Előfizetés

Blokkolják Palkovics és Lovász meghallgatását a fideszesek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.25. 18:57
Palkovics László
Fotó: Vajda József / Népszava
Nem támogatják a napirendi pontot. Varju László azért felteszi majd szavazásra a kérdést.
Varju László, a költségvetési bizottság DK-s elnöke a múlt héten egyeztetett Lovász Lászlóval, az MTA elnökével arról, hogy a költségvetési bizottságban kedden napirendre tűzik az ő és Palkovics László innovációs miniszter meghallgatását az akadémiai kutatóintézetek költségvetésének, finanszírozási rendszerének az átalakítására vonatkozó tervekről. A költségvetési bizottság holnapi ülésének a Parlament honlapján nyilvánosságra hozott napirendi pontjai között már a hétvégén is szerepelt a meghallgatásuk. Varju László azonban most az atv.hu-nak úgy nyilatkozott: reggel a költségvetési bizottság fideszes alelnöke, Szűcs Lajos arról tájékoztatta őt, hogy a testület fideszes képviselői nem támogatják ezt a napirendi pontot. A költségvetési bizottság DK-s elnöke ennek ellenére felteszi a holnapi ülésen szavazásra a kérdést akkor is, ha a fideszes képviselők majd leszavazzák.

„Tisztázzunk néhány dolgot” – Részletes tájékoztatóval reagált a kormány plakátkampányára az Európai Bizottság

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.25. 18:41

Fotó: European Commission / Facebook
Kiemelték, hogy számos félreértés, tévhit terjedt el az EU migrációs politikájával kapcsolatban.
Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül. Vagyis a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben – ahogy ez minden egyéb esetben is történik” – közölte az Európai Bizottság a magyar kormány legújabb plakátkampányával kapcsolatban.
A magyar nyelven közzétett tájékoztatóban kiemelték, hogy az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítanunk az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá. „Mivel az EU migrációs politikájával kapcsolatban számos félreértés, tévhit terjedt el, fontosnak tartjuk, hogy tisztázzunk néhány dolgot” – tették hozzá.
Elsőként a humanitárius vízumok ügyét említették, kiemelve: az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amelyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről. Ez azonban senkire nézve nem kötelező, és a bizottság egyértelművé tette, hogy nem szándékozik ilyen javaslatot tenni – enélkül pedig uniós jogszabály sem lehet belőle.
A határvédelmi jogokkal kapcsolatban hangsúlyozták, hogy tavaly szeptemberben az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolták, mivel Európában mindenki számára egyértelmű, hogy az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében. A javaslat egy 10 ezer fős, új, közös határvédelmi alakulat létrehozásáról szól, az alakulat szükség esetén abban segítené a tagállamokat, hogy megvédjék az EU határait, és megállítsák az illegális migrációt. Az Európai Határ- és Parti Őrség személyzete az ilyen akciók során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál – ha például Görögországban van szükség ilyen segítségre, akkor a görög hatóságok irányítása és felügyelete alatt. „A megerősített Európai Határ- és Parti Őrség tehát nem gyengítené az EU-s országokat, nem venne el tőlük jogköröket, hanem továbbra is a tagállamok támogatása lenne a feladata” – tették hozzá.
Mint írták, az Európai Bizottság javasolta, hogy hozzanak létre egy európai Menekültügyi Ügynökséget. A tagállamok a menedékjogi eljárásban – vagyis amikor elbírálják, hogy egy adott személy kapjon-e menedékjogot, vagy ne – segítséget kérhetnének ettől az ügynökségtől. A segítségnek kizárólag az a célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a menedékkérelmek elbírálását a tagországokban, a döntés viszont mindig az adott tagállam hatásköre marad.
Úgy folytatták, hogy a regisztrált menedékkérők minden országban bizonyos juttatásokat kapnak, hogy fedezni tudják alapvető szükségleteiket. Görögországban pedig létezik egy olyan program, amelyben az Európai Bizottság ad ilyen támogatást, mégpedig nem készpénzben, hanem előre meghatározott összeggel feltöltött, mindenki számára sokkal biztonságosabb és ellenőrizhetőbb készpénzkártyák formájában. „Ez a program az EU-n belül egyedül Görögországban létezik, és csak már ott lévő emberek kaphatnak ilyen kártyát. A kártyák tehát nem az Európába való bevándorlást segítik, hanem a jogszerűen Görögországban tartózkodó menekültek és menedékkérők integrációját a helyi társadalmi és gazdasági életbe. Ennek megfelelően a kártyákat csak Görögországban lehet használni” – írták, hozzátéve, hogy a kártyatulajdonos személyazonosságát és jogosultságát havonta ellenőrzik, és bármilyen visszaélés esetén letiltják a kártyát.
Az Európai Bizottság leszögezte, hogy az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak semmilyen kötelező kvótát az EU-ba érkező menekültek elosztására.Úgy gondolják, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel, de ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető. Már az EB eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét, de a végső jogszabályról az Európai Parlamentnek és a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak közösen kell döntenie. A Tanácsban egyébként több tagállam is jelezte már, hogy számára elfogadhatatlan lenne egy kötelező áthelyezési rendszer.
A menedékkérők áthelyezése kapcsán azt írták, hogy humanitárius megfontolásokból számos uniós tagállam jelenleg is telepít át korlátozott számban különösen veszélyeztetett menekülteket EU-n kívüli, például afrikai vagy éppen dél-amerikai országokból. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy jobban hangolják össze ezeket a – kizárólag önkéntes alapú – tagállami tevékenységeket, ezért hozzanak létre egyfajta uniós keretrendszert. „Ettől azonban még semmiben nem változna az egyes EU-s országok joga arra, hogy teljesen önállóan eldöntsék: részt vesznek-e ebben a tevékenységben, vagy nem, ha pedig igen, hány menekültet telepítenének át” – emelték ki.
Végül kitértek arra, hogy az Európai Bizottság 2021–2027-es időszakra tett uniós költségvetési javaslata nem büntet egyetlen tagállamot sem, sem a migrációs politikája, sem más miatt. „Magyarország továbbra is lakosságarányosan a legtöbb uniós támogatásban részesülő országok egyike marad: a Bizottság javaslata csak a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén csaknem 32 milliárd euró támogatást szán Magyarországnak 2021 és 2027 között” – írta az Európai Bizottság.
Múlt hétfőn Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”.

Kövér csak a címét ismerte, de rögtön visszautasította Vadai kérdését

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.25. 18:00

Fotó: Népszava
Már második alkalommal nem hangozhatott el a DK-s képviselő kérdése, Vadai az igazságügyi bizottsághoz fordult.
Vadai Ágnes DK-s képviselő honvédelmi miniszterhez intézett azonnali kérdését Kövér László házelnök visszautasította, mert szerinte sérti az Országgyűlés tekintélyét – ezt Lezsák Sándor fideszes alelnök közölte hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések órájában, ám arra nem tért ki, hogy mi volt Vadai kérdése. Az Index viszont utánajárt az ügynek, és kiderült, hogy a kérdés így hangzott: 
„Az világos, hogy maga katonaként és miniszterként megbukott, de milyen érzés, hogy emberként is egy nagy 0?”

A portálnak Vadai elmondta: már második alkalommal nem hangozhatott el ez a kérdés. Az előző változatban a kérdés címe ugyanez volt, annyi különbséggel, hogy a képviselő kiírta betűvel a nullát. A jogszabályok szerint a képviselő úgy tehet fel azonnali kérdést, ha előzőleg megjelöli, kit akar kérdezni, és leadja a kérdése címét (ellentétben az interpellációval a szöveget nem kell leadni). A házelnök tehát még a témakört sem ismerhette, amikor szembesült Vadai kérdésével. Az Országyűlési törvény szerint az számít sértésnek, és akkor lehet megvonni a szót a felszólalótól, ha a „felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezést használ”. Vadai a portálnak elmondta, hogy a „Honvédkórházból történő adatszivárgás” ügyében kérdezné Benkőt, egész pontosan arról, hogy hogyan szivárgott ki az a dokumentum a VIP-ellátásról, amelyet az LMP-s Demeter Márta igényelt a haldokló édesanyjának. Vadai szerint az azonnali kérdés előbb-utóbb „mindenképp el fog hangozni valamilyen formában”. A DK-s képviselő az előző házelnöki döntéssel kapcsolatban már igazságügyi bizottsághoz fordult, mert szerinte éppen az sérti az Országgyűlés tekintélyét, ha a házelnök a tartalom ismerete nélkül utasít vissza ellenzéki felszólalásokat.