Előfizetés

Szívbetegséghez vezethet a szénhidrátmegvonás

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.08. 09:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata - állapították meg kínai kutatók.
Az Amerikai Kardiológusok Társaságának éves tudományos ülésén bemutatott tanulmányukban a szakemberek csaknem 14 ezer ember több mint két évtizedet felölelő egészségi adatait elemezték, ez az első és legnagyobb léptékű tanulmány, amely a szénhidrátfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti kapcsolatot mérte fel.
A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar. Ez olyan szívritmuszavar, amikor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért a pulzus tapintásakor nem a megszokott lüktetés tapasztalható, hanem ritmustalan pulzálást lehet érezni. A betegségben szenvedők esetében ötszörösére nő a stroke kockázata és szívelégtelenség is kialakulhat.
A szénhidrát megvonása népszerű súlycsökkentő módszerré vált az elmúlt években. Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek, köztük a ketogén, vagy az Atkins-diéta a fehérje fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, korlátozva a cukor, a gabonák, gyümölcsök és keményítőben gazdag zöldségek - köztük a burgonya - fogyasztását.
"A szénhidrátmegvonás hosszú távú hatása még ellentmondásos, különösen ami a szív-és érrendszeri betegségeket illeti. A szívritmusra gyakorolt lehetséges hatásáról tanulmányunk azt jelzi, hogy ezt a népszerű súlycsökkentő módszert óvatosan szabad ajánlani"

- idézte a Science Daily tudományos hírportál Csuang Hsziao-tungot, a kínai Szun Jat-szen Egyetem kórházának kardiológusát, a tanulmány vezető szerzőjét.

Az alacsony szénhidráttartalmú diéták összefüggenek a pitvarfibrilláció növekvő kockázatával, függetlenül attól, hogy milyen fehérjét vagy zsírt fogyasztanak a szénhidrátok kiváltására" - magyarázta.
A tanulmány 14 ezer résztvevője közül a vizsgált 1985-2016 közötti időszakban mintegy 1900-nél állapítottak meg pitvarfibrillációt. A résztvevőknek fel kellett jegyezniük, hogy naponta 66 különféle ételből mit és mennyit fogyasztottak. Ebből a Harvard egyetem táplálkozási adatbázisa alapján kiszámolták, mennyi szénhidrátot fogyasztottak és ez a napi bevitt kalória hány százalékát teszi ki. Átlagban a résztvevők kalóriafogyasztásának a felét adták szénhidrátok. Az étrendre vonatkozó amerikai irányelvek szerint a napi kalóriabevitel 45-65 százalékának kell szénhidrátból származnia.
A kutatók három csoportra - alacsony, mérsékelt és magas szénhidrátbevitelre - osztották a résztvevőket. Az első csoport 44,8 százaléknál kevesebb, a második 44,8 és 52,4 százalék, a harmadik 52,4 százaléknál több kalóriabevitele származott szénhidrátból. Az alacsony szénhidrátbevitel esetében volt a legvalószínűbb a pitvarfibrilláció kialakulása. Esetükben 18 százalékkal nagyobb volt az AFib kockázata, mint a mérsékelt és 16 százalékkal nagyobb, mint a magasabb szénhidrátbevitellel élőknél.
Csuang szerint ez számos okkal magyarázható. Az egyik, hogy az alacsony szénhidráttartalmú diétán élők kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonát fogyasztanak, amelyekről köztudott, hogy csökkentik a gyulladás kialakulását. Ezen ételek fogyasztása hiányában több pitvarfibrillációval kapcsolatos gyulladás léphet. A másik magyarázat, hogy a több fehérje és zsír fogyasztása oxidatív stresszt okozhat, ami szintén összefügg a pitvarfibrillációval. Egy harmadik, hogy a szénhidrátmegvonás hatása növelheti a szív-és érrendszeri betegségek más formáinak kockázatát - mondta Csuang.
A kínai kutató kiemelte, hogy kutatásuk összefüggést tárt fel, nem az okokat. Egy jóval nagyobb és színesebb etnikai összetételű újabb tanulmányra van szükség ahhoz, hogy megerősítsék ezt a kapcsolatot.

Napokra elnémíthat a hangszalaggyulladás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.07. 15:15
Illusztráció
Fotó: COLLANGES / BSIP / AFP
Akár egy náthából is kialakulhat a kellemetlen tünetekkel járó, gyakran csak lassan múló hangszalag-gyulladás.
Vírus és baktérium is okozhat hangszalag-gyulladást, de általában gyakoribb a vírusos felsőlégúti fertőzésekkel járó hangszalag- és a vele együtt jelentkező gégegyulladás. Nátha után, a lecsorgó váladék miatt lefelé terjed a gyulladás, de előfordulhat egy alsólégúti fertőzés, elhúzódó köhögés kapcsán is – mondta Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
A hangszalaggyulladást rekedtség, a hang elhalkulása, hangképzésre való képtelenség, nyelési problémák, torokfájás jelzi, de a betegség gyakori tünete az is, amikor azt érezzük, hogy be vagyunk rekedve, megszólalnánk, de nem tudunk. Ilyenkor gyakran krákogással, torokköszörüléssel próbáljuk visszanyerni a hangunkat. 
„Szerkezetéből adódóan, a hangszalagnak a széle a legfontosabb a tiszta hangképzés szempontjából. A krákogás nagyon erőteljes mechanikai inger a hangszalag szélnek, emiatt idővel meg fog vastagodni. Egy vastag húr egészen máshogy fog rezegni, mint egy vékony: hosszabb idő elteltével a hang fátyolosabbá, rekedtebbé válik, nem zár a hangszalagunk.”

A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha csendben maradunk, és kíméljük a hangszalagokat. Ha viszont muszáj beszélnünk, ne suttogjunk, mert az plusz terhet ró a hangszálakra, és lassítja a gyógyulást. A tiszta beszédhang visszanyerésének ideje egyéni lehet. Elhúzódhat a felépülés annál, aki sokat használja a hangját, illetve a dohányosoknál is. Fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk. Kerüljük a fűszeres, túl hideg vagy túl forró ételeket, szénsavas italokat, mellőzzük a dohányzást. A meleg pára kifejezetten ártalmas, ebben az időszakban kerüljük a szaunázást is. A fiziológiás sóoldattal történő hideg inhalálás viszont jótékony hatású. Gyulladáscsökkentőt érdemes szedni és a nyákoldók használata is segíthet – ajánlotta a szakorvos.

Ha létezik, akár tízszer nagyobb lehet a Földnél a kilencedik bolygó

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.07. 12:12

Fotó: HO / CALTECH / AFP
A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója akár ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél – derült ki egy új kutatásból.
Feltételezhetően hosszított elliptikus pályán mozog a kilencedik bolygó, amelynek két legtávolabbi pontja négyszázszorosa a Nap és a Föld távolságának. A röppálya emellett 15-25 fokban eltérhet a Naprendszer fő pályasíkjától, amelyen a legtöbb bolygó kering – írta a LiveScience.com alapján az Érdekes Világ.
A The Astronomical Journal című szaklapban nemrég megjelent tanulmányban kutatók úgy becsülték, hogy annak valószínűsége, hogy a kilencedik bolygó nem létezik, mindössze egy az ötszázhoz. Létezését azonban egyelőre nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. Az új kutatások alapján az is valószínű, hogy a kilencedik bolygó lényegesen közelebb van, mint korábban vélték. A tanulmány szerzői ugyanakkor hozzátették: mivel fennáll a lehetősége, hogy nincs is kilencedik bolygó, és bármilyen szilárdak is a jelenlegi bizonyítékok, ezt az eshetőséget “komolyan kell venni”. 
A kilencedik bolygó létének elméletével 2014-ben kezdtek komolyabban foglalkozni a csillagászok. A Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrűben, a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik, mert az objektumai úgy csoportosulnak, hogy feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza őket.