Depressziót okozhat a nőknél a túl sok munka

Publikálás dátuma
2019.02.28. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik heti 55 óránál többet dolgoznak - mutatták ki brit kutatók, akik szerint férfiak esetében ez nem áll fenn.
Az életkort, a jövedelmet, az egészségi állapotot és a munka jellegét tekintve a kutatók azt találták, hogy a hosszabb munkaidőben dolgozó nők esetében 7,3 százalékkal több depressziós tüntetek jelentkeztek, mint azoknál, akiknek munkaideje heti 35-40 órás volt. Kimutatták azt is, hogy a hétvégi munka mindkét nemnél növelte a depresszió kockázatát. Azoknál a nőknél, akik a hónap valamennyi vagy szinte valamennyi hétvégéjén dolgoztak, 4,6 százalékkal több depressziós tüntet jelentkezett azokhoz képest, akik csak a hét öt napján, munkaidőben dolgoztak. A férfiaknál ez az arány 3,4 százalék volt.
"Ez egy megfigyelésen alapuló tanulmány. Lehetetlen minden okot pontosan megállapítani"

- mondta Gillian Weston, a UCL kutatója.

Kutatócsoportjuk azonban képes volt számos depressziókockázati tényezőt megállapítani, ezek között volt a végzettség, a jövedelem, a házasság vagy a gyerekek léte. A hosszú munkaidő azonban a depresszió magasabb kockázati tényezője volt. Weston kutatócsoportja szerint megállapításaiknak komoly jelentősége van napjainkban, amikor az emberektől egyre inkább elvárják, hogy a hagyományos 9-től 5-ig munkaidőn túl dolgozzanak.
A University College of London és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói huszonháromezer embert vontak be kutatásukba, amelynek eredményeit a British Medical Journal tekintélyes orvostudományi folyóirat járványügyi és közegészségügyi szakfolyóiratában tették közzé.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 11:01

A vendéglátósok gyerekeinek - is - jót tett a dohányzási tilalom

Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az MTA kutatói megvizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek egészségére.
A dohányzás hét évvel ezelőtti, kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben bevezetett korlátozása szignifikánsan javította a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészségét - állapította meg az Magyar Tudományos Akadémia két kutatója, Hajdu Tamás és Hajdu Gábor. Az MTA közgazdaság-tudományi és szociológiai intézeteinek tudósai azt találták, hogy a jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony, 2500 g alatti születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - olvasható az MTA közleményében.
A tanulmány szerint a dohányzási tilalom bevezetése két fő irányból javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról, másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért csökken a passzív dohányzás. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat. Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.
A vizsgálathoz a kutatók a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. Utóbbiak már a korlátozás előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt.
Szerző

Megfejtették, hova menekültek a pompejiek a Vezúv elől

Publikálás dátuma
2019.02.27. 10:10
Karl Brjullov Pompeii utolsó napja című festménye
Fotó: Sputnik / AFP
A Vezúv kitörése Kr. e. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta a közeli Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett.
Steven Tuck, az ohiói Miami Egyetem professzora szerint nem mentek messzire. Legtöbben Itália déli partvidékén maradtak, és Cumaeban, Nápolyban, Ostiában, Puteoliban telepedtek le - állítja a LiveScience.com tudományos portálon ismertetett tanulmányban, amely tavasszal jelenik meg az Analecta Romana folyóiratban.
A pusztító vulkánkitörés elől elmenekültek felkutatása nagy feladat volt, mivel a történelmi feljegyzések hiányosak és szétszórtan lelhetők fel - mondta Tuck, aki annak megállapításához, hogy hová mentek az emberek, számos kritériumot vizsgált meg, köztük dokumentumokat, feliratokat, tárgyakat és a korabeli infrastruktúrát is. Egyebek mellett felállított egy adatbázist a pompeji és herculaneumi családnevekből, majd megvizsgálta, hogy ezek a nevek hol jelennek meg Kr. e. 79. után. 
Azokat a jellegzetes motívumokat is megvizsgálta, amelyek a pompeji és herculaneumi kultúrára voltak jellemzőek, mint Vulcanus, a tűz istenének vallási imádata, vagy a Pompeji védőszentje, Venus Pompeiana iránti tisztelet, és felkutatta, hogy ezek hol bukkantak fel a kitörés után a környéken. Tuck szerint a korabeli állami infrastrukturális projektek tették lehetővé a hirtelen felbukkanó menekültáradat elhelyezését. A hamuvá lett két városban 15-20 ezer ember élhetett, túlnyomó részük túlélte a Vezúv katasztrófáját. A professzor kiderítette, hogy a túlélők egyike, Cornelius Fuscus volt, aki később a mai Románia területén egy római hadjáratban halt meg. A férfi síremlékén szereplő felirat szerint Pompejiből származott, később Nápolyban élt, majd beállt katonának -  idézte Tuck.
Pompeii az 1900-as évek elején
Fotó: Sputnik / AFP
 A professzor a kutatás során bukkant rá a pompeji Sulpicius családra, amely Cumaeban telepedett le a történelmi dokumentumok szerint. A régészek Pompejin kívül találták meg azt az ókori "trezort", amelyben fennmaradtak pénzügyi feljegyzéseik. Tuck úgy véli, a dobozt valaki kimenekítette, de aztán alig 2 kilométerre a várostól, az út mellett eldobta. A dokumentumok kölcsönökkel és adósságokkal, valamint ingatlanokkal kapcsolatos több évtizednyi leírásokat tartalmaztak. A Sulpicius család tagjai valószínűleg azért telepedtek le Cumaeban, mert ehhez a vidékhez kötötték őket üzleti kapcsolataik - mondta Tuck.
A professzor szerint kutatásai arra utalnak, hogy sokkal kevesebb római polgár menekülhetett el, mint korábban gondolta, viszont a menekültek között nagyon sok volt a más országból származó, a bevándorló és a rabszolga, akiknek a családneveit azonban nem jegyezték fel, ami rendkívül megnehezíti a felkutatásukat.
Az infrastruktúrával kapcsolatban Tuck kikutatta, hogy Titus római uralkodó pénzzel látta el azokat a városokat, ahol a menekülteket befogadták. Ez a pénz ugyanakkor valójában Pompejiből és Herculaneumból származott, a kitörésben örökös nélkül elhunytak vagyonát használták fel arra, hogy házakat építsenek a menekültek elhelyezésére. Titushoz fűződött az infrastruktúra fejlesztése, de "azokat, akiknek a pénzéből tellett rá, meg sem említették" - mondta Tuck.
Szerző
Témák
Pompeji Vezúv