Előfizetés

Bemelegítés nem csak „tekergetésekkel”

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.03.05. 14:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Azt – talán – már sokan tudják, fontos a rendszeres mozgás. A sérülések elkerülése érdekében az edzésnek bemelegítéssel kell kezdődnie. Azonban az sem mindegy, ezt hogyan csináljuk, például mit „tekergetünk”.
A test stabil és mobil ízületek összefüggő rendszeréből áll. A statikus (gyúrós) erősítő mozdulatokkal erős, feszes izmokat, egyenes hátat lehet építeni, de hosszútávon feszültséget okoznak. Ezt úgy előzhetjük meg, ha kimozgatjuk az ízületek mozgáshatárait. Ellenkező esetben, azaz, ha túlzottan mobilak lennének, statikus, erősítő izommunkával lehet kompenzálni – magyarázta Bicskei Izabella edző a Népszavának
A test három forgóízülete – a boka, a csípő és a váll – mobilis, azaz forog benne a csont, lehet velük körzéseket csinálni. A sok ülés, a folyamatos fókuszálás, kütyüzés miatt kialakult „dinótartás”, azaz a fej előregörnyedésének megakadályozására muszáj ezeket kimozgatni. Ráadásul ilyen sorrendben, azaz lentről fölfelé haladva. 
Nem kell viszont minden ízületet tekergetni, a térdet például felesleges, mert statikus ízületként követi a mobilisak mozgását. A csípő fölött lévő, lumbális szakaszt, azaz a derekat sem csavargatni kell, hanem stabilan beállítani. Ezért mondják az edzők, hogy a csípőnket billentsük magunk alá, tartsuk feszesen a hasunkat a gyakorlatok végzése közben. Ez a beállás ugyanis nem engedi elmozdulni a csigolyákat. Ha a stabil ízületet mozgatjuk, fájdalom, de akár sérv is keletkezhet.  
A mellkasunk általában össze van húzódva, a lapocka szét van nyílva, ezt meg kellene cserélni: a mellkast nyújtani és lazítani, a lapockát pedig zárni és feszesíteni kell. A nyakat a vállunk fölött, a gerinc vonalának folytatásában kellene tartani, nem pedig előretolva.  

Tipp!

Nagyon jó hatású az úgynevezett mobilizációs edzés, amikor többféle gyakorlatot végzünk egyszerre, például vállerősítő súlyzózás közben lehet „kifacsart” bokával kitörést is végezni – ajánlotta Bicskei Izabella.

Őssejt beültetéssel kezeltek sikeresen egy HIV-fertőzött férfit

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.05. 13:13
Illusztráció
Fotó: Andrew Brookes / TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Őssejt beültetésével kezeltek egy londoni HIV-fertőzöttet, ő a második beteg, akinél a módszer tartósan kimutathatatlanná tette a vírust - írta a BBC hírportálja.
A meg nem nevezett férfi betegnél 2003-ban állapították meg a HIV-fertőzést, 2012-ben pedig az előrehaladott Hodgkin-kórt, a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését. A tumor kezelésére kemoterápiát kapott, emellett egy HIV-rezisztens donor őssejtjeit ültették a páciensbe, 18 hónap elteltével sem a rák, sem a HIV nem volt kimutatható nála, pedig már HIV-gyógyszereket sem szed. A kutatók szerint azonban még túl korai lenne azt mondani, hogy a beteg meggyógyult.
Tizenkét évvel ezelőtt egy beteg Berlinben kapott olyan donortól csontvelőt, aki természetes módon, egy génje - a CCR5 nevű receptort kódoló gén - miatt volt védett a HIV ellen. Az amerikai Timothy Brownnál két transzplantációt végeztek, valamint a leukémia ellen sugárterápiát is kapott. Úgy tudni, ő volt az első, akinél sikerült legyőzni az HIV-et.
"Most, hogy a második páciensnél is sikert értünk el ugyanazzal az eljárással, elmondhatjuk, hogy a berlini páciens esete nem anomália volt, hanem valóban a kezelés pusztította el a vírust mindkét beteg szervezetében"

- mondta Ravindra Gupta, a kutatás vezetője.

 A vírus világszerte legelterjedtebb törzse, a HIV-1 leggyakoribb receptora a CCR5, melynek segítségével a sejtekbe jut. Az emberek egy nagyon kis csoportja ellenáll a HIV-nek, mert a CCR5 receptort kódoló génből két mutáns kópiát hordoznak, tehát az őssejtjeikbe nem jut be a vírus. A londoni beteg olyan donor őssejtjeit kapta, aki a speciális génvariáns hordozója.
Andrew Freedman, a Cardiffi Egyetem tanára nem vett részt a kutatásban. Szerinte érdekes és jelentős az eset, de sokkal hosszabb ideig kellene vizsgálni, valóban nem tért-e vissza a vírus.
"Ezzel a kezeléssel ugyan nyilvánvalóan nem lehet a világ több millió HIV-fertőzöttjét kezelni, de az ilyen esettanulmányok segítenek a végleges gyógymód kifejlesztésében"

- mutatott rá.

A gyógyításban a University College London (UCL), az Imperial College London, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatói vettek részt - ismertette keddi számában a Nature tudományos lap.

Már túr a Marson a robotvakond

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.05. 10:10

Fotó: NASA/JPL-Caltech/DLR
Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az InSight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett, és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, vélhetően egy kőbe ütközött - közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).
A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat. A távirányítású berendezés a tervek szerint az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog hatolni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja. Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá - írta a hirado.hu.
A német kutatók által készített berendezés egy félautomata, elektromosan működtetett kalapácsütésszerű mechanizmust használ, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után a talajban. 
„Útja során úgy tűnik, a mélyben egy kőbe ütközött, 15 fokkal elhajolt, a követ félrelökte vagy maga előtt tolta”

– mondta Tilman Spohn, a DLR bolygókutató intézetének munkatársa, a HP3 kísérlet tudományos vezetője.

Egy lehűlési fázist követően a tudósok második fázisban ismét négy órán keresztül tartó behatolási periódust kezdenek a robotvakonddal. A következő hetekben a robotnak a meglehetősen porózus talajban 3-5 méter mélyre kell hatolnia.
A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal. 
A robotvakondot a DLR fejlesztette ki. Kinézete hasonlatos egy nagy szöghöz, mely beépített kalapáccsal rendelkezik. Az InSight misszió keretében novemberben landolt a Marson a különleges mérőműszer, az űrszonda február közepén helyezte ki karjával a vörös bolygó felszínére. Az InSight november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, egy helyben, az Elízium-síkságon végzi feladatait.
Az InSight a marsi egyenlítőtől kicsit északra helyezkedik el, tehát ott most tél van - derül ki a marsi időjárás-jelentésből. A küldetés kutatói szerint a leghidegebb, akár mínusz 60 Celsius fokos hőmérséklet hajnali 5 óra felé fordul elő, míg a legmelegebb állapot mínusz 5 Celsius fok volt. A Csillagászat.hu beszámolója szerint a kutatók úgynevezett „porördögöket” is megfigyeltek. Ezek a marsi talajból álló kísérteties, alacsony légnyomású, tornádószerű szelek, amelyek közel 100 km/h sebességgel forognak és a leszállóegységet is rázzák. A földi sivatagokban kialakuló hasonló porördögök valószínűleg 15 m átmérőjűek és közel 1 km magasak lennének. A Marson ezek akár 5 – 10 km magasra is nőhetnek, a legnagyobbak átmérője pedig a 100 métert is meghaladhatja.