Gyermekgyógyításra és állatmenhelyekre adjuk legszívesebben adónk 1 százalékát

Publikálás dátuma
2019.03.05. 10:35

Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Május 20-ig lehet rendelkezni az szja 1+1 százalékáról. A NAV honlapján valamennyi lehetséges kedvezményezett megtalálható.
A legtöbben gyermekek fejlődésére és gyógyítására vagy állatmenhelyeknek ajánlják fel adójuk 1 százalékát, amelyről május 20-ig lehet rendelkezni - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel. Kiemelték: a NAV honlapján valamennyi lehetséges kedvezményezett megtalálható.

Felajánlásokat kizárólag azok a civil szervezetek kaphatnak, amelyek korábban regisztráltak a NAV-nál, valamint a technikai számmal rendelkező, bevett egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat, amely az idén is a Nemzeti Tehetség Program - jegyezték meg. A rendelkezőnyilatkozat elektronikusan, papíralapon vagy személyesen is benyújtható a NAV-hoz, akár a bevallás részeként, akár önálló nyilatkozatként is a "18EGYSZA" lapon.

Az adóhivatal szerint az szja 1+1 százalékáról rendelkezni legegyszerűbben ügyfélkapus hozzáféréssel a NAV webes kitöltőprogramjával lehet.
A korábbi évek gyakorlatával egyezően a munkáltatók továbbra is összegyűjthetik a munkavállalóik nyilatkozatát. A nyilatkozatot tartalmazó, kívül aláírt borítékot a munkáltatónak zárt csomagban kell továbbítania az adóhivatalhoz.

Tavalytól a bevett egyház technikai számára szóló rendelkezőnyilatkozatot a NAV mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg a felajánló újabb nyilatkozattal nem jelöl meg másik technikai számos kedvezményezettet, vagy a korábbi nyilatkozatát nem vonja vissza.
A civil kedvezményezett és a kiemelt költségvetési előirányzat számára viszont évente kell megtenni a felajánlást.

Frissítve: 2019.03.05. 10:40

Állampapírba tereli a megtakarításokat a jegybank

Publikálás dátuma
2019.03.05. 09:00
A jegybank javaslata megszüntetné az átutalásonként fizetendő díjakat
Fotó: Népszava
A jegybank - 12 fejezetre osztható - versenyképességi programja ugyanolyan vízió, amelyet másutt a kormányok alkotnak meg, de minálunk a gazdaságstratégia centruma 2010 óta mindig ott található, ahol Matolcsy György az első számú vezető.
Kezdetben az egykori Nemzetgazdasági Minisztériumban, majd 2013-tól az Magyar Nemzeti Banknál (MNB). Az eredményesség szempontjából egyébként nem is a gazdaságstratégia kialakításának helyszíne a döntő, az viszont egyáltalán nem közömbös, hogy a jegybanki függetlenség alapos csorbát szenved a mostani gyakorlat során. A tavalyi 180 pontról mostanra 330 pontra bővülő - és így meglehetősen áttekinthetetlen - programról két dolog biztosan elmondható: azt a látszatot kelti, mintha a 2010 óta követett irányvonal óvatos kritikája (önkritikája) lenne, s az idők során felmerülő működési zavarokat igyekezne kiküszöbölni, de az sem hallgatható el, hogy Matolcsy György stábja jelentős munkát végzett. A pénz- és tőkepiacon tervezett változtatások irányából arra lehet következtetni, hogy ezek a lépések a kormányfő és az újra kinevezett jegybankelnök bankszférában tulajdonosi részesedést szerzett elvbarátainak és rokonságának kedveznek, míg az itt lévő külföldi pénzintézeteknek már kevésbé. A jegybank is felismerte, hogy a bankolás Magyarországon a régiós országokhoz képest sokkal költségesebb. Ezért az MNB lenyomná a bankszámla-konstrukciók díjait, költségeit és jutalékait, egyeseket ingyenessé tenne, másokat összevonna. Javasolják, hogy a jövő esztendőtől a nyugdíjasok, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők kedvezményes feltételek között vezethessenek bankszámlát. Emellett általánossá tennék, hogy a lakosság - alapszolgáltatásként -, a havi számlavezetési díjba foglalva korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson. Ami kétségtelen előnyös lehet a lakosságnak, kivéve, ha a pénzintézetek az egyszeri havi díjat nem úgy állapítják meg, hogy az eddigi bevételeik ne változzanak. A bankok számára ugyanis a kamatbevételek mellett a különböző díjak képezik a nyereségük alapját. Ha viszont a díjakat nem emelhetik, akkor az a veszély fenyeget, hogy bizonyos számlacsomagokat megszüntetnek. A lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak is alaposan drágultak az utóbbi időben, a jegybank ezek csökkentését kezdeményezi, emellett a közjegyzői hitelesítést kiváltanák egy központi digitális platformmal. Ésszerű törekvés ugyanakkor, hogy a fogyasztási és a lakáshitelek többségét online lehessen felvenni. Az előzetes hitelbírálat digitalizálására a legnagyobb pénzintézetek képesek lehetnek, az már nagyobb kérdés, hogy a kétoldalú internetes kommunikáció egyszerűsítését milyen mértékben képesek befogadni az ügyfelek. Ugyanakkor a jegybank egyértelműen erősíteni kívánja azt a tendenciát, hogy a lakosság a „frissen képződött megtakarításaikat nagyobb arányban fordítsa állampapír-vásárlásra, és a hazai befektetők hangsúlyosabb szerepet kapjanak a tőkepiacon".  

Államkötvény nyugdíjra gyűjtőknek

Ugyan nem a 330 pontból derült ki, de annak szellemében fogant, hogy a tavaly ősszel felvázolt új, hosszú távú nyugdíj-megtakarítást milyen feltételek mellett képzeli el a jegybank. Ez az államkötvény a babakötvényhez hasonlítana, de annak jelenlegi 3 százalékos kamatprémiumát nem érné el, viszont meghaladná az ötéves állampapírét, amely most 1,7 százalék. A megtakarító bármikor bármely összeget elhelyezhetne a kötvényen, amelynek nem lesz számlavezetési díja, és az összegyűjtött kamatolt tőke a kötvénytulajdonos 65 éves korában felvehető lesz. Most már csak a kormánynak kell döntenie, hogy a konstrukció beindulhasson. Az MNB átalakítaná a Tartós Befektetési Számla-rendszert is, de erről részleteket még nem közölt.

Szerző

Mészáros százmilliókat vehet ki gyerekei cégéből úgy, hogy 600 ezret tett bele

Publikálás dátuma
2019.03.05. 07:14

Fotó: Népszava
Február elején részesedést szerzett gyerekei cégében a volt felcsúti polgármester.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégeként vált ismertté a 2015 júniusában alapított Fejér B.Á.L Zrt. Február elején azonban Mészáros Lőrinc is részesedést szerzett a tízmilliárdos forgalmat bonyolító cégben, ráadásul úgy, hogy bár csak 10,6 százalékos a részesedése, hozzá kerül az osztalék fele – írja a 24.hu. A portál kiemeli, hogy a cégbírósági papírok szerint február 6-án – tekintettel a cég gazdasági szerepének növekedésére – az alaptőkét 600 ezer forinttal emelték meg, méghozzá egyetlen, 600 ezer forint névértékű, osztalékelsőbbségre jogosító részvény kibocsátásával. Ezt az egy részvényt vásárolta meg Mészáros Lőrinc, amivel vélhetően rendkívül jó üzletet csinált: a többi részvényes előtt, részesedésének arányánál kedvezőbb mértékben kaphat osztalékot. Mint írják, a Fejér B.Á.L Zrt. alaptőkéje az emelés után 51 darab 100 ezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből és a már említett, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő egyetlen, 600 ezer forint névértékű elsőbbségi részvényből áll. Bár a Mészáros-gyerekek tulajdoni hányada összesen 89,4 százalékra csökkent, édesapjuk pedig csak 10,6 százalékban tulajdonos, az osztalékelsőbbségi részvényre hivatkozva úgy egyeztek meg, hogy idősebb Mészáros Lőrinc az osztalék 50 százalékára jogosult. Márpedig osztalék bőven akad: a mindössze szűk négy éve működő Fejér B.Á.L. 2015-ről 2016-ra, majd 2016-ról 2017-re is megháromszorozta bevételeit, 2017-ben pedig már összesen 750 millió forint osztalékot fizetett a három Mészáros-gyereknek. 2018-ra vonatkozó mérlegadatok még nincsenek, de ha ennél egy fikarcnyit sem teljesít jobban a cég, Mészáros Lőrinchez akkor is 375 millió forint vándorol – 600 ezer forintért cserébe – írja a portál, hozzátéve: nehezen elképzelhető, hogy a Fejér B.Á.L visszaesne, mivel csak tavaly 22,1 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el egyénileg vagy konzorciumi tagként. 
Szerző