Nem hátrálnak meg: cáfolja a kivonulásról szóló hírt a Spar

Publikálás dátuma
2019.02.28. 11:29

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Pontról pontra cáfolja az üzletlánc, hogy szakszervezeti vezetőket zaklatott volna, vagy hogy az ország elhagyását terveznék. Csak idén 26 milliárdos hazai beruházást tervezünk – üzenték.
 Közleményben cáfolta a Spar Magyarország a Magyar Nemzet újabb, üzlethálózatukról szóló cikkének állításait. A lapunk által is idézett lapértesülés arról szólt, hogy magyar piacról való kivonulással, illetve külföldi — román, ukrán — vendégmunkások alkalmazásával fenyegette meg munkavállalóit a Spar üzletlánc vezetősége, miután bérvita robbant ki a cégnél.
A kormánypárti lapnak a a lapnak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke nyilatkozott, aki arról beszélt, hogy miután a vállalat több millió forinttal tartozik üllői dolgozóinak, és miután ezt a szakszervezet szóvá tette, zaklatják, zsarolják képviselőiket is. A SPAR Magyarország levelében jelezte,teljes mértékben elhatárolódik a Magyar Nemzetben „Kivonulással fenyegetőzik a SPAR” című cikkétől. Majd pontról pontra haladva cáfolták a cikk állításait:
    • Le kell szögeznünk, hogy a SPAR Magyarország nem vonul ki Magyarországról. Elkötelezettek vagyunk a magyar piac iránt, melyet mi sem mutat jobban, mint az, hogy az idei beruházási keretünk meghaladja a 26 milliárd forintot. • A SPAR visszautasítja, hogy a KDFSZ képviselőit, vagy bármilyen szakszervezeti tagot vagy tisztségviselőt zaklatott volna. A SPAR Magyarországnál a KDFSZ egyébiránt nem reprezentatív szakszervezet, Kollektív Szerződés kötésére nem jogosult. • A KDFSZ által a SPAR-ra irányuló lejárató kampány a dolgozóink szerint félelmet és feszültséget kelt, mely gátolja a nyugodt munkavégzést. A KDFSZ iránti munkavállalói bizalomvesztésnek köszönhetően a Szakszervezetnek olyannyira beszűkült Magyarországon a mozgástere, hogy a tagtoborzás terén már csak etikátlan eszközöket tud alkalmazni, melytől a SPAR mindenkor elhatárolódik. • A szakszervezetek tagtoborzását a SPAR mindenkor támogatja, a szakszervezeti tagságról minden esetben a dolgozók szabadon, saját akaratokból dönthetnek és ez igaz akkor is, ha valaki saját akaratából elhagyja a szakszervezetek bármelyikét. • Nincs bérvita a SPAR-nál, a vállalatnál elérhető legalacsonyabb alapbér 220 ezer forint, mely több mint 12 százalékkal magasabb, mint a jelenben elérhető garantált bérminimum. Ezen felül egyedülálló módon 13. havi juttatást is biztosítunk a munkatársaink számára. A targoncavezetők 2018-ban pótlékok és egyéb juttatások nélkül havonta átlagosan bruttó 367.447.- Ft-ot kerestek. • A SPAR egyedülálló a piacon azzal, hogy saját dolgozókat foglalkoztat logisztikai szervezetében, stabilitást biztosítva ezzel a munkavállalók részére a bejelentett munkahely, a magas színvonalú bérek és a hosszútávú megélhetés tekintetében, melyet munkatársaink pozitív véleménye is visszaigazol. • A SPAR mind a 13 ezer munkavállalója bejelentett, tiszta, átlátható jogviszonnyal rendelkezik, akik után a vállalat az adó- és járulékfizetési kötelezettségeit mindenkor, időben, hiánytalanul teljesíti. Munkavállalóink iránti elkötelezettségünket mi sem mutatja jobban, mint az idei évben végrehajtott 7,5 milliárd forintos bérfejlesztés, mely szintén egyedülálló a magyar piacon. • Azonnali hatállyal elindítjuk a szükséges jogi eljárásokat a KDFSZ vezetője és megbízott ügyvédje ellen, mert a SPAR Magyarország nem tud azonosulni olyan lejárató kampánnyal, ahol a KDFSZ a SPAR munkavállalóit eszközként használja saját céljai eléréshez. Minden erőnkkel azon fogunk dolgozni, hogy megvédjük munkatársainkat és biztosítsuk a feltételeket a nyugodt munkavégzéshez. 
-írták közleményükben. A Spar körüli botrány február 25-én kezdődött, a Magyar Nemzet ekkor írt arról, hogy hatósági vizsgálat indulhat az üzletláncnál a törvényben garantált bérminimumnál alacsonyabb fizetések miatt. A Spar ezt az állítást is cáfolta.
Szerző

Kilencmilliárdos fűtési beruházást bukott el Mészáros Lőrinc Szegeden

Publikálás dátuma
2019.02.28. 11:03

Fotó: Kovalovszky Dániel
A CBA-tulajdonos cége futott be a fűtési pályázaton, ők építhetnek geotermikus hálózatot a városban. Örülhet Tiborcz István korábbi üzlettársa is.
Zajlik a Szeged geotermikus energiára állítása: a tavaly megkezdett munkát a CBA-tulaj Lekeny György által vezetett Hansa Kontakt Invest folytatja, ami 9,2 milliárdos pályázatot nyert el a napokban, és négy szegedi városrészben alakíthat ki hőhálózatot  - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
Lekeny vállalkozása az eredetileg tervezettnél 148 millió forinttal drágábban vállalta a munkát, ami egy ekkora volumenű beruházásnál nem jelent kiugró áremelkedést. A szegedi geotermikus beruházásokról tavaly augusztusban a hvg.hu is, arra is kitérve, hogy a 22 milliárd forintos összköltségvetésű, a város hőellátását és levegőminőségét is javító projekt részben uniós forrásokból zajlik, a költségvetés felét pedig CBA-közeli befektetők biztosítják.
A Hansa Kontakt megbízása tehát nem annyira meglepő – inkább az az érdekes, hogy kit tudtak legyőzni szinte verseny nélkül a pályázaton. A tenderre ugyanis jelentkezett a január óta Mészáros Lőrinc gazdasági érdekeltségbe tartozó ZÁÉV is, hogy aztán érdemi megmérettetés nélkül bukjon el. Mint az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésből kiderül, a Mészáros-vállalkozás kudarcát profán formai hiba okozta:
a ZÁÉV ajánlatában négy részes beszerzés egyik pályázati fejezetéhez sem csatolt árazott költségvetést – pedig ezt az ajánlatkérő, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda elvárta volna.

Aggódni azért nem kell, a beruházás a NER keretein belül marad. Sőt, jól jár vele az Orbán-vejjel üzletelő Paár Attila is: a tender nyertese már pályázati anyagában jelezte, hogy alvállalkozóként bízná meg többek között a West Hungária Baut, melynek Paár az ügyvezetője.
Szerző
Témák
Szeged ZÁÉV
Frissítve: 2019.02.28. 11:10

Ab: Nem alkotmányellenes a „Stop Soros”

Publikálás dátuma
2019.02.28. 10:56
Hollik István matricát ragaszt
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Alkotmánybíróság szerint megfelelő bírói értelmezés mellett nem valósul meg az új bűncselekmény, ha a cél kizárólag az emberséges bánásmód.
Nem alaptörvény-ellenes a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető új tényállása, de csak az Alkotmánybíróság (Ab) által meghatározott alkotmányos követelmények betartásával alkalmazható – mondta ki az Ab csütörtökön közzétett határozatában. Az MTI összefoglalója szerint az Ab közölte, hogy megfelelő bírói értelmezés mellett nem valósul meg az új bűncselekmény, ha a cél kizárólag az emberséges bánásmód, a rászorulók szenvedéseinek csökkentése. Ezt megerősítendő az Ab alkotmányos követelményt is megállapított, amely szerint az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő önzetlen magatartásokra. Az indítványozó Amnesty International Magyarország azt kérte az Ab-től, hogy mondja ki: sérti az alaptörvényt a Btk. jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezése. A jogvédő szervezet szerint a büntetőjogi normák egyértelműségének követelménye és a szólásszabadság sérül az új Btk.-paragrafussal. Az Ab megállapította, hogy az új bűncselekménynek még nincs bírói gyakorlata, ezért egyelőre nem is lehet olyan következtetést levonni, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek. Az Ab arra is rámutatott, hogy az új bűncselekmény csak szándékosan és célzattal követhető el. Az elkövetőnek tehát tudnia kell arról, hogy olyan ember érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. Tisztában kell lennie azzal is, hogy jogellenesen az országba lépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít a tartózkodási jogcím megszerzésében, és mindezt a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

Amnesty: Az Ab cserben hagyta a civileket

Az Amnesty Magyarország az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban ugyancsak csütörtökön közölte, hogy az Ab cserben hagyta azokat, akiket a kormány azért fenyeget börtönnel, mert kiszolgáltatott embereknek segítenek. „Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A Stop Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Hozzátette, hogy a már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy „politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt – ahogyan felfüggesztette a külföldi támogatásokról szóló törvény elbírálását – vagy nem mer szembeszegülni a kormány akaratával”. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg – jegyezte meg.

Az Ab szerint a szólásszabadság sérelme azért nem következik be e Btk.-paragrafus alkalmazásával, mert az kizárólag olyan véleménynyilvánítást tilt, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, nem érinti viszont a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát. A veszély, amelyet ez a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra. Az Ab kiemelte azt is, hogy a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett a rendes bíróságok nem is juthatnak ilyen következtetésre. Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a Btk.-ban tiltott céllal nem áll összefüggésben. Mindezekre tekintettel
az Ab megállapította, hogy az Amnesty International Magyarországnak az új Btk.-paragrafust támadó alkotmányjogi panasza megalapozatlan, ezért azt elutasította.

Ugyanakkor alkotmányos követelményeket állapított meg a bírói jogértelmezés számára azért, hogy az alaptörvénnyel összhangban alkalmazzák a rendelkezéseket. A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybíró fűzött különvéleményt. A határozat teljes szövege elérhető a testület honlapján.
Az Amnesty Magyarország még tavaly októberben támadta meg az Alkotmánybíróságon az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag Btk-t érintő érintő módosítását, mert véleményük szerint ellentétes többek között az Alaptörvény alkotmányos büntetőjogra, az egyesülési jogra és a szólásszabadságra vonatkozó rendelkezéseivel. Az Amnesty közölte: a súlyosan jogkorlátozó törvénymódosítás annyira homályos definíciót ad a bűncselekményre, hogy annak gyakorlatilag bárki bármikor az alanya lehet, ami kiszámíthatatlan helyzetet teremt és lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására. A törvény sérti továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mert a legsúlyosabb, büntetőjogi szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelenül és aránytalanul beavatkozik abba, hogy ki és hogyan vehet részt a migrációról szóló demokratikus közéleti vitákban – tették hozzá.

Alkotmánybíróság: az Ab alkotmányértelmezése mindenkire kötelező

Egy menedékjoggal és az EU-val kapcsolatos ügyben az Alkotmánybíróság csütörtökön azt is kimondta, hogy az Ab alaptörvény-értelmezését mindenkinek tiszteletben kell tartania. A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz, indítványában alkotmányértelmezést kért az alaptörvény és az EU jogának viszonyáról. Az indítvány előzménye, hogy az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárásban hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette, hogy értelmezése szerint az alaptörvény menedékjogról szóló rendelkezései sértik az uniós szabályozást. Az igazságügy-miniszter indítványa által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma az volt, hogy az EU egyik szervének a magyar alaptörvényre vonatkozó értelmezése milyen viszonyban áll a magyar Ab értelmezésével. Az Ab egyfelől kimondta azt, hogy az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja a magyar alkotmány. Az Ab az alaptörvény értelmezése során tekintettel van az EU-tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, de az Ab alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv értelmezése sem ronthatja le. Másfelől megállapította azt is, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral kapcsolatban, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy az ilyen embereknek az Országgyűlés menedékjogot biztosítson az általa meghatározott szabályok szerint. Az Ab kiemelte: Magyarország az EU-ban az európai egység megteremtése érdekében, az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése céljából vesz részt. Kifejtette, hogy az uniós jog nem illeszkedik a magyar jogforrási hierarchiába, azt egy, az alaptörvényben lévő alkotmányos parancs teszi a jogrendszer részévé. Az uniós és a hazai jog egymás mellettisége általában nem okoz alkotmányossági dilemmát, mivel a két normarendszer közös értékeken nyugszik. Ugyanakkor egyes nemzeti normák megítélésében az Ab és az EU eltérő eredményre juthat. Mivel az alaptörvény alkotmányos kötelezettséggé teszi az uniós jognak való megfelelést, az esetleges ellentmondások feloldása az alkotmányos párbeszéd tiszteletben tartása mellett lehetséges. A magyar alaptörvény autentikus értelmezése azonban a magyar Ab feladata, és ezt minden szervnek, intézménynek tiszteletben kell tartania eljárásaiban is.

Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 12:30