Előfizetés

Depressziót okozhat a nőknél a túl sok munka

MTI
Publikálás dátuma
2019.02.28. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik heti 55 óránál többet dolgoznak - mutatták ki brit kutatók, akik szerint férfiak esetében ez nem áll fenn.
Az életkort, a jövedelmet, az egészségi állapotot és a munka jellegét tekintve a kutatók azt találták, hogy a hosszabb munkaidőben dolgozó nők esetében 7,3 százalékkal több depressziós tüntetek jelentkeztek, mint azoknál, akiknek munkaideje heti 35-40 órás volt. Kimutatták azt is, hogy a hétvégi munka mindkét nemnél növelte a depresszió kockázatát. Azoknál a nőknél, akik a hónap valamennyi vagy szinte valamennyi hétvégéjén dolgoztak, 4,6 százalékkal több depressziós tüntet jelentkezett azokhoz képest, akik csak a hét öt napján, munkaidőben dolgoztak. A férfiaknál ez az arány 3,4 százalék volt.
"Ez egy megfigyelésen alapuló tanulmány. Lehetetlen minden okot pontosan megállapítani"

- mondta Gillian Weston, a UCL kutatója.

Kutatócsoportjuk azonban képes volt számos depressziókockázati tényezőt megállapítani, ezek között volt a végzettség, a jövedelem, a házasság vagy a gyerekek léte. A hosszú munkaidő azonban a depresszió magasabb kockázati tényezője volt. Weston kutatócsoportja szerint megállapításaiknak komoly jelentősége van napjainkban, amikor az emberektől egyre inkább elvárják, hogy a hagyományos 9-től 5-ig munkaidőn túl dolgozzanak.
A University College of London és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói huszonháromezer embert vontak be kutatásukba, amelynek eredményeit a British Medical Journal tekintélyes orvostudományi folyóirat járványügyi és közegészségügyi szakfolyóiratában tették közzé.

Mitől véd a kullancs elleni védőoltás?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.27. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Hamarosan lehet már a szabadban sütkérezni, nagyokat sétálni, erre azonban nem árt időben felkészülni, például kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni, több elemből álló védőoltással.
Míg a kullancs által terjesztett – elhúzódó, ideg-, izom- és ízületi károsodásokkal is járó – Lyme-kór nem védőoltással nem előzhető meg, a vírusos agyvelőgyulladás ellen biztonságos és hatékony védekezési mód – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.
A teljes védettséghez több oltásra van szükség. Az elsőt érdemes tél végén, kora tavasszal beadatni, amit egy hónap múlva követhet a második, majd 9-12 hónappal később a harmadik. Így már a szezon kezdetén kialakul a védettség, de a védelem akkor teljes, ha betartjuk az oltási rendet és az emlékeztető oltásokról sem feledkezünk meg – hangsúlyozta a szakorvos. 
„A kullancscsípést elkerülhetjük megfelelő ruházat viselésével és kullancsriasztó használatával. Ha mégis találunk magunkban, minél előbb távolítsuk el.”

A csípés önmagában nem okoz bajt, a problémát a vérszívás során szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok okozhatják. Egy szabadban töltött nap után alaposan nézzük át magunkat és gyermekünket. A kullancsok nyála érzéstelenítőt tartalmaz, ezért sokszor észre sem vesszük a csípést, vagy csak akkor, amikor már teleszívták magukat és az eredetileg néhány milliméteres méretük a többszörösére nőtt.

Hogyan távolítsuk el?

Speciális, de akár sima csipesszel is egyszerűen kiszedhetjük, viszont soha ne csavargassuk – hangsúlyozta az infektológus. Kerüljünk minden olyan megoldást, ami a kullancs fulladozásával, öklendezésével vagy összenyomásával jár, ne krémezzük vagy olajozzuk. Ilyenkor ugyanis megnöveljük a fertőzés kockázatát. Ha a bőrünkben maradt a kullancs szájszerve (nem a feje), ne piszkáljuk. Szervezetünk rövid időn belül kilöki magából. A csípés felületét fertőtlenítsük, főleg, ha vérző vagy hámhiányos a csípés helye, ám ez a kullancs által terjesztett fertőzések megakadályozására hatástalan.

A vendéglátósok gyerekeinek - is - jót tett a dohányzási tilalom

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az MTA kutatói megvizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek egészségére.
A dohányzás hét évvel ezelőtti, kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben bevezetett korlátozása szignifikánsan javította a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészségét - állapította meg az Magyar Tudományos Akadémia két kutatója, Hajdu Tamás és Hajdu Gábor. Az MTA közgazdaság-tudományi és szociológiai intézeteinek tudósai azt találták, hogy a jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony, 2500 g alatti születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - olvasható az MTA közleményében.
A tanulmány szerint a dohányzási tilalom bevezetése két fő irányból javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról, másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért csökken a passzív dohányzás. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat. Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.
A vizsgálathoz a kutatók a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. Utóbbiak már a korlátozás előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt.