A Brexit halasztásáról is szavazhatnak

Publikálás dátuma
2019.02.26. 17:37

Fotó: EMMANUEL DUNAND
Ha a brit alsóház nem fogadja el a megállapodás nélküli távozást az unióból, akkor arról is voksolhatnak, odébb tolják-e a kilépést.
A Brexit mindmáig érvényes, március 29-ikére kitűzött időpontjának közeledtével Theresa May miniszterelnök megváltoztatta eddigi nézetét, miszerint vagy elfogadják a kormánya által Brüsszellel kidolgozott megállapodást a kilépés feltételeiről, vagy megállapodás hiányában szűnik meg az Egyesült Királyság uniós tagsága. Eközben az ellenzék vezére második népszavazásról beszél. A kormányfő a parlamentben beszámolt az elmúlt napokban saját maga, illetve kormányzati tisztviselők által tett erőfeszítésekről. Meggyőződése - mondta -, hogy ő és az Európai Unió is “tudja, mire van szüksége a Háznak a kilépési megállapodás elfogadásához”: nem pusztán az ír-északír határral kapcsolatos rendezési mód megváltoztatására, hanem a munkavállalók jogainak, továbbá a környezet, az egészség és a biztonság védelmére is. May ugyan hisz abban, hogy végeredményben a megállapodás nélküli Brexit is sikertörténetté válhat, a rövid távú kihívások miatt továbbra is a rendezett kilépést tekinti céljának.  Theresa May ígéretet tett arra, hogy legkésőbb március 12-ig sor kerül az érdemi szavazásra a brüsszeli megállapodásról. Ha a kormány ezt nem nyeri meg, akkor módosítási indítványt nyújt be. Ebben az esetben a legkésőbb március 13-án megvitatandó és eldöntendő előterjesztéssel a kormány megkérdezi majd a Házat, támogatja- e az EU elhagyását a brüsszeli kilépési szerződés és a további EU-brit kapcsolatokról politikai nyilatkozat elfogadása nélkül. Ez azt jelenti, hogy csak akkor történhet meg a megállapodás nélküli kilépés, ha ehhez a képviselők szavazataikkal kifejezetten hozzájárulnak. Ha ez utóbbi előterjesztést is elutasítja az alsóház, akkor a következő napon, március 14-én a kormány arról kérdezi meg a parlamentet, vajon kéri-e a kilépési időpont odébbtolását. Ez a - jelenleg március 29-ikei - időpont az EU-alapszerződés 50. cikke értelmében megindított kilépési folyamat kezdő napjából vezethető le, de a folyamat felfüggeszthető, vagyis aannak végpontja, a kilépés későbbre tehető. Theresa May azonban leszögezte: nem a késleltetés, hanem a március 29-i rendezett kilépés a célja. A június 30. utáni EU-ban maradás pedig azt jelentené, hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie az európai parlamenti választáson. Ez mindenképpen rossz üzenet lenne a több mint 17 millió szavazópolgár számára, akik közel három éve az EU elhagyása mellett döntöttek. Halasztani a kormányfő szerint csak egyszer lehet, és May nem hajlandó az 50. cikk szerint megindított eljárás visszavonására. A Brexit ügyében az ellenzék vezére egy nappal korábban teljes fordulatot hajtott végre. Jeremy Corbyn bejelentette, hogy a Munkáspárt kész egy második népszavazás mellé állni, hogy “megakadályozzon egy ártalmas tory Brexitet”. A Labour abban az esetben vetné be magát, ha saját terve - így az EU-val egyfajta vámunió megőrzése - nem kapna többséget az alsóházban. A Konzervatív Párt és a Munkáspárt nem egészen önszántából lépett akcióba. Theresa May-re a pártból kilépett három képviselőnőn és a kormány lemondással fenyegető rebellisein, köztük Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszteren kívül az euroszkeptikus szárny, a Jacob Rees-Mogg vezette Európai Kutatócsoport tagjai, valamint azok is nyomást gyakorolnak, akik ki akarják zárni, hogy március 29-én megállapodás nélkül csukja be maga mögött a szigetország az EU kapuját. Ami a Munkáspártot illeti, onnan a múlt héten kilenc képviselő vált ki, közülük nyolcan csatlakoztak a Független Csoporthoz. A The Times napilap által rendelt YouGov közvélemény-kutatás arra az eredményre jutott, hogy az új formácó és a Liberális Demokraták együttesen 24 százalékos népszerűségükkel megelőzték a 23 százalékon álló Munkáspártot. Eközben a Brexit-káosz ellenére a kormánypárt szilárdan vezet, a megkérdezettek 36 százaléka támogatja. Míg Theresa May-ről 39 százalék gondolja, hogy ő a lehetséges legjobb kormányfő, Jeremy Corbynt csak 16 százalék részesítené előnyben.
Témák
Brexit

Leváltották a Gazprom felső vezetését

Publikálás dátuma
2019.02.26. 11:59

Fotó: Evgenyi Samarin / AFP
Nyugdíjba vonul a magyarországi gázszállításokért is felelős orosz állami Gazprom alelnöke, Alekszander Medvegyev, valamint a belföldi piacokért felelős Valerij Golubjov ügyvezető. Vszevolod Cserepanovot, a gázkitermelési osztály vezetőjét pedig más fontos beosztásba helyezik.
A Reuters és az Interfax értesülései szerint Alekszander Medvegyev ezen túl az „orosz Davosként” számon tartott International Business Congress szervezésére, valamint a Zenit fociklubra összpontosíthatja energiáit. De az sem kizárt, hogy életet lehel az orosz központú "gáz-OPEC" régóta dédelgetett tervébe.
Alekszander Medvegyev
Fotó: SEFA KARACAN / AFP
A döntés váratlannak tetszik, hisz Alekszander Medvegyev évtizedek óta a Gazprom második emberének számít, aki gyakorlatilag a vállalatcsoport napi irányítási feladatait látta el. Így a lépésen állítólag a vállalat dolgozói is meglepődtek. Ugyanakkor a fejlemények lapunk forrásait nem érték váratlanul. Bár nem zárható ki, hogy Alekszej Miller elnök-vezérigazgató - akár a Kremlből érkező jelzések alapján – egy konkrét ügy miatt „rúgott ki mindenkit”, a korábban nyugati gázpiacaikat felügyelő Alekszander Medvegyev körül valójában évek óta fokozatosan elfogyott a levegő. Az ügyekre rálátó forrásunk úgy fogalmazott: az EU-val való együttműködés hívének számító alelnök terjeszkedési, fejlesztési terveit rendre keresztül húzta a politika. Ebben kiemelt szerepet játszottak a Krím-félsziget orosz elfoglalását követő uniós kereskedelmi tilalmak, ami a kétoldalú kapcsolatok tartós lehűlését hozta. Habár e kérdésekben a Gazprom-stáb is megosztott – hisz lényegében az EU tiltakozása mellett is sikerült két, Oroszországból Németországba irányuló, nagy méretű tenger alatti gázvezetéket kiépíteniük -, az elszigetelődés-hívők többségbe kerültek az állami konszernen belül. A váltás jelentőségét ugyanakkor koránt sem tartják akkorának, mint amit Alekszej Miller közel húsz évvel ezelőtti kinevezése jelentett Rem Vjahirev helyére. Így, bár Alekszander Medvegyev helyére sürgősen új, napi irányítót kell találniuk, a helyzet a magyarországi gázszállítások biztonságát rövid távon nem érinti. Alekszander Medvegyev utódjelöltjének forrásaink a „fiatalok” közül Mihail Szeredát, az igazgatótanács alelnökét, Alekszej Miller adminisztrációjának vezetőjét említették.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 18:54

Megszólalt Manfred Weber a magyar kormány plakátkampánya ügyében

Publikálás dátuma
2019.02.26. 11:26

Fotó: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance / AFP
Az Európai Néppárt (EPP) szolidaritást vár Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől - mondta Manfred Weber, az EPP európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje a Der Tagesspiegel című német lap keddi számában a migrációval foglalkozó új magyar kormányzati kampánnyal kapcsolatban.
A liberális irányultságú berlini lap az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségére pályázó bajor politikus törekvéseiről szóló írásában kiemelte, hogy a magyarországi kormányzati kampány ügye választásra kényszeríti Manfred Webert. El kell döntenie, hogy hagyja-e tovább lappangani a vitát a magyar kormányfővel, vagy az egyre erősebb nyomásnak engedve, arra az álláspontra helyezkedik, hogy az EPP-nek meg kell válnia a Fidesztől, Orbán Viktor pártjától.
Egyelőre igyekszik mértékletességre bírni a Fidesz vezetőjét.
"Azt várjuk tőle, hogy viselkedjék szolidárisan az EPP-ben"

- mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a kampány az EB jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert is célozza, kiemelte:
"nem lehet, hogy egy párt az EPP-n belül ennyire keményen lépjen fel a saját, EPP-s bizottsági elnökkel szemben".

A Der Tagesspiegel a többi között hozzátette, hogy Manfred Weber a magyar kormányfőtől eltérően differenciáltan - többsíkúan, a különbségekre ügyelve - közelíti meg a migráció ügyét. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa erről elmondta, hogy "az emberekkel az utcán, egy gazdaság udvarán vagy a piacon beszélgetve mindig az illegális migráció és a biztonságérzet kérdése kerül elő elsőként".
Ezért az EP-választás kampányában világossá akarja tenni, hogy az EPP "az az erő Európában, amely gondoskodik az EU külső határának védelméről". Ugyanakkor biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy "továbbra is segítsünk védelemre szoruló embereknek, korlátozott időre és kontingensekben" - előre meghatározott létszámú csoportokban - "például az ENSZ áttelepítési programjainak keretében" - mondta Manfred Weber.
Szerző