testület (így, nagy betűvel) jön létre, amely egyebek között dönthet a kutatóhálózatot érintő „esetleges belső strukturális változtatásokról” - magyarán, ha jól értem, azt szüntet meg, darabol föl, egyesít, amit akar. A Testület paritásos alapon az MTA és a Kormány (így, nagy betűvel) által delegált tagokból áll. De az elnökét az MTA elnöke és a (felügyelő) miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki. Vagyis: ha a két jelölő nem tud megegyezni, vagy a jelölt nem tetszik a miniszterelnöknek, a bizottságnak nem lesz elnöke. Ilyet már láttunk az egykori Médiatanács esetében. A működés során elég lesz egyetlen MTA-t képviselő tagot „meggyőzni” a kormány javaslatáról, a változtatás máris megtörténhet. Az intézethálózat működtetését pedig egy még ismeretlen jogi személy végzi, vagyis a finanszírozást kiveszik az MTA kezéből.
Gondolom, az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a szándéknyilatkozatban felvázoltak alkalmasak az MTA függetlenségének súlyos csorbítására, vagy akár teljes felszámolására. Márpedig a mindenkori kormányoktól független szervezetek léte, nyugodt, jogszerű működése a demokrácia ugyanolyan sine qua nonja, mint a szabad választás. A kormány a tevékenységét kontrollálni hivatott szervezetek megszállása után most minden egyéb független szervezetet is maga alá gyűr, ami az utolsó koporsószeg a demokráciának.
Ez azonban az MTA esetében még megakadályozható lenne. Ha a teljesen felesleges „Testület” nem paritásos lenne, hanem a kormány mondjuk csak a tagok egyötödét delegálhatná, és ha a kutatóhálózat működtetése az akadémia kezében maradna, akkor a függetlenség talán még megmenthető lenne. Mivel azonban ez a kormány céljával ellentétes, nemigen hiszem, hogy van rá esély.
Szerző
Schweitzer Iván
Frissítve: 2019.03.13. 08:49

Maffiaállam

Lucky Luciano, a hírhedt maffiózó a börtönből alkut ajánlott az Egyesült Államok kormányának. A sebhelyes arcú gengszterfőnök a rács mögött is nagyhatalmú, rettegett figura maradt. Szicíliában született, tinédzserként már New Yorkban szedett védelmi pénzt. A szesztilalom csinálta meg a szerencséjét, a bandaháborúkban kitűnt kegyetlenségével. A harmincas évekre az amerikai olasz alvilág első számú vezérének tartották. Illegális szerencsejátékokból, fogadásokból, zsarolásból, kábítószerekből vagyont szerzett. Végül leánykereskedelemért ítélték el, 30 évre.
1943 eleje volt. Fordulóponthoz érkezett a második világháború. Sztálingrádnál ellentámadásba lendült a szovjet hadsereg, Észak-Afrikában a nyugati szövetségesek verték vissza a németeket. Roosevelt és Churchill elérkezettnek látta az időt új frontot nyitni. Minél kisebb veszteséggel akartak az európai szárazföldre jutni, amihez szükségük volt a Földközi-tenger legnagyobb szigetére. A stratégiai fekvésű Szicília, mint három évezred alatt már annyiszor, kulcsfontosságú lett. Kapóra jött hát Luciano ajánlata, a haditengerészet hírszerző tisztjei közvetítők révén alkudozni kezdtek vele.
A gengszterfőnök azzal indított, hogy a fronton, fegyverrel akar harcolni szülőföldje felszabadításáért. Aztán csábítóbbat ígért: a kapcsolatrendszerét. Fotók a partvonalról, információk a német csapatokról, diverzáns akciók – ki más intézne el ilyesmit, ha nem ő? Megbízható helyieket nevezett meg, akik megkönnyíthetik az amerikai hadigépezet dolgát. Biztosította tárgyalópartnereit, hogy a barátai „antifasiszták”, ami nem is volt légből kapott. Azok a maffiózók, akik Mussolini hatalomra jutása után megmenekültek Cesare Mori, a Vasprefektus kíméletlen karmai közül, két évtized elteltével is bosszúért lihegtek. A szabadulás reményében Luciano tuti tippeket adott: a partraszállás helyszínéül Golfo di Castellammarét javasolta, egy Palermóhoz közeli, festői öbölt, amelyet a helyi csempészek használtak. 
Hogy mennyire bizonyult hatékonynak a segítsége, vitatott. Tény, hogy az amerikaiak nyári offenzívája a vártnál kisebb ellenállásba ütközött. Néhol csak a német helyőrséggel kellett megküzdeniük, az olasz csapatok inkább kitértek előlük. Gyorsabban is értek Messinába, az olasz csizma orrára néző tengerszoroshoz, mint a dél felől előrenyomuló britek. A szövetségesek hat hét alatt elfoglalták Szicíliát. A háború végén Lucky is megkapta, amit akart. Kegyelmi kérvényét New York kormányzója, Thomas Dewey írta alá, bár nem túl lelkesen – egy évtizeddel azelőtt, még államügyészként ő maga csukatta le. A főgengsztert kitoloncolták az Egyesült Államokból, vissza sem térhetett többé.
Az Operation Underworld (Alvilág hadművelet) fedőnevű titkos akciónak Olaszország lett az áldozata. Az újonnan alapított köztársaságban antifasiszta ellenállóként, amerikai hátszéllel kezdhettek politikai, közigazgatási, rendőrségi karriert a Cosa Nostra „megbízható” emberei. Könnyen jutottak előre, nehogy a kommunisták szerezzenek pozíciókat. A maffia beépült az államba, a polip csápjai ráfonódtak Itáliára.
Szerző
Bártfai Gergely
Frissítve: 2019.03.13. 08:50