Meghátrált a kormány, március 15. után leszedik a Juncker ellen uszító plakátokat

Publikálás dátuma
2019.03.02. 09:19

Fotó: Magyarország Kormánya
Miközben itthon az Európai Bizottság ellen uszít a kormány, a kancelláriaminiszter Berlinben már megígérte, hogy eltüntetik a gyűlöletkeltő propagandát. Ezt később elismerte a kormány is, március 15-ig maradnak csak a plakátok.
Nem csak magyarázkodni, tüzet oltani próbált Berlinben a magyar kormány, de konkrét ígéreteket is tettek a Brüsszel és Juncker elleni propaganda miatt jócskán ingerült német néppárti vezetőknek.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Balog Zoltán volt Emmi-vezető titkos berlini látogatásáról lapunk számolt be; a 444.hu információi szerint a két kormányzati képviselő látogatása során azt is megígérte, hogy március 15. után leszedik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. 
Ezek a kis magyar engedmények sokak szerint arra utalnak, hogy házon belül még mindig kezelhetőbb Orbán és csapata, mintha Salvini és Le Pen táborába löknék ki őket, és az európai stabilitás általában sokkal fontosabb, mint egy néhány hetes ízléstelenség a távoli és kicsi Magyarország utcáin – írja a portál. Ugyanakkor már most lehet érezni, hogy Gulyásék ajánlata nem lesz elég. Pénteken Manfred Weber (CSU) azt mondta, hogy az lehetne a megoldás, ha a kampányt a magyar kormány gyorsan visszavonná, és Orbán Viktor bocsánatot kérne. 
Az ötven tagpártból álló Néppárton belül ennél is radikálisabban ítélik meg a Fidesz tevékenységét: péntek estig hét tagállamból kilenc párt vezetője küldött levelet Joseph Daul pártelnöknek, kezdeményezve a magyarok elleni fegyelmi fellépést. Mindez azt jelenti, hogy hivatalosan is megindulhat a Fidesz kizárási folyamata - ugyanis legalább hét párt kell kérje valamelyik résztvevő kitaszítását.

Kovács és Hollik szó szerint ugyanazt mondja

Az eredeti terveknek megfelelően március 15-ig tart a kampány - írta Twitterén Kovács Zoltán a Soros-Juncker-plakátkampánnyal kapcsolatban. A nemzetközi kapcsolatokért és kommunikációért felelős államtitkár azt is írta, készek meghallgatni minden kritikát, de a magyar emberek döntése fontosabb, mint a pártfegyelem. Megismételte azt az unalomig ismert frázist is, hogy a magyarok többször is úgy döntöttek, hogy meg kell állítani a migrációt és meg kell védeni a keresztény kultúrát.   A témában fontosnak tartotta megszólalni Hollik István kormányszóvivő is. Mint mondta, a kormány tételesen, tényszerűen fog válaszolni a bizottság február 28-i, a magyar plakátkampányra adott állásfoglalására. Kováccsal szó szerint megegyezően arról is beszélt, a magyar kormány minden kritikát szívesen meghallgat, de számukra a magyar emberek döntése fontosabb a pártfegyelemnél.

Szerző
Frissítve: 2019.03.02. 17:56

Szombati időjárás: nyugaton eső, keleten napsütés

Publikálás dátuma
2019.03.02. 09:01

Fotó: DANIEL KARMANN / AFP
Szombaton a Dunántúl nyugati megyéiben esőre, a Tiszántúlon napsütésre lehet számítani. Másutt felhős és napos időszakok váltogatják egymást.
Általában közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, de a nyugati megyékben borult időszakok is várhatók, a legtöbb napsütés pedig a Tiszántúlon valószínű. A Nyugat-Dunántúlon szórványosan, az Északi-középhegység térségében néhol fordulhat elő kisebb eső, zápor. Az északias szél többfelé megélénkül - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között valószínű. Késő estére -2 és +6 fok közé hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás

Folytatódik a „macska-egér harc”: továbbra is kétségek között tartja Palkovics az Akadémiát

Publikálás dátuma
2019.03.02. 09:00

Fotó: Kállai Márton
Most az a kérdés, megengedi-e magának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy elosztogassa a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pénzét – nyilatkozta lapunknak Mende Balázs, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egyik alapítója. Annak kapcsán mondta ezt, hogy február 28-án, éjfélkor lejárt az a határidő, ameddig az akadémiai kutatóintézetek pályázhattak volna az ITM és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományfinanszírozási programjára. Az egyetemi és állami kutatóintézetekkel ellentétben az MTA ezt nem tette meg, mégpedig azért: a Tématerületi Kiválósági Programban összesen 28 milliárd forintra lehetett pályázni, ám ennek egy részét – 17 milliárd forintot – az a pénz teszi ki, amit a 2019-es költségvetés az Akadémia kutatóhálózatának alapfinanszírozására biztosít – és amit a Palkovics László vezette ITM sokak szerint törvénytelenül visszatart. Az MTA szerint elfogadhatatlan, hogy míg az egyetemi és állami kutatóintézetek alapfinanszírozása biztosított, addig az Akadémia kutatóhálózatának az alapműködést – például a rezsiköltségeket – is pályázati pénzekből kelljen finanszírozni. Az MTA elnöksége ahhoz kötötte a pályázaton való indulást, hogy a miniszter adjon írásos garanciát a törvényben meghatározott alapfinanszírozás biztosítására, ám ezt csütörtök éjfélig sem kapták meg. Mende Balázs szerint a pályázatokat illetően az ITM akkor jár el jogszerűen, ha a 28 milliárdból 11 milliárdot oszt szét a nem akadémiai kutatóintézetek között. Ha az eredetileg az MTA-nak szánt forrásokat is felhasználja, mégpedig az eredeti céltól eltérően, azzal költségvetési csalást követhet el. – Tehát folytatódik a macska-egér harc. A tárgyalásokat az Akadémia és a minisztérium között újra kell kezdeni. Annak pedig, hogy az MTA pénzét odaadják-e más kutatóintézeteknek, április elejéig ki kell derülnie – mondta Mende Balázs. Az ITM a költségvetési forrás visszatartásával akar nyomást gyakorolni az MTA vezetésére, hogy mihamarabb fogadják el az Akadémia és kutatóhálózata átalakítását célzó kormányzati terveket, ami minden jel szerint az MTA autonómiájának felszámolásával, a kutatóhálózat szétdarabolásával járna. Az MTA csak akkor lenne hajlandó bármilyen átalakításra, ha annak szükségességét tudományos alapokon nyugvó vizsgálat is megerősíti. Azt viszont kikötötték: ha a kutatóintézet-hálózat ki is kerül az MTA közvetlen fenntartása alól, annak egyben és az Akadémia szakmai irányítása alatt kell maradnia. A kutatóhálózat átvilágítása januárban kezdődött és várhatóan március végén zárul. Palkovics miniszter decemberben állt elő azzal: amíg az átvilágítás tart, csak a dolgozók bérére ad pénzt, minden mást fizessen saját zsebből az Akadémia. Vagyis folytatódik a bizonytalanság: márciusban még biztos, hogy az MTA tartalékaiból fognak működni a kutatóintézetek.
Szerző