Kiderült, ki Andy Vajna utódja a Filmszakmai Döntőbizottságban

Publikálás dátuma
2019.03.08. 11:53

Fotó: Népszava
Az újonnan kinevezett tagok megbízása két évre szól.
Március 11-től változik a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának összetétele. Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója a grémium tagjának kérte fel Divinyi Réka forgatókönyvírót, Fekete Ibolya rendezőt, valamint helyettes tagnak Zágoni Bálint dokumentumfilm rendezőt, forgatókönyvírót, filmtörténészt, a kolozsvári Filmtett Egyesület vezetőjét. Az újonnan kinevezett tagok megbízása 2 évre szól – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap. Mint írják, a változtatásra Andy Vajna filmipari kormánybiztos halála, valamint Hegedűs Bálint forgatókönyvíró és Medveczky Balázs televíziós szakember helyettes tag lemondása miatt volt szükség. Hegedűs Bálint a Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatójaként tovább folytatja tevékenységét, Medveczky Balázs más irányú elfoglaltságai miatt márciustól nem tudja vállalni a helyettes tagságot.
A közleményben kiemelik, hogy – Divinyi Réka elismert forgatókönyvíró, a legnagyobb hazai közönségsikereket, köztük a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem, a Valami Amerika 2 és 3, valamint a BÚÉK című filmeket jegyzi. Forgatókönyvírói tevékenységéért 2012-ben Balázs Béla-díjat kapott. 2017 óta Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít. – Fekete Ibolya forgatókönyvíróként és filmrendezőként is széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik. Az 1980-as években forgatókönyvíróként kezdte pályafutását, 1995-ben készítette el első játékfilmjét, a kiemelkedő sikerű Bolse Vita-át, Chico című filmjéért 2001-ben Karlovy Varyban elnyerte a legjobb rendező díját. A Balázs Béla-díjas alkotó legutóbbi filmje, az Anyám és más futóbolondok a családból nagy sikerrel ment a mozikban és fesztiválokon egyaránt. 2004 óta az Európai Filmakadémia tagja. Tanít a kolozsvári Sapientia Egyetemen és a Budapesti Metropolitan Egyetemen. – Zágoni Bálint a kolozsvári Filmtett Egyesület vezetője, 2009-től a Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle főszervezője. 2007-től a Filmtett Workshop szervezője, 2013 óta a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál magyar programjának kurátora. Rendezőként és forgatókönyvíróként számos dokumentumfilmet jegyez, köztük a kolozsvári filmgyár történetét feldolgozó A Sárga csikó nyomábant és a Janovics Jenő, a magyar Pathé című portréfilmet. 

A Filmszakmai Döntőbizottság tagjai március 11-től:

Divinyi Réka, forgatókönyvíró Fekete Ibolya, filmrendező Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója Kálmán András, forgalmazási szakember Kovács András Bálint, egyetemi tanár, az ELTE Filmtudomány tanszékének vezetője helyettes tag: Zágoni Bálint, a kolozsvári Filmtett Egyesület vezetője

Szerző

Újrafelfedezések bűvöletében - Bak Imre művei Londonban

Publikálás dátuma
2019.03.08. 11:00

Fotó: THE MAYOR GALLERY
Egyre növekvő nemzetközi érdeklődés övezi a hatvanas-hetvenes évek hazai művészeinek munkáit. Bak Imre alkotásaival jelenleg Londonban találkozhat a közönség.
Amit Bak Imre képvisel, az egyszerre valami ismerős a művészeti közönség számára, és valami olyan, amit eddig még nem láttak: a hard-edge és a minimalizmus nyomdokain a művész egyedi festészeti programot hozott létre a hatvanas évek végén, amelyet azóta is következetesen épít – beszélt lapunknak a festő műveinek jelentőségéről Hegedüs Orsolya, az acb Galéria vezetője. A Munkácsy- és Kossuth-díjas művész 1967 és 1981 között készült alkotásait London egyik jelentős képzőművészeti helyszínén, a The Mayor Galleryben láthatják az érdeklődők március 29-ig. Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés fordult a hazai művészek irányába: ugyanezen a helyszínen korábban kiállított már Jovánovics György és Kovács Attila is, és három évvel ezelőtt Maurer Dóra munkáit mutatta be a szintén londoni White Cube. Habár London önmagában is jelentős művészeti központ, a lokáció számít leginkább – hangsúlyozta Hegedüs Orsolya. - A The Mayor Gallery egy nagymúltú intézmény, amely olyan klasszikus avantgárd művészeket képviselt, mint Paul Klee vagy Max Ernst. A jelenlegi tulajdonos a hetvenes évek elejétől részesíti előnyben az akkori hard-edge és minimalizmus alkotóit. Bak Imre saját korában a kortárs tendenciákat tartotta szem előtt, és most olyan helyszínre került, ahol a korabeli körülmények – többek közt a Vasfüggöny – miatt nem tudott szerepelni – tette hozzá a galériavezető, kiemelve, ez nem csupán a művész számára nagy elégtétel, de a galériának is jelentős siker. Az acb Galéria évek óta részt vesz komoly művészeti vásárokon, s az egyik legfontosabb helyszínen, az Art Basel-en tavaly és azelőtt is szerepelt Bak Imre mű a The Mayor Gallery standján. Bak alkotásai néhány éve bekerültek a Tate gyűjteményébe, és nemrég a New York-i Metropolitan Múzeum is vásárolt tőle. A növekvő külföldi érdeklődés kapcsán Hegedüs Orsolya elmondta, 2015 óta az egész művészeti világ az újra felfedezések bűvöletében él. - Ennek hátterében geopolitikai okok is állhatnak, vagy akár az, hogy az illető művész neme, bőrszíne miatt saját korában nem kapott kellő figyelmet. Ezt most előszeretettel vizsgálják felül, az intézmények gyűjteményezési politikájában is megjelenik, és a jelentős művészeti vásárok szinte mindegyikén van ma újra felfedezési szekció – részletezte. A magyar művészeti kánon is éppúgy felülvizsgálatra szorul. - A művészek eleve nem a hivatalos keretek között alkottak, s emiatt is nehéz volt a korabeli történéseket megfelelően dokumentálni. Bár az akkori résztvevők többsége még szerencsére köztünk van, a kiállítási lehetőségek végesek voltak, s ha valaki vidéken alkotott, vagy nem azokban a körökben mozgott, akkor nehezen szereztek tudomást a műveiről – részletezte Hegedüs Orsolya. Majd hozzáfűzte: az acb Galéria kutatási tevékenységének köszönhetően több olyan művészt fedeztek fel újra, akik érdemtelenül lettek elfelejtve. - Nádor Katalin a közelmúltban aratott sikert (jelenleg kiállítása is van az acb NA kiállítóterében): a tavalyi Paris Photo vásáron nagyon jól szerepelt, a Pompidou központ vásárolt is a műveiből, amit nem sok magyar művész mondhat el magáról. A galériavezető úgy látja, a neoavantgárd újabb és újabb hazai képviselői kerülnek sorra, júniusban például egy jelentős madridi galériában nyílik egyéni kiállítás Ladik Katalin számára. A kortárs (fiatal és középgenerációs) alkotók bemutatása azonban teljesen más stratégiákat igényel, mint a már ismert művészeké. A kortárs alkotók nemzetközi megjelenése gyakran visszhangtalan maradt – emelte ki Hegedüs Orsolya –, ezért úgy ítélték meg, a magyar művészetet kell először kontextusba helyezniük, és megmutatni a lokális sajátosságokat, vagy párhuzamosságokat. - A hatvanas-hetvenes évek művészetének pozicionálása a magyar művészet egészének újrapozicionálása érdekében történt – hangsúlyozta. A jelentősebb vásárokra leginkább a neoavantgárd művészetével kerülnek be, s bár igyekeznek a fiatal művészeknek is lehetőséget adni, az “üvegplafont” nem könnyű áttörni. Infó: Imre Bak: Works 1967-81, The Mayor Gallery, London, látogatható március 29-ig.  
Szerző

Doncsev két éve megjósolta az NKA káoszát

Publikálás dátuma
2019.03.08. 10:00
A Muút tavaly hétmillió forint támogatást kapott az NKA-tól
A Műút nem tudja nyomdába adni februári, már nyomdakész lapszámát – szúrta ki a 444.hu a miskolci kulturális folyóirat közleményét.  „Az NKA Szépirodalom Kollégiuma a támogatni szándékozott év (2019) márciusának elsején írta ki a pályázatát, amiből a korábbiak ismeretében, s az ügyrend szerint — sikeres pályázat esetén — júliusban esedékes a támogatás folyósítása. Időközben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az eddigi évi 1 millió forintos támogatását is visszavágta a legutóbbi Közgyűlésén évi 800 ezer forintra. Így a március 13-ra tervezett lapszám bemutató is elmarad” – jelezte a Műút a honlapján. A folyóirat másnap újabb közleményben fordult az olvasóihoz, arra kérve őket: lehetőségük szerint támogassák a folyóiratot kiadó Szépmesterségek Alapítványt. A Műút múlt évben lapszámainak megjelentetésére 5 millió, online megjelenésére 2 millió forint támogatást kapott az NKA-tól. Akkor az NKA Szépirodalom Kollégiuma január közepén hirdette meg folyóirat-támogatási pályázatát február 15-i határidővel. Március 21-én született meg a támogatói döntés, április 10-én a miniszteri jóváhagyás, az eredményeket „már” egy héttel később megjelentették. A történetnek tragikomikus színezetet ad, hogy a Nemzeti Kulturális Alap idei költségvetési javaslatában kiemelten fontos célként szerepel „a pályázati rendszer racionalizálása, az eljárás optimalizálása, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele”. A hazai kultúrafinanszírozás legmeghatározóbb intézményének működését 2016-ban „reformálták meg”, a pályázatokat meghirdető, elbíráló NKA szakkollégiumi rendszerét átszabva. Ettől az évtől delegálhatja a szakkollégiumok döntnökeinek egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, és ebben az évben vágták vissza a folyóiratok addig évi 7-800 millió forint közötti támogatását 350 millió forintra, több folyóiratot – a tehetséggondozásban is élen járó szellemi műhelyt − támogatás nélkül hagyva pedig ekkor ítéltek megszüntetésre. (A szépirodalmi kollégium idén 129,5 millió forintot oszt szét a nyomtatott folyóiratok között, online megjelenésükre 50 milliót szán.) 2016 végén szüntették meg az NKA Igazgatóságát, amely az NKA pályázatait bonyolította a szerződéskötésektől kezdve a pénzek utalásáig. E feladatot az NKA-tól kiszervezték az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alatt működő Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, amely évente nyolcvanezer pályázatot bonyolít le. 2017 tavaszán többek között azért menesztette az egykori emberminiszter, Balog Zoltán az NKA akkori alelnökét, Doncsev Andrást, mert jelezte: némi „fennakadást” okozhat a „reformált” rendszer. Az NKA fő bevételét az ötöslottó játékadó 90 százaléka adja, ami idén a tavalyihoz képest 400 millió forinttal többre, 10,3 milliárd forintra terveztek. Kulturális adóból 120 millió forint, jogdíjakból 740 millió forint folyik be az NKA-hoz. 
Témák
NKA folyóirat